Változó tendenciák az Állam- és Jogtudományok nemzetközi folyóiratlistájának MTA besorolásában a 2017-es és 2023-as listák alapján

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a tudományos és doktori bizottságok által közzétett folyóiratlisták milyen szempontok szerint kerülnek besorolásra ABCD kategóriákba, és ez a besorolás hogyan változik a nemzetközi listák MTA által történő felülvizsgálata során. Jelen tanulmány írásának idején, a 2017. évben közzétett listák felülvizsgálata a 2022. év során megtörtént, és az új lista 2023 június 1-től hatályba lép.Az állam- és jogtudományok területén a korábbi 28%-ról 89%-ra változott a Scopus által indexált folyóiratok aránya, és hasonlóan a többi tudományterületen is legalább 70% feletti ez az arány, ami feltételezésünk szerint a modellváltó egyetemek teljesítményértékelésének és finanszírozási rendszerének átalakulásával, különösen a nemzetközi rangsorokba való bekerülés szempontjaival magyarázható. Az intézményi érdek pozitív hatásai tehát jól kirajzolódnak az MTA nemzetközi folyóiratlista követelményeinek változásaiban. Ugyanakkor az egyéni tudományos előmeneteli érdeket figyelembe véve már nem tűnik olyan kedvezőnek a helyzet. A 2023. június 1-től érvényes lista már nem tartalmazza a 2017-es lista 73%-át (942 folyóiratot), mivel a nemzetközi A, B, C és D kategóriás folyóiratok közül kikerültek a Scopus által NEM indexált folyóiratok.Így azok a pályázók, akik ilyen folyóiratokba írtak korábban, az MTMT 2023-as aktualizálásánál a teljesítményük a nemzetközi A és B (de C és D kategóriánál is) esetenként számszakilag csökkennek, extrém esetben kinullázodhatnak! Ennek oka, hogy ugyan a Scopus felé történő elmozdulás dicséretes és előremutató, hiszen segíti a teljesítmények nemzetközi láthatóságát, azonban ennek az ára az, hogy sokak eddigi szakmai tevékenysége több értékelési pontnál (az MTA doktori előmenetelnél és az azok függvényében végzett értékeléseknél) kiesik

Publikációs lehetőségek Scopus által indexált folyóiratokba állam- és jogtudomány esetén

A felsőoktatási modellváltás eredményeképpen az addig állami fenntartású egyetemek a hatékonyabb működés reményében vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek át. Ebből következően a fejlesztési források elosztása is átalakult, háromcsatornás finanszírozás logikájára építve, a hallgatói létszám (1), kutatási tevékenység (2) és intézményi infrastruktúra (3) figyelembevételével. Vizsgálataink a kutatási tevékenység finanszírozására fókuszálnak, amelynek indikátorai egymás részhalmazainak tekinthetők, az MTMT-re alapuló publikációs teljesítményre épülnek, és az indikátorok között minden esetben szerepel a WoS vagy a Scopus azonosítóval rendelkező közlemények írásának a követelménye. Miközben az állam- és jogtudománnyal foglalkozó oktatók és kutatók tudományos közleményei 96% és 99% között nem WoS vagy Scopus indexáltságú közlemény.Az állam- és jogtudományt a Scimagojr-ben három folyóiratlista – a Law, a Public Administration és a Management, Monitoring, Policy and Law – fedi le, amelyekben 1999 és 2022 között magyar szerzőséggel 1098 állam- és jogtudományi cikk jelent meg, amelyből a legtöbbet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói és kutatói írták. A folyóiratcikkek 8%-a D1-es, 15%-a Q1-es, 20%-a Q2-es, 26%-a Q3-as és 31%-a Q4-es kvartilisú volt. A használt folyóiratok száma 228 volt az 1243-ból

Publikációs lehetőségek Scopus által indexált folyóiratokba állam- és jogtudomány esetén

