PEMBANGKITAN PROSODY PADA TEXT-TO-SPEECH SYNTHESIS SYSTEM UNTUK PENUTUR BERBAHASA INDONESIA

Text-To-Speech Synthesis System adalah sebuah konverter tulisan menjadi sebuah ucapan/audio(spoken language) yang bisa di dengar oleh user. Proses untuk membuat Text-To-Speech Synthesis System ini terdapat tiga tahap, yaitu pre-text processing, prosody dan concatenation. Pada proyek akhir “Pembangkitan Prosody Text-To-Speech Synthesis System untuk penutur berbahasa Indonesia”, khusus mengerjakan dalam proses prosody pada setiap ujung-ujung persambungan antar diphone nya. Di dalam proses prosody ini, terdapat beberapa tahap yang harus di lakukan. Yaitu the multi level data structure, diphone retrieval dan accouctic manipulation. Melalui proses prosody di setiap ujung-ujung persambungan akan dilakukan proses PSOLA untuk memperhalus transisi antar sinyal diphone. Pada pengujiannya menggunakan pitch countour didapatkan hasil bahwa overlap 30% memiliki Pitch countour yang lebih bagus dengan jumlah lebih sedikit sinyal drop pada sambungannya bila di bandingan dengan penyambungan menggunakan overlap 50% dan 70%. Pengujian dengan survey kepada 20 responden , overlap 30%, mendapatkan nilai MOS 2.85 untuk overlap 30%, overlap 50% mendapatkan nilai MOS 2.81 dan overlap 70% mendapatkan nilai MOS 2.79. sehingga,penggunaan overlap 30% lebih bagus hasilnya bila dibandingkan dengan menggunakan overlap 50% dan 70%. Kata Kunci : Text-To-Speech Synthesis System , prosody , diphone , pitch countour

Hands of the Future, Inc; Junior Nature Club; Living Schoolyards

Programs to connect children to natur

Grüt: A Gardening Sensor Kit for Children

Food waste is one of the main problems in our society. This is mainly caused by people's behaviors and attitudes, which influence the whole food chain, from production to final consumption. In fact, food is generally perceived as a commodity by adults, who transmit this behavior to children, who in turn do not develop any consciousness about food's source. One way to reduce the problem seems to be by changing consumers' attitudes, which develop during the early years of childhood. Research has shown that after attending school garden classes, children's food-related behavior changes. Growing crops is not always easy-it can't be done in the domestic space, and this lead to a loss of the long term positive effects. This paper presents a project that tries to teach children how to grow their own food indoors and outdoors, mixing real and virtual reality, connecting something natural like a plant to the Internet of Things (or IOT, a network of physical objects virtually connected to each other and to the web). The use of sensors related to an app makes this process more fun and useful for educational purposes. The aim of the project is to change children's attitude towards food, increasing their knowledge about production and consumption, in order to reduce waste on a long term basis. The research has been developed in collaboration with Cisco NL and MediaLAB Amsterdam. The user testing has been executed with Dutch children in Amsterdam

Adatok a vallásosság protektív szerepéhez a testi és lelki egészségben

A szerzők egy-egy, hagyományosan magas és alacsony öngyilkossági rátájú megye reprezentatív mintáján végeztek komplex felmérést, mely során néhány, a vallásossággal kapcsolatos kérdést is feltettek. A felmérés anyagából kigyűjtve megvizsgálták a külső és belső vallásosság és az egészségmagatartás közötti összefüggést. A mintában a vallásos személyek között jóval intenzívebbnek bizonyult az élet értéke és az annak megőrzésére való törekvés: szignifikánsan alacsonyabb az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma, többen utasítják el az öngyilkosságot, kevesebben foglalkoztak ennek gondolatával és sokkal gyakrabban, többen járnak el rákszűrésre, pszichológushoz. A depresszív megbetegedés és az öngyilkossági kísérletek terén szignifikáns különbség nem jelentkezett. Az alacsony öngyilkossági rátájú megyében közel kétszer annyi a katolikus vallású, szignifikánsan intenzívebb a vallásgyakorlás, a hit szerepe a mindennapokban. A talált adatokat figyelembe kellene venni a szomatikus és mentális betegségek megelőzésében egyaránt

Pánikzavar és öngyilkos magatartás = Panic disorder and suicide behavior

A szerzők egy túlnyomórészt pánik- és szorongásos zavarokat ellátó ambulancia 281 fős mintájának (átlagosan 5 éves) utánkövetéses vizsgálatát végezték el. Vizsgálatuk a felvételkor (2002–2006) és a vizsgálat idején (2008) észlelt öngyilkossági viselkedésre terjedt ki. Az első vizsgálat idején 5 főnél (1,7%) volt élete során öngyilkossági kísérlet, 53 beteg (18,2%) számolt be öngyilkossági gondolatokról, fantáziákról — ezek az adatok harmonizálnak a népességben mért gyakoriságokkal. A követési időszak alatt befejezett öngyilkosság nem történt, 2 személy (0,7%) követett el öngyilkossági kísérletet, 4 fő (1,4%) számolt be szuicid ideációkról — ezek az adatok alatta maradnak a népességben mérteknek. Öt betegnél alakult ki major depresszió (közülük egy főnél bipolaris zavar) az utánvizsgálati időszak alatt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a komorbiditás nélküli pánikzavar önmagában nem jelent öngyilkossági kockázatot, a gyakori fóbiás tünetek fennállása esetén sem. A terápia után észlelt szignifikánsan alacsonyabb szuicid ideációkat illetően a szerzők hangsúlyozzák a kognitív viselkedésterápia következetes végigvitelének szükségességét. | Authors studied a sample of 281 outpatients with panic disorder on average a 5-year retrospective period, according to the suicide behaviors. They compared some clinical data of the first admission (2002–2006) and of the study’s time (2008). In the time of first admission 5 persons (1.7%) reported previous suicide attempt and 53 patients (18.2%) suicidal ideations. Both data harmonized with the frequency measured in the Hungarian community. During the follow-up period there was no committed suicide, 2 persons attempted suicide (0.7%), 4 persons (1.4%) reported suicide ideations. Five (1.8%) patients developed major depression, one of them has bipolar disorder. The study shows that the uncomplicated panic disorders have no suicide risk. Authors do emphasize the consistent use of cognitive behavior therapy

Pánikzavar és öngyilkos magatartás = Panic disorder and suicide behavior

A szerzők egy túlnyomórészt pánik- és szorongásos zavarokat ellátó ambulancia 281 fős mintájának (átlagosan 5 éves) utánkövetéses vizsgálatát végezték el. Vizsgálatuk a felvételkor (2002–2006) és a vizsgálat idején (2008) észlelt öngyilkossági viselkedésre terjedt ki. Az első vizsgálat idején 5 főnél (1,7%) volt élete során öngyilkossági kísérlet, 53 beteg (18,2%) számolt be öngyilkossági gondolatokról, fantáziákról — ezek az adatok harmonizálnak a népességben mért gyakoriságokkal. A követési időszak alatt befejezett öngyilkosság nem történt, 2 személy (0,7%) követett el öngyilkossági kísérletet, 4 fő (1,4%) számolt be szuicid ideációkról — ezek az adatok alatta maradnak a népességben mérteknek. Öt betegnél alakult ki major depresszió (közülük egy főnél bipolaris zavar) az utánvizsgálati időszak alatt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a komorbiditás nélküli pánikzavar önmagában nem jelent öngyilkossági kockázatot, a gyakori fóbiás tünetek fennállása esetén sem. A terápia után észlelt szignifikánsan alacsonyabb szuicid ideációkat illetően a szerzők hangsúlyozzák a kognitív viselkedésterápia következetes végigvitelének szükségességét. | Authors studied a sample of 281 outpatients with panic disorder on average a 5-year retrospective period, according to the suicide behaviors. They compared some clinical data of the first admission (2002–2006) and of the study’s time (2008). In the time of first admission 5 persons (1.7%) reported previous suicide attempt and 53 patients (18.2%) suicidal ideations. Both data harmonized with the frequency measured in the Hungarian community. During the follow-up period there was no committed suicide, 2 persons attempted suicide (0.7%), 4 persons (1.4%) reported suicide ideations. Five (1.8%) patients developed major depression, one of them has bipolar disorder. The study shows that the uncomplicated panic disorders have no suicide risk. Authors do emphasize the consistent use of cognitive behavior therapy

