Feminista-Queer narratológiai áttekintés és Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye

The study wishes to illustrate that feminist-queer reading can open up new perspectives in analyzing (classical) Hungarian literature. The first part summarizes the most important recent tendencies, conceps and approaches in feminist-queer narratology. In the second section I will focus on the concepts of queer time and queer negativity. In the third part, I will adopt the conceps of queer time and queer negativity in my  analysis of Imre Kertész’s novel Kaddish for an Unborn Child. Finally, the study makes a contribution to the discussions on the intertextuality of the Kertész novel by drawing parallels between the novel and the play The Tragedy of Man by Imre Madách with regard to the question of fatherhood.A tanulmányban szeretném illusztrálni, hogy a feminista-queer olvasásmódok új perspektívát kínálhatnak irodalomértésünkhöz, termékenyen hozzájárulhatnak a magyar irodalom (klasszikusainak) értelmezéséhez. A tanulmány első részében összefoglalom a feminista-queer narratológia néhány újabb fejleményét, a legfontosabb irányzatokat, koncepciókat, megközelítési módokat. A második részben kiemelem a queer időfelfogásra vonatkozó gondolatokat. A tanulmány harmadik részében a queer idő és a queer negativitás fogalmak segítségével elemzem Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért című művét. Végül a mű intertextuális hálózatát vizsgáló értelmezések sorát bővítve, Madách Imre Ember Tragédiájának összefüggésében elemzem az apaság kérdését

Speech from the margin : Gertrude Stein's Tender Buttond and Agáta Gordon's Kecskerúzs

The various feminist projects converge on the idea that language (constructed in its largest sense, as the varied system of discourses through which the world becomes constructed) is the primary cultural agency through which the masculine dominates and represses the feminine. To effect a change at all, it is necessary to undermine language from within, or to mark the ways in which language reveals its own undermining. In much feminist thought, language is understood as a wholly phallogocentric and monolithic domain, which has no place for the ihwomanli who becomes in her difference and otherness the figure for all that remains repressed and silenced. I am analyzing two works by women writers that foreground the issues of marginality and textuality. They belong to different literary traditions: Gertrude Stein's Tender Buttons to the American modernist, and Agáta Gordon's Kecskerúzs to the contemporary Hungarian literary context. The reason I read them together is that they both address the problem of identity as it is constructed by discourse. Also, they are exemplary works of an experimentalist feminine lit- erary discourse that has a long tradition in the nineteenth and twentieth centuries