A felsőoktatási modellváltás eredményeképpen az addig állami fenntartású egyetemek a hatékonyabb működés reményében vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek át. Ebből következően a fejlesztési források elosztása is átalakult, háromcsatornás finanszírozás logikájára építve, a hallgatói létszám (1), kutatási tevékenység (2) és intézményi infrastruktúra (3) figyelembevételével. Vizsgálataink a kutatási tevékenység finanszírozására fókuszálnak, amelynek indikátorai egymás részhalmazainak tekinthetők, az MTMT-re alapuló publikációs teljesítményre épülnek, és az indikátorok között minden esetben szerepel a WoS vagy a Scopus azonosítóval rendelkező közlemények írásának a követelménye. Miközben az állam- és jogtudománnyal foglalkozó oktatók és kutatók tudományos közleményei 96% és 99% között nem WoS vagy Scopus indexáltságú közlemény.Az állam- és jogtudományt a Scimagojr-ben három folyóiratlista – a Law, a Public Administration és a Management, Monitoring, Policy and Law – fedi le, amelyekben 1999 és 2022 között magyar szerzőséggel 1098 állam- és jogtudományi cikk jelent meg, amelyből a legtöbbet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói és kutatói írták. A folyóiratcikkek 8%-a D1-es, 15%-a Q1-es, 20%-a Q2-es, 26%-a Q3-as és 31%-a Q4-es kvartilisú volt. A használt folyóiratok száma 228 volt az 1243-ból

Változó tendenciák az Állam- és Jogtudományok nemzetközi folyóiratlistájának MTA besorolásában a 2017-es és 2023-as listák alapján

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a tudományos és doktori bizottságok által közzétett folyóiratlisták milyen szempontok szerint kerülnek besorolásra ABCD kategóriákba, és ez a besorolás hogyan változik a nemzetközi listák MTA által történő felülvizsgálata során. Jelen tanulmány írásának idején, a 2017. évben közzétett listák felülvizsgálata a 2022. év során megtörtént, és az új lista 2023 június 1-től hatályba lép.Az állam- és jogtudományok területén a korábbi 28%-ról 89%-ra változott a Scopus által indexált folyóiratok aránya, és hasonlóan a többi tudományterületen is legalább 70% feletti ez az arány, ami feltételezésünk szerint a modellváltó egyetemek teljesítményértékelésének és finanszírozási rendszerének átalakulásával, különösen a nemzetközi rangsorokba való bekerülés szempontjaival magyarázható. Az intézményi érdek pozitív hatásai tehát jól kirajzolódnak az MTA nemzetközi folyóiratlista követelményeinek változásaiban. Ugyanakkor az egyéni tudományos előmeneteli érdeket figyelembe véve már nem tűnik olyan kedvezőnek a helyzet. A 2023. június 1-től érvényes lista már nem tartalmazza a 2017-es lista 73%-át (942 folyóiratot), mivel a nemzetközi A, B, C és D kategóriás folyóiratok közül kikerültek a Scopus által NEM indexált folyóiratok.Így azok a pályázók, akik ilyen folyóiratokba írtak korábban, az MTMT 2023-as aktualizálásánál a teljesítményük a nemzetközi A és B (de C és D kategóriánál is) esetenként számszakilag csökkennek, extrém esetben kinullázodhatnak! Ennek oka, hogy ugyan a Scopus felé történő elmozdulás dicséretes és előremutató, hiszen segíti a teljesítmények nemzetközi láthatóságát, azonban ennek az ára az, hogy sokak eddigi szakmai tevékenysége több értékelési pontnál (az MTA doktori előmenetelnél és az azok függvényében végzett értékeléseknél) kiesik

„Tudsz úszni?” Magyar egyetemek 2019 és 2022 közötti, Scopus-azonosítóval rendelkező publikációinak elemzése

