Syndromes of Depression in Adolescent Age

Objective: The aim of our research was to reveal the rate of occurrence of the symptoms of depression among the adolescent, and the interrelation between each symptom of depression and the sex. Methods: 423 adolescents were involved in the survey, students of secondary schools and secondary grammar schools. (235 girls and 188 boys). For measuring the rate of depression the abridged version of Beck’s Depression Inventory (including 13 items) was applied. Results: We found a considerably high rate of occurrence of depressive syndromes among adolescents; and an especially high rate of occurrence of such syndromes was revealed among adolescent girls

A depresszió kockázatának átviteli mechanizmusai depressziós anyák gyermekeinél = Mechanisms of the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children

Célkitűzés: Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a Goodman és Gotlib (1999) modelljében leírt kockázat-átviteli mechanizmusok (genetikai-biológiai-, interperszonális-, szociális tanulással összefüggő kognitív-, valamint stresszel kapcsolatos faktorok) milyen szerepet játszanak a depresszió fokozott kockázatának az átvitelében depressziós anyák gyermekeinél, valamint ezek a kockázat-átviteli mechanizmusok milyen interakcióban állnak egymással. Módszerek: A genetikai-biológiai faktort egyes temperamentumjellemzőkkel, az interperszonális faktorokat az anyai nevelési célokkal, nevelői attitűdökkel, nevelési stílussal, valamint az anyai bánásmóddal, a szociális tanulással összefüggő faktorokat egyes karakterjellemzőkkel, valamint az attribúciós stílussal, a stresszorokat pedig a családi légkör minőségével, valamint az elmúlt félév stressz-terheltségével vizsgáltuk. Vizsgálataink során a „páros összehasonlítás” (matched groups) módszerével dolgoztunk. Depressziós anya (orvosilag diagnosztizált depresszió) által felnevelt főiskolás fiatalokat hasonlítottunk össze szociális ikerpárjaikkal, akiknek anyja nem szenvedett depresszióban (n = 50, 32 nő, 18 férfi). Eredmények: Kutatásunk eredményei bizonyítják, hogy a depressziós anyák gyerekei egyrészt fokozott kockázatnak vannak kitéve a depresszív veszélyeztetettség területén (a veszélyeztetett csoport depressziós tünetek tekintetében szignifikáns mértékben magasabb szintet mutatott, mint a kontrollcsoport), másrészt a depressziós anyák gyermekeinél a kockázat-átviteli mechanizmusok mindegyikének a szerepét sikerült kimutatnunk a depresszióra való veszélyeztetettség megjelenésében. | Objectives: In the course of our research we have sought the answer to what roles the risk-transmission mechanisms (genetic-biological, interpersonal, cognitive factors associated with social learning, and stress related factors), described by Goodman and Gotlib (1999) in their model, play in the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children, and what interactions exist between such risk-transmission mechanisms. Methods: The genetic-biological factor was examined by us through individual temperament characteristics; the interpersonal factors were studied through the mother’s educational objectives, educational attitudes and styles, as well as through maternal rearing; while the factors associated with social learning were investigated through individual temperament characteristics and the attribution style; the stressors were examined through the quality of the family atmosphere and the rate of stress-load in the past half a year. In our survey we used the “matched groups” method. We have made a comparison of college students brought up by depressed mothers (with clinically diagnosed depression) with their social matches, whose mothers were not depressed (n = 50, 32 females, 18 males). Results: The results of the survey have evidenced the theory that on the one hand the children of depressed mothers are exposed to an increased risk in terms of potential depression (regarding the symptoms of depression the exposed group showed a significantly higher level than the control group), on the other hand we managed to reveal the roles of each mechanism of risk-transmission in the occurrence of the predisposition to depression, in the case of children with depressed mothers

Személyes törekvések kapcsolata a szubjektív jólléttel főiskolai hallgatóknál = Correlation between subjective well-being and the personal strivings

A személyes törekvések (egyéni aspirációk), mint a személyiség dinamikus jellemzői fontos mutatói lehetnek a szubjektív jóllétnek. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy főiskolai hallgatóknál milyen a szubjektív jóllét szintje, milyen egyéni aspirációk jellemzőek rájuk, továbbá milyen jellegű kapcsolat található az egyéni aspirációk (személyes törekvések) és a szubjektív jóllét között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezeken a területeken milyenek a nemi különbségek. A vizsgálatban 712 főiskolai hallgató vett részt (545 nő, 167 férfi). A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a főiskolai hallgatók számára az intrinzik célok, ezen belül is az egészség, a személyes növekedés és a társas kapcsolatok bizonyultak a legfontosabb személyes törekvésnek. A szubjektív jóllét különböző komponensei (élettel való elégedettség, élettel kapcsolatos pozitív attitűd, önértékelés, az élet öröme, depresszív hangulat, személyes problémák, szomatikus tünetek és reakciók) egyértelmű kapcsolatban állnak a személyes törekvésekkel. Az egyéni aspirációk mindhárom szintje (fontossága, valószínűsége, megvalósultsága) szoros kapcsolatot mutatott a szubjektív jóllét mutatóival. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak esetében mutatkozott szorosabb kapcsolat az egyéni aspirációk és a szubjektív jóllét között. Az egyéni aspirációk – nemi hovatartozástól függetlenül – a legszorosabb kapcsolatban az élethez való pozitív attitűd kialakításával és az önértékeléssel voltak. | Personal efforts as the dynamic properties of personality are considered to be essential indicators of subjective well-being. In the course of our research work we investigated the level of subjective well-being in the case of college students, what individual aspirations are characterising them, further more what sort of correlations can be detected between individual aspirations (personal strivings) and the subjective well-being. We were eager to reveal the differences that may exist between the genders in the mentioned fields. 712 college students were involved in the research (545 female and 167 male students). The results of the research have indicated that the intrinsic targets, including health, personal progress, and the personal relationships proved to be the most highlighted personal strivings for college students. The diverse components of subjective well-being (satisfaction with life, positive attitude towards life, self-esteem, pleasure of life, depressive mood, personal problems, somatic symptoms and reactions) proved to be in an undisputable correlation with the personal efforts. All the three levels of individual aspirations (importance, probability and realisation) indicated close correlation with the indicators of subjective well-being. In general, it may be stated that in the case of men a closer correlation was revealed between individual aspirations and subjective well-being. Individual aspirations – regardless of gender – were in closest correlation with the establishment of positive attitude towards life and self-esteem

Temperamentum- és karaktertípusok összefüggése a szubklinikus depressziós tünetegyüttessel, diszfunkcionális attitűdökkel és megküzdési stratégiákkal

Célkitűzés:jelen tanulmány célja a Cloninger-féle Temperamentum és Ka­rakter Kérdőívvel (TCI) elkülöníthető egyes temperamentum- és karaktertípusoknak a depressziós tünetekkel, diszfunkcionális attitűdökkel és megküzdési stratégiákkal való kapcsolatának vizsgálata, főiskolai hallgatók körében. Módszer:a vizsgálatban részt vevő főiskolai hallgatók(n = 681) közül 465 nő, 216 férfi volt. A temperamentum- és karaktertípusok elkülönítésére a TCI-t, a depresszió mérésére a Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változatát használtuk. A diszfunkcionális attitűdöket a Weismann-féle Diszfunkcionális Attitűd Skála magyar változatával, a megküzdési stratégiákat a Folkman és Lazarus-féle Konfliktusmegoldó Kérdőív magyar adaptációjával mértük. Eredmények:vizsgálataink azt mutatják, hogy minden temperamentum- és karaktertípus jellemezhető volt a depressziós tünetek, disz­funkcionális attitűdök és megküzdési stratégiák egyedi kombinációjával. Vizsgálataink során feltártuk az érett és éretlen karaktertípusokra jellemező diszfunkcionális attitűdöket és megküzdési stratégiákat is. Konklúzió:vizsgálatunk eredményei az egyetemista, főiskolai hallgatók egyre növekvő táborának mentális egészségével foglalkozó szakemberek munkájához nyújthat segítséget, következtetéseink elsősorban a tanácsadási gyakorlatban használhatók fel eredményesen.</o:p

Iskolai erőszak : az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásminta családszocializációs háttértényezői = School bullying: background factors of the victims, bullies, bully/victims in family socialization

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló egyes magatartásminták közül az áldozat-, támadó- és provokatíváldozat-magatartásmintáknak az egyes szülői, nevelési hatások mintázatával jellemezhető családtípusokkal való kapcsolatát. A szülői nevelési hatásokat komplexitásukban igyekeztünk megragadni: egyszerre vizsgálva a családi légkört, a szülői nevelői attitűdöket, a szülői nevelési stílust, a szülői nevelési célokat és a szülői bánásmódot. A vizsgálatban 647 általános- és középiskolai tanuló (301 lány, 346 fiú) vett részt. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták azonosítására az Iskolai Erőszak Kérdőívet, a szülői nevelői hatások vizsgálatára pedig a Családi Szocializációs Kérdőívet és a Szülői Bánásmód Kérdőívet használtuk. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a szülői nevelői hatások négy alapvető mintába rendeződtek: a szabályorientált, a konfliktusos, a túlvédő és a korlátozó szülői bánásmóddal jellemezhető családtípusba. A szabályorientált családi minta jellemzője az erősen szabályorientált családi légkör, melyben a szülők konformitást követelnek meg a gyerektől, mely a szülők büntető nevelési stílusával és következetes nevelői attitűdjével társul. A konfliktusos családi klíma konfliktusos családi légkört jelez, amelyet a szülők manipulatív és inkonzisztens nevelői attitűdje, valamint a szülői gondoskodás és szeretet hiánya jellemez. A korlátozó szülői bánásmódot hangsúlyozó családban a szülők túlzottan korlátozóak, amelyhez ebben a családban a szülői támogatás és önállóságra nevelés hiánya társul. A túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családi mintában mind az anya, mind az apa túlvédő. Az iskolai erőszak során előforduló magatartásmintákkal legszorosabb kapcsolatban a konfliktusos családi klímával jellemezhető családtípus állt. Az erre a családtípusra jellemző szülői nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – mind az áldozat-, mind a provokatíváldozat-magatartásminta megjelenésére hajlamosító tényezőként hatnak. A fiúk esetében a támadó magatartásminta hátterében is ki tudtuk mutatni ezt a családtípust. Szintén szoros kapcsolatot találtunk a túlvédő szülői bánásmóddal jellemezhető családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az ebben a családtípusban megfigyelhető anyai és apai túlvédés – nemi hovatartozástól függetlenül – mind a támadó-, mind a provokatíváldozat- (fiúk esetében még az áldozat-) magatartásminta megjelenésére prediszponálhatja az ilyen családtípusban felnövő gyermeket. Kevésbé szoros kapcsolatot tudtunk kimutatni a szabályorientált családtípus és az iskolai erőszak során fellépő magatartásminták között. Az erre a családtípusra jellemző nevelési hatások – nemi hovatartozástól függetlenül – a provokatív áldozattá válásra, a fiúk esetében pedig áldozattá válásra hajlamosító tényezőként jelennek meg. A korlátozó szülői bánásmód és az iskolai erőszak során előforduló magatartásminták között csak egy területen tudtunk kapcsolatot kimutatni. Az ilyen családtípusban felnövő fiúk hajlamosak áldozattá válni az iskolai erőszak során. | The purpose of this study is to examine victim, bully, bully/victim behavior in schools and the correlation with certain socialization factors in the family. We focused on the complexity of the socialization factors in the family with examining the relationship between victim, bully, and bully/victim behavior and family atmosphere, parental attitude, parenting style, goal of parenting practice and parental treatment. Altogether 647 (301 female and 346 male) elementary and secondary school students participated in the survey. We used School Bullying Questionnaire to identify the behavior in the course of school bullying and Family Socialization Questionnaire and Parental Treatment Questionnaire in order to examine the social background factors. Our results showed that the parental effects were settled into four basic patterns. These are: authoritarian-, conflict oriented-, overprotecting-, and restrictive family pattern. An authoritarian family is characterized by strongly authoritarian family atmosphere where the parents demand conformity from their children. This pattern is associated with the parents punishing parental style and consistent parental attitude. The conflict oriented family atmosphere indicate stressful family atmosphere which is characterized by the parents manipulative and inconsistent attitude and the lack of parental nurturing behavior and attachment. In a restrictive family the parents are too restrictive with their children and this behavior is accompanied with the lack of parental support and encouraging children’s autonomy. In an overprotecting family both parents are overprotectors. School bullying behavior is most strongly correlated with the conflict oriented family pattern. This parental style predisposes – regardless to gender – the appearance of the victim and the provocative victim behavior as well. For boys, this parental style was proved in the case of bully behavior. We found significant correlation between the overprotecting families and the school bullying behavior. The maternal and paternal overprotection – regardless to gender – can predispose the bully and victim behavior in children who rose in such families. Less strong correlation can be shown between the authoritarian family style and the school bullying behavior. The parental effects in these families – regardless to gender – predispose becoming a provocative victim and in case of boys becoming a victim as well. Between the restrictive parenting style and the school bullying behavior only one association was demonstrated. In a restrictive family, boys are more likely to become victims in school bullying

Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata általános és középiskolai diákoknál = Examination of behaviour patterns related to bullying among pupils of primary and secondary schools

Célkitűzés: Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányait az általános- és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre. Módszerek: Az iskolai gyakorlatban az iskolai erőszakkal kapcsolatos magatartás- és viselkedésminták vizsgálatára kutatócsoportunk tesztfejlesztő eredményeként kialakított Iskolai Erőszak Kérdőívet használtuk. Eredmények: Az általános iskolai korosztálynál (11–14 év) az iskolai erőszakra adott reakciók közül a leggyakrabban előforduló magatartásminta — nemektől függetlenül — a segítő beavatkozás volt. A segítő beavatkozás összetevői közül a békítő beavatkozás mutatkozott a leggyakrabban használt magatartásmintának. A középiskolai korosztálynál eltérést találtunk a fiúk és a lányok között. A lányoknál szintén a segítő beavatkozás maradt a legerősebb magatartásminta, a fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás magatartásmintája vált a legjelentősebbé az iskolai erőszakra adott reakciók közül. Az iskolai erőszakra adott második legerősebb magatartásminta tekintetében szintén jelentősebb eltérések mutatkoztak a fiúk és lányok között. A lányoknál minden korosztály esetében ez a szemlélő, az általános iskolai fiúknál a támadóhoz való csatlakozó beavatkozás, a középiskolai fiúknál pedig a segítő beavatkozás magatartásminta volt. Az iskolai erőszakra adott támadó magatartásmódot nem találtuk jellemzőnek egyik korosztály esetében sem. A támadó magatartásminta azonban minden korosztály esetében jelentős, szignifikáns mértékben volt jellemzőbb a fiúkra, mint a lányokra. A fiúkra minden korosztály esetében szignifikáns mértékben jellemzőbb volt a fizikai és verbális erőszak alkalmazása és a támadásból származó előny preferálása. Az iskolai erőszakra adott reakciók közül az áldozat magatartásmintát találtuk a legkevésbé jellemzőnek a vizsgálati mintára. 11–12 éves korban még kb. azonos szinten váltak áldozatává az iskolai erőszaknak a lányok és fiúk. 13–14 éves kortól kezdve viszont ezt a magatartásmintát elsősorban a lányokra találtuk jellemzőbbnek, ami a szignifikáns mértéket azonban egyik korosztály esetében sem érte el. Az iskolai erőszakra adott magatartásminták egyes összetevőit vizsgálva szintén jelentős nemi eltéréseket sikerült kimutatnunk. | Objectives: The objective of this study is to reveal the structure of bullying behaviour patterns occurring at schools, the occurrence rate of the aggressor, victim, joining interferer, aiding interferer and spectator behaviour patterns among pupils and students at primary and secondary schools. Methods: We used the Bullying Questionnaire developed by our research team to study the behaviour patterns that are related to bullying. Results: In the case of primary school pupils the behaviour pattern occurring most frequently was — regardless of gender — aiding intervention. For the secondary school students we revealed differences between boys and girls. Among girls the most intensive behaviour pattern was aiding intervention, while among boys joining to the attacking party was the most typical. Regarding the second strongest behaviour pattern shown in the case of bullying we found that to girls the spectator manner was most typical in every age group, while in the case of primary school boys the intervention by way of joining to the attacking party was most peculiar and in the case of secondary school boys the aiding intervention was most characteristic. The attacking behaviour given to bullying was not found typical in any of the age groups. However, the attacking behaviour was significantly more typical to boys in every age group than to girls. The application of physical and verbal force as well as preference of advantage deriving from attack was significantly more peculiar to boys than to girls in every age group. The victim behaviour pattern was the least typical to the specimen. At the age between 11 and 12 the boys and girls became victims due to bullying nearly at the same level. As of the age between 13 and 14, however, this behaviour pattern was found principally more characteristic to girls, but this did not reach the significant level in the case of either age group