The Role of Expectations in Austerity Cycles: The Political Economy of Crisis Management in Ireland and Greece

The main goal of the paper is to explain the role of expectations in austerity cycles during financial bailouts. The paper presents a political economy model of bailouts, where the conditions, their implementation, and market reception are considered as forms of a social dilemma. In such situations, expectations about the actions of other actors approximated by the concepts of trust or distrust play a critical role. An environment of trust is conducive to mitigating the size and effects of fiscal contraction, while an environment of distrust is likely to magnify both. It is also argued that the credibility of government is the key driving force in these self-reinforcing cycles. The crisis management experiences of Greece and Ireland serve to illustrate the theoretical model

A svéd névtudományról és helynévkutatásról

Onomatology and place-name studies in Sweden This paper deals with the 20th century history of Swedish onomatology, an important branch of European onomastics, with special regard to place-name studies. The author discusses the institutional background of the discipline; onomastic societes, institutions, conferences, and periodicals are enumerated. Achievements in the field of examining place-name types are presented by reviewing the most important relevant studies. The author also describes the role of onomastics in higher education

A várakozások szerepe a pénzügyi kimentések eredményességében: Válságkezelés Görögországban és Írországban

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogyan befolyásolják a várakozások a megszorítóspirálok kialakulását. A mentőcsomagok kialakítását politikai gazdaságtani perspektívából vizsgálva a dolgozat abból indul ki, hogy a mentőcsomagok feltételei, végrehajtása és piaci fogadtatása közösségi dilemmaként értelmezhető. Ilyen helyzetekben a többi szereplő lépéseivel kapcsolatos várakozások, amelyeket a bizalom és bizalmatlanság fogalmaival lehet megközelíteni, kritikus szerepet játszanak. A szereplők közötti bizalom megléte mérsékli a költségvetési kiigazítás nagyságát és hatásait, míg a bizalmatlanság mindkettőt növeli, és hozzájárul a megszorító spirál kialakulásához. A cikk amellett érvel, hogy ezekben az öngerjesztő folyamatokban a kormányzati hitelességnek kritikus szerepe van. A görög és az ír válság kezelésének tanulságai illusztrálják az elméleti modellt

Válság és válságkezelés Görögországban

A globális pénzügyi válság talán legsúlyosabb esete Görögország. A kelet-európai országok transzformációs válságát idéző visszaesés mértéke önmagában is magyarázatra szorul, ám az eset elemzése két ok miatt is túlmutathat a görög válságon. Egyrészt a hatalmas megszorításokat követő visszaesés prominens példaként szerepel a növekedés vagy megszorítás vitában. Másrészt a válság a Gazdasági és Monetáris Unió egészét sodorta veszélybe, ezért a tanulságok feltárása a jövőbeli működőképesség egyik alapja. A tanulmány fő kérdése, hogy miért volt ennyire mély a görög válság, és milyen következtetések vonhatók le a Gazdasági és Monetáris Unió számára. A probléma elemzéséhez a szerző a Kornai János által kidolgozott puha költségvetési korlát elméletét használja. A görög válság eredetének és a válságkezelés bemutatásának leírását követően a puha költségvetési korlát jelenségét először nemzeti, majd nemzetközi szinten vizsgálja, rámutatva a két szint kapcsolódási pontjaira. A szereplők motivációinak elemzése alapján a fő állítás, hogy a válságkezelés kudarca és a hatalmas visszaesés jelentős mértékben visszavezethető a költségvetési korlát megkeményítéséért folytatott küzdelem generálta bizonytalanságra, ami súlyosbította a görög gazdaságban egyébként is jelentős szerkezeti problémákat. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E65, F33, G01, H11, P16