A vallásosság és az öngyilkosság összefüggésének hazai vizsgálatához az 1990–2010 közötti kistérségi adatok elemzése alapján = Relationship between religiosity and suicide in Hungary. An analysis of the sub-regional data (1970–2010)

Elméleti háttér: Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a testi-lelki betegségek, tünetek és a vallásosság összefüggéseit vizsgáló kutatások, melyek közül az öngyilkosság és a vallásosság kapcsolatára irányuló elemzések megerősítették a szuicid események és a vallásosság közötti negatív összefüggést. Cél: A tanulmány finom területi aggregáltságú adatokon, a kulturálisan viszonylag homogén kistérségekben vizsgálja a vallásosság, illetve a felekezeti struktúra szerepét az öngyilkossági ráták mintázódásának magyarázatában. Módszer: Az összefüggések vizsgálata lépesenkénti lineáris regressziós modellalkotással történt. Az alkalmazott módszer újdonsága a kistérségi aggregáltságú adatokon való modellalkotás. A függő változót 172 kistérség 100 000 lakosra jutó öngyilkossági rátáinak 1989–2010 közötti átlaga képezte. A függetlenváltozó-szett pedig a kistérség lakosainak vallásosságára, illetve felekezeti hovatartozására vonatkozó adatok mellett az öngyilkosságok demográfiai mintázódását megjelenítő indikátorok 1989–2010 közötti átlagértékeit tartalmazta. Eredmények: A kistérségek demográfiai és vallási mutatóit (valláson kívüliek és a különböző felekezetekhez tartozók arányait) megjelenítő változószetten 28,2%-os magyarázó erejű modellt sikerült létrehozni: az egyházon kívüliek nagyobb aránya – a várakozásoknak megfelelően – szignifikánsan magasabb (β = 465; p < 0,001) kistérségi öngyilkossági rátával járt együtt. Amennyiben az egyházon kívüliek aránya nem, csak a különböző felekezetek aránya szerepelt a modellben, akkor megjelent a katolikus vallásúak nagyobb arányának fokozott megóvó hatása (β-értékek: katolikusok aránya esetében –0,743; p < 0,001; protestánsok aránya esetében –0,378; p = 0,002). A fővárosi kerületek adatai esetében nem mutatkozott meg ez a kapcsolat. Következtetések: A kistérségi adatokon végzett elemzések megerősítették a vallásosság – s különösen a katolikus vallás – és/vagy vallási légkör megóvó szerepét az öngyilkossági veszélyeztetettségben. A fővárosi adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy a valláshoz tartozók alacsonyabb aránya és/vagy relatív területi homogenitása mellett ezek a hatások nem mutatkoznak meg. | Background: The numbers of studies on the connections of physical and mental diseases with religiosity have increased in the past decades. Those that focused specifically on the relations of suicide and religiosity confirmed negative connection between suicide rates and religiosity. Aim: Analyzing finely aggregated data by region, the authors have studied the impact of religiosity, or religious denomination on the patterns of suicide rates among culturally relatively homogenous Hungarian sub-regions. Method: Stepwise linear regression analysis was used to examine the relationship of the dependent and independent variables. The novelty of the method used in the present analysis was the modeling on sub-regionally aggregated data. The dependent variable was the mean of suicide risk per 100,000 inhabitants of the 172 sub-regions between 1989 and 2010. Besides the data about the religiosity or religious denomination of the inhabitants of the sub-regions, the set of independent variables included several relevant demographic indicators of suicide patterns between 1989 and 2010. Results: The regression analysis resulted in a model with 28.2% explanatory power comprised of the set of variables including the demographic and religious indicators (rates of non-believers and believers of any religion). The rate of non-believers – as expected – was significantly associated with higher suicide rates in the sub-regions (β = 465; p < 0.001). Excluding the non-believers from the model, the preventive effect of the higher rate of Catholics has appeared (in case of Catholics: β = –0.743; p < 0.001; in case of Protestants: β = –0.378; p = 0.002). Data concerning the population of the districts of the capital did not follow the pattern above. Conclusions: Our results on sub-regional data confirmed the protective role of religiosity – especially in case of Catholic religion – and/or the religious atmosphere against suicide risk. However, despite the lower rate of believers and/or the relative regional homogeneity, these effects did not emerge in the capital