A tanulmány a nemzetközi publikálási környezetben végbemenő változások figyelembevételével – különös tekintettel az Open Access és a megafolyóirat-kiadók, mint az MDPI és társai fokozott térnyerésére –, több nézőpontból, feltáró statisztikai elemzési módszerekkel, Trellis-ábrák segítségével vizsgálja az új felsőoktatási finanszírozás publikációs hatását a Scopus-adatbázisban intézményi profillal rendelkező tizenhat magyar egyetem 2019 és 2022 között megjelent 38 992 folyóiratcikke alapján. A vizsgált időszakban a vizsgált egyetemekhez rendelt publikációk számának növekedésével (7990-ről 11 290-re) együtt nagymértékben nőtt a publikációkat közlő folyóiratok száma is (2783-ról 3418-ra). A növekedés nagy része azonban alacsony szakmai elismertséget képviselő kiadók megafolyóirataiban megjelent cikkekből származott, míg a nemzetközi tudományos közösség által elismert folyóiratokban általában – és specifikusan a közgazdaság-tudomány, gazdálkodás- és szervezéstudomány területét példaként véve – nem történt jelentős előrelépés. Bár a Scimago Journal Rank Q szerint rangsorolt publikációkra való magyar egyetemi ösztönzés kétségtelenül hozzájárult a nemzetközi láthatóság javításához, a nemzetközi rangsorokban történő megjelenéshez, így a magyar egyetemi (elsősorban alapozó) képzési programok népszerűsítéséhez, a kompozit egyetemi rangsorok alapvetően nem a tudományos minőség és kiválóság mérőszámai. A Scopus-adatbázisban való megjelenésre és láthatóságra való kizárólagos törekvés – amennyiben nem párosul nemzetközileg elismert szakmai kiválóságra történő hasonló mértékű ösztönzésekkel – a magyar egyetemeknek a tudományos főáramlattól való további leszakadásához vezethet

Polymorphism in the serotonin receptor 2a (HTR2A) gene as possible predisposal factor for aggressive traits

Aggressive manifestations and their consequences are a major issue of mankind, highlighting the need for understanding the contributory factors. Still, aggression-related genetic analyses have so far mainly been conducted on small population subsets such as individuals suffering from a certain psychiatric disorder or a narrow-range age cohort, but no data on the general population is yet available. In the present study, our aim was to identify polymorphisms in genes affecting neurobiological processes that might explain some of the inter-individual variation between aggression levels in the non-clinical Caucasian adult population. 55 single nucleotide polymorphisms (SNP) were simultaneously determined in 887 subjects who also filled out the self-report Buss-Perry Aggression Questionnaire (BPAQ). Single marker association analyses between genotypes and aggression scores indicated a significant role of rs7322347 located in the HTR2A gene encoding serotonin receptor 2a following Bonferroni correction for multiple testing (p = 0.0007) both for males and females. Taking the four BPAQ subscales individually, scores for Hostility, Anger and Physical Aggression showed significant association with rs7322347 T allele in themselves, while no association was found with Verbal Aggression. Of the subscales, relationship with rs7322347 was strongest in the case of Hostility, where statistical significance virtually equaled that observed with the whole BPAQ. In conclusion, this is the first study to our knowledge analyzing SNPs in a wide variety of genes in terms of aggression in a large sample-size non-clinical adult population, also describing a novel candidate polymorphism as predisposal to aggressive traits

Micro-RNA Binding Site Polymorphisms in the WFS1 Gene Are Risk Factors of Diabetes Mellitus

The absolute or relative lack of insulin is the key factor in the pathogenesis of diabetes mellitus. Although the connection between loss of function mutations of the WFS1 gene and DIDMOAD-syndrome including diabetes mellitus underpins the significance of wolframin in the pathogenesis, exact role of WFS1 polymorphic variants in the development of type 1 and type 2 diabetes has not been discovered yet. In this analysis, 787 patients with diabetes and 900 healthy people participated. Genotyping of the 7 WFS1 SNPs was carried out by TaqMan assays. Association study was performed by chi2-test in combination with correction for multiple testing. For functional analysis, the entire 3' UTR of the WFS1 gene was subcloned in a pMIR-Report plasmid and relative luciferase activities were determined. Linkage disequilibrium analysis showed a generally high LD within the investigated region, however the rs1046322 locus was not in LD with the other SNPs. The two miR-SNPs, rs1046322 and rs9457 showed significant association with T1DM and T2DM, respectively. Haplotype analysis also confirmed the association between the 3' UTR loci and both disease types. In vitro experiments showed that miR-185 reduces the amount of the resulting protein, and rs9457 miRSNP significantly influences the rate of reduction in a luciferase reporter assay. Genetic variants of the WFS1 gene might contribute to the genetic risk of T1DM and T2DM. Furthermore demonstrating the effect of rs9457 in binding of miR-185, we suggest that the optimal level of wolframin protein, potentially influenced by miR-regulation, is crucial in normal beta cell function

