A prosztatadaganatos betegek sugárterápiájának mikroköltség-számítása

Absztrakt Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki. Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933 ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára, ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468

A korszerű sugárterápiás kezelések mellékhatásainak metaanalízise prosztatarákos betegeknél

Absztrakt Bevezetés: A sugárterápia technológiai fejlődésének egyik célterülete a prosztatarák megfelelő sugaras ellátása. Célkitűzés: Az elemzés célja a normálfrakcionálású és a hipofrakcionált, illetve a konvencionális és a magas dózisú intenzitásmodulált sugárterápia biztonságosságának vizsgálata. Módszer: A sugárkezelés szövődményeinek gyakoriságát metaanalízissel elemezték. Eredmények: Magasabb dózisú intenzitásmodulált sugárterápiával sem a súlyos urogenitalis (akut: p = 0,9, késői: p = 0,95), sem a mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut: N/A, késői: p = 0,08) mellékhatásokban nincs eltérés a hagyományos besugárzási eljárásokhoz képest. A mérsékelt akut (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,09–1,78, p = 0,008) és késői (relatív kockázat = 1,48, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,26–1,75, p<0,00001) urogenitalis mellékhatások relatív kockázata magasabb. A hipofrakcionált besugárzás súlyos urogenitalis (akut: N/A, késői: p = 0,73) és mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut p = 0,73, késői p = 0,55) mellékhatásrátája sem tér el a normálfrakcionálású kezeléstől, azonban a mérsékelt késői urogenitalis mellékhatás kockázata magasabb (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,94, p = 0,05). Következtetések: Intenzitásmodulált sugártervezés és képvezérelt kezeléskiszolgáltatás mellett a hipofrakcionált és az emelt dózisú protokoll egyaránt biztonságos. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 776–788

Az első onkológiai ellátás időfaktorának szerepe a daganatos betegségek túlélési mutatóiban. Irodalmi áttekintés = The possible role of the timing of the first oncological treatment on the survival rate of cancer diseases. A literature overview

Absztrakt: A szerzők célja a felnőttkori szolid tumoroknál a műtétre, illetve definitív onkológiai kezelésre való várakozás szerepének tisztázása volt. Ennek érdekében az orvosi szakirodalom áttekintésével, 67 retrospektív vizsgálat, illetve összefoglaló munka elemzésével felmérték az időfaktor, azaz a diagnózist követő kezelésindítás statisztikailag számszerűsíthető hatását a teljes túlélésre. Az időfaktornak biztosan komoly szerepe van a biológiailag agresszívebb betegségeknél, például fiatalkori emlő- és hereráknál vagy fej-nyaki tumoroknál, de az első onkológiai ellátás néhány napos és indokolt megkésése nem negatív hatású a legtöbb szolid daganatos betegségben. A kivizsgálás, illetve a kezelésindítás menetét több orvosi és pszichoszociális tényező alakíthatja, és sokszor éppen a legelőrehaladottabb kórképek ellátása történik meg korábban, inverz túlélési hatást eredményezve. Az onkológiai kezelések eredményességét alapvetően az optimális terápiaválasztás határozza meg, mindazonáltal az időfaktor szerepének megértéséhez feltétlenül további kutatások szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(14): 535–546. | Abstract: The aim of this study was to survey the effects of the waiting time for the first oncology treatment in cancer diseases. By the analysