Diszubsztituált aminosavak enantioszelektív szintézise fázistranszfer katalizátorok segítségével: Enantioselective synthesis of disubstituted amino acids in the presence of phase transfer catalysts

The class of enantiopure α,α-disubstituted α-amino acids has gained considerable attention in the past decades since some of them have interesting properties as antibiotics. The synthesis of such materials has been a challenging task to which enantioselective phase transfer catalysis offers an effective solution. In our work the synthesis starts from the easily available Meldrum’s acid, that is converted into the key disubstituted malonate intermediates in an asymmetric alkylation step catalyzed by cinchona-crown ether derivatives. The aim was to obtain a new type of phase transfer catalyst – cinchona derivatives of aza-crown ethers – and compare the achieved enantiomeric excess values, while also optimizing the reaction conditions. The amino acids are gained by the selective hydrolysis of the key intermediates followed by a multistep reaction.   Kivonat Az enantiomertiszta α,α-diszubsztituált α-aminosavak iránt számottevő az érdeklődés az utóbbi évtizedekben, mivel egyes képviselőik antibakteriális tulajdonságokkal bírnak. Szintézisük egy kihívást jelentő feladat, amire az enantioszelektív fázistranszfer katalízis hatékony megoldást kínál. Munkánk során az előállítás a könnyen elérhető Meldrum-savból indul, amelyből a kulcsfontosságú diszubsztituált malonát köztitermékek előállítása különböző cinkona-koronaéter származékok által katalizált, aszimmetrikus alkilezési reakcióban történik. A cél újfajta fázistranszfer katalizátorok – aza-koronaéterek cinkona származékai – előállítása és összehasonlítása volt az elérhető enantioszelektivitás szempontjából, valamint a reakciókörülmények is optimalizálásra kerültek. Az aminosavak előállítása a köztitermékekből szelektív hidrolízist követő átalakításokkal lehetséges

Magyarország mikrobiológiai élelmiszerbiztonsági helyzete

Az élelmiszer eredetű megbetegedések zömét világszerte és Magyarországon is mikroorganizmusok okozzák. A megbetegedések jelentås számot érhetnek el és súlyos tünetekkel, esetenként életre szóló szövådményekkel járhatnak vagy elhalálozáshoz is vezethetnek. Az élelmiszer eredeté megbetegedések kórokozói tekintetében az utóbbi évtizedekben jelentås átrendezådés tapasztalható. Az általános higiéniai helyzet javulásával a korábban gyakori vagy jellegzetes élelmiszerfertåzések (hastífusz, vérhas, bélférgesség, trichinellosis, járványos májgyulladás stb.) elténtek vagy nagyon alacsony szintre csökkentek. Ugyanakkor egyes zoonózisok jelentåsen elåtérbe kerültek (szalmonellózis, campylobacteriosis), és jelenleg döntåen meghatározzák Európa és hazánk járványügyi helyzetét. Figyelmet érdemelnek az utóbbi idåben elåtérbe kerülå új vagy új jelentåséggel bíró kórokozók (pl. Listeria, toxintermelå E. coli törzsek), melyek súlyos, életveszélyes megbetegedésekhez vezetnek. Magyarországon jelenleg a legtöbb, ismert kórokú megbetegedést a Salmonella és a Campylobacter törzsek okozzák, melyek az állatállományban is meghatározó jelentåségéek. A közlemény nemzetközi összehasonlításban elemzi a hazai élelmiszer eredeté események és megbetegedések alakulását, annak okait és az állategészségügyi helyzettel való összefüggéseit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a helyzet javítását csak kormányzati szinten koordinált, a teljes élelmiszerláncot átfogó intézkedésekkel lehet elérni. Worldwide and in Hungary as well majority of foodborne diseases are caused by microbes. The number of cases can be significant, with severe symptoms, partly lifelong complications or even life threatening conditions. Regarding the causatives agents of foodborne diseases, significant changes can be observed in the last decades. With general hygienic improvement the once frequent or significant foodborne diseases (like typhoid fever, dysentery, tapeworm infections, trichinellosis, infectious hepatitis, etc.) disappeared or decreased to a low incidence. At the same period some zoonotic diseases (salmonellosis and campylobacteriosis) broke through to a very high incidence, and significantly determinate the present epidemic situation in Europe and Hungary. Emerging or re-emerging pathogens (e.g. Listeria, enterotoxigenic E. coli strains) causing severe, life threatening diseases must be taken into account. Most of the known infectious cases in Hungary are caused by Salmonella and Campylobacter strains, also significantly present in livestock. This publication analyses the trends and causes of Hungarian foodborne outbreaks and cases, as well as their relationship to animal health in international comparison. It draws attention to the fact, that the improvement of the present situation can only be achieved by taking complex measures along the whole food chain coordinated on governmental level

A harmadik szinapszis. Molekuláris kölcsönhatások az elhaló sejtek és az azokat eltávolító makrofágok, dendritikus sejtek között. = The third synapsis. Molecular interactions between dying cells and macrophages or dendritic cells.