ABCA1 polymorphism, a genetic risk factor of harm avoidance

Even though cholesterol homeostasis and self-harm behaviors have shown to be associated, gene polymorphisms of the cholesterol system have not been studied yet in the context of self-harm related personality traits. Here we present an association study between six ABCA1 polymorphisms and temperament scales measured by Cloninger's Temperament and Character Inventory on 253 young adults. An association between ABCA1 rs4149264 and harm avoidance has been observed. This association remained significant after Bonferroni correction. Haplotype analysis confirmed an independent association between rs4149264 and harm avoidance. ABCA1, a cholesterol homeostasis gene, is a candidate gene for harm related personality traits. © 2017 Hogrefe Publishing

Association of Aggression With a Novel MicroRNA Binding Site Polymorphism in the Wolframin Gene

Rare mutations in the WFS1 gene lead to Wolfram syndrome, a severe multisystem disorder with progressive neurodegeneration and diabetes mellitus causing life-threatening complications and premature death. Only a few association studies using small clinical samples tested the possible effects of common WFS1 gene variants on mood disorders and suicide, the non-clinical spectrum has not been studied yet. Self-report data on Aggression, Impulsiveness, Anxiety, and Depression were collected from a large (N = 801) non-psychiatric sample. Single nucleotide polymorphisms (SNPs) were selected to provide an adequate coverage of the entire WFS1 gene, as well as to include putative microRNA binding site polymorphisms. Molecular analysis of the assumed microRNA binding site variant was performed by an in vitro reporter-gene assay of the cloned 3' untranslated region with coexpression of miR-668. Among the 17 WFS1 SNPs, only the rs1046322, a putative microRNA (miR-668) binding site polymorphism showed significant association with psychological dimensions after correction for multiple testing: those with the homozygous form of the minor allele reported higher aggression on the Buss-Perry Aggression Questionnaire (P = 0.0005). Functional effect of the same SNP was also demonstrated in a luciferase reporter system: the minor A allele showed lower repression compared to the major G allele, if co-expressed with miR-668. To our knowledge, this is the first report describing a microRNA binding site polymorphism of the WFS1 gene and its association with human aggression based on a large, non-clinical sample. (c) 2013 Wiley Periodicals, Inc

Glycogen synthase kinase 3 beta gene structural variants as possible risk factors of bipolar depression

The glycogen synthase kinase 3B (GSK3B) is an important target protein of several antidepressants, such as lithium, a mood stabilizer. Recent studies associated structural variations of the GSK3B gene to bipolar disorder (BP), although replications were not conclusive. Here we present data on copy number variations (CNVs) of the GSK3B gene probing the 9th exon region in 846 individuals (414 controls, 172 patients with major depressive disorder (MDD) and 260 with BP). A significant accumulation (odds ratio: 5.5, P=0.00051) of the amplified exon 9 region was found in patients (22 out of 432) compared to controls (4 of 414). Analyzing patient subgroups, GSK3B structural variants were found to be risk factors of BP particularly (P=0.00001) with an odds ratio of 8.1 while no such effect was shown in the MDD group. The highest odds (19.7 ratio) for bipolar disorder was observed in females with the amplified exon 9 region. A more detailed analysis of the identified GSK3B CNV by a set of probes covering the GSK3B gene and the adjacent NR1I2 and C3orf15 genes showed that the amplified sequences contained 3' (downstream) segments of the GSK3B and NR1I2 genes but none of them involved the C3orf15 gene. Therefore, the copy number variation of the GSK3B gene could be described as a complex set of structural variants involving partial duplications and deletions, simultaneously. In summary, here we confirmed significant association of the GSK3B CNV and bipolar disorder pointing out that the copy number and extension of the CNV varies among individuals. © 2014 Wiley Periodicals, Inc