Pembuatan Text-To-Speech Synthesis System Untuk Penutur Berbahasa Indonesia

Perkembangan teknologi telekomunikasi yang sangat pesat dihasilkan berbagai produk teknologi telekomunikasi yang sangat beragam. Produk telekomunikasi yang dihasilkan dari waktu ke waktu merupakan produk yang lebih efektif dan efisien dalam hal penggunaan dan pemeliharaan, baik secara teknis maupun biaya. Pada paper ini diusulkan suatu metode diphone concatenation untuk mengkonversikan penulisan teks pada PC atau laptop menjadi output suara sesuai dengan teks yang dituliskan. Pembuatan ini dilakukan dengan menggunakan metode synthesis system yang terdiri dari tiga proses yaitu text pre processing, pembangkitan prosody dan proses concatenation. Pembuatan perangkat lunak ini didahului dengan perancangan sistem aplikasi, kemudian rancangan tersebut diimplementasikan dengan text to speech synthesis system yang terdiri dari proses text pre processing, pembangkitan prosody, dan proses concatenation. Setelah diimplementasikan, perangkat lunak ini diuji coba sesuai dengan spesifikasi kebutuhan dan kemampuan yang dimiliki yaitu melakukan pengkonversian dari input kata atau kalimat ke bentuk representasi diphone yang kemudian diphone-diphone tersebut akan disambungkan (concatenate) untuk menjadi suara seperti teks yang diinputkan. Dengan demikian aplikasi perangkat lunak ini dapat digunakan untuk membantu para tuna netra agar dapat membaca berita dari internet ataupun membaca email.

Konseling islam dengan teknik modelling untuk meningkatkan kedisiplinan belajar Seorang Remaja di Tambak Oso Sidoarjo

Terdapat dua fokus permasalahan dalam penelitian ini yaitu bagaimana proses konseling islam dengan teknik modelling untuk meningkatkan kedisiplinan belajar seorang remaja di Tambak Oso Sidoarjo dan bagaimana hasil dari proses konseling islam dengan teknik modelling untuk meningkatkan kedisiplinan belajar seorang remaja di Tambak Oso Sidoarjo.Untuk menjawab permasalahan di atas , dalam penelitian ini menggunakan metode kualitatif. Penelitian ini dengan jenis penelitian studi kasus. Sedangkan untuk analisa datanya pada penelitian ini menggunakan deskriptif kompratif. Dalam proses konseling ini, konselor menggunakan Konseling islam dengan teknik modelling untuk meningkatkan kedisiplinan belajar seorang remaja di Tambak oso Sidoarjo. Dalam penelitian ini, dapat disimpulkan bahwa pelaksanaan konseling islam dengan teknik modeling untuk meningkatkan kedisiplinan belajar seorang remaja di Tambak Oso Sidoarjo dengan melalui langkah identifikasi masalah, diagnosis, prognosis, treatmeant, evaluasi dan follow up. Hasil akhir yang didapatkan yaitu cukup efektif dengan adanya perubahan sikap dan tingkah laku, yaitu konseli sudah tidak terlambat datang sekolah, konseli sudah mengurangi perbuatan mencontek, konseli jarang mengumpulkan tugas terlambat, konseli sudah memakai atribut sekolah dan konseli mengikuti pelajaran dengan tertib