A tudományos iskola keretében új interdiszciplináris kutatási terület megteremtésére került sor az apoptótikus sejtek és az azokat eltávolító sejtek közötti harmadi szinapszis tanulmányozására. Megállapítottuk, hogy a transzglutamináz 2 (TG2) enzim szerepet játszik az apoptotikus sejtek eltávolításában, az enzim hiányában autoimmun kórkép alakúl ki. A TG2 bejuthat a sejmagba, sejtbiokémiai hatása összefügg génkifejeződés befolyásolásával. Alzheimer kórban a TG2 résztvesz kovalensen összekötött fehérje aggregátumok létrehozásában. A TG2 védőhatást fejt ki a sejtelhalással szemben májsejtekben és szívizomsejtekben G fehérje, ill. protein diszulfid izomeráz aktivitásával. A PPAR? szerepet játszik az apoptótikus sejteket eltávolító fagocitáló képesség kialakításában fokozva fagocitózis gének kifejeződését. A PPAR?, a retinoid receptor és az LXR receptor szignál utak összekapcsolódnak a makrofágok koleszterol szintjének szabályozásában. A PPAR? aktiváció hatására a dendritikus sejekből fokozott fagocitózisra, hatékony lipid prezentációra és iNKT aktivitásra képes alpopuláció alakul. Apopto-fagocita Taqman Low Density Array-t fejleszttünkl 94 gén mennyiségi kifejeződése vizsgálatára. Az autofágiával elhaló sejtek eltávolítása szintén fagocitózissal történik, specifikus gének indukálódnak. A dendritikus sejtek kölcsönhatása apoptótikus vagy nekrotikus sejtekkel alkalmas az immunválasz finom szabályozására. | In the supported Research School a new interdisciplinary research area has been developed to study the third synapse formed between apoptotic cells and those which engolfe them. It has been established that the transglutaminase 2 (TG2) enzyme plays an important role in the clearance of apoptotic cells, the lack of this enzyme leads to autoimmune disease. TG2 can enter the nucleus and its cell biochemical effects are related to modulation of gene expression and modification of the cytoskeleton. In Alzheimer's disease TG2 participates in the formation of covalently cross-linked protein aggregates. TG2 can protect hepatocytes and cardiomyocytes against apoptosis through its G protein and protein disulphide isomerase activities. PPARγ contributes to the development of phagocytic capacity of macrophages by inducing specific phagocytic genes. The PPARγ, rretinoid and LXR receptor signal pathways are interlinked in regulating cholesterol content of cells. Activation of PPARγ in dendritic cells leads to the development of a subpopulation with increased phagocytic capacity, effective lipid presentation and iNKT activity. An apopto-phagocytic Taqman Low Density array has been developed for quantitative measuring of 94 genes in parallel. Cells dying by autophagy are removed by the same mechanism as apoptotic cells while specific phagocytic genes are induced. Dendritic cells interacting with apoptotic cells can fine tune the immune system

Dominant species, functional assemblages and frequency of equilibrium phases in late summer phytoplankton assemblages in Hungarian small shallow lakes

Late summer phytoplankton associations were studied qualitatively and quantitatively in 80 Hungarian lakes altogether (mostly shallow salt lakes, reservoirs, oxbows, gravel pit lakes). Equilibrium phases sensu Sommer et al. (1993) were found only in 17 lakes. Most of them were under some kind (high salt content or very low level of nutrients) of stress factor. It is concluded that environmental stress forces phytoplankton communities towards equilibrium. No relationship between occurrence of equilibria and trophic state was found. Species number of non-equilibrated lakes was almost three times as high as those in equilibrium. Of the 31 recently described (Reynolds et al., 2002) phytoplankton assemblages most of those were recognized that are likely to occur in shallow lakes. Separation of a functional group W-S from W2 for Synura dominated lakes is suggested. It seemed also necessary to raise a group (Y-Ph) for lakes dominated by Phacotus. Sorting of Dinophyta species into different already described functional groups is desirable