A közúti közlekedés és a környezet komplex kapcsolatrendszerének bemutatása a közlekedésbiztonsági aspektus figyelembevételével

A környezet változása – beleértve az éghajlatot is – és az ezeket befolyásoló emberi tevékenységek kapcsolatban állnak a társadalommal, a gazdasággal. A közlekedésre, a járművekkel történő helyváltoztatásra a természeti a gazdasági és társadalmi környezet által definiált térben kerül sor, ezért a közlekedési rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy gazdaságilag hatékonyan, környezetkímélő módon elégítse ki a társadalom mobilitási igényeit. Az elmúlt században lejátszódó robbanásszerű - tudományos és technikai - fejlődés olyan eszközöket és technológiai megoldásokat adott az emberiség kezébe, amelyek hatványozottan növelték a környezetbe való beavatkozás hatását. "A növekvő fogyasztói igények kielégítése óhatatlanul károsítja a környezetet, ugyanakkor a túlélés elemi feltételei közé tartozik a környezetszennyezés csökkentése". Ennek megoldása műszaki fejlesztésen, anyagtakarékos technológiák alkalmazásán, megújuló energiaforrások hasznosításán, környezetkímélő közlekedésen és szállításon alapszik. „Földünk méretei – a rendszer tehetetlensége - miatt a múltban kibocsátott károsanyagok akkor is módosítanák a jövőbeli környezetünket, ha kibocsátásuk azonnal megszűnne”. A társadalom jogos igénye a közúti közlekedésből és a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztéséből és fenntartásából származó környezetterhelések, károsanyag-kibocsátások minimalizálása. A közlekedési környezetszennyezés hatására a Föld klímája megváltozik; ez hatással van a társadalom és a gazdaság állapotára. A környezetszennyezés jelentős része közlekedési eredetű. A szektoron belül a közúti közlekedés a legnagyobb „károkozó”. A környezetszennyezés által okozott változások, környezeti anomáliák visszahatnak a közlekedésre. Jelen cikk célja a közúti közlekedés és a környezet komplex kapcsolatrendszerének bemutatása a közlekedésbiztonsági aspektus figyelembevételével

Dogs are able to generalize directional acoustic signals to different contexts and tasks

Previous studies suggested that dogs are able to use both egocentric and allocentric cues spontaneously in specified spatial tasks. They can also learn rapidly ‘go-left/go-right’ tasks based on stimulus location but relying on stimulus quality. At the same time, relatively little research has looked at the possibility of whether dogs are able to solve a spatial problem based on previously trained signals in novel situations. In the present study we have examined whether dogs are able to rely on quality differences in sound stimuli for directional behaviour and to generalise this rule in different field conditions. First, we trained 16 adult pet dogs in the lab to go left and right based upon qualitatively different sound signals. After having reached the criterion, subjects participated in five field test sessions that included several novel targets (balls/trees/humans) at different distances (7–18 m) and angular deviations (36°–87°). We wanted to see whether these aspects of the novel context affect the dogs’ performance. After having reached the criterion, subjects participated in five field test sessions that included several novel targets at different distances and angular deviations. The test sessions were followed by a control session in the laboratory in order to exclude the Clever Hans effect. We found that dogs chose the target object that matched the sound signal significantly above the chance level in each test condition and also in the Clever Hans control. Their performance was not affected by different targets and distances, but decreased as a function of angular deviation. These results suggest that dogs are able to learn the ‘go left/go right’ task based on qualitatively different sounds and utilise this rule in novel situations. The angular deviation in choosing the correct target direction proved to be an important factor in the dogs’ performance in a novel context

Az MRC-100 műholdon repülő kettes számú SZTE-s modul mérései

In 2023 the Budapest University of Technology and Economics (for the anniversary of its Amateur Radio Club) launches its next satellite, the MRC100. Generously they offered several Hungarian universities the opportunity to place their payloads on the satellite. Two modules of the University of Szeged were onboard. Other than a department-related one, a group of students also developed a circuit. This module contained several experiments described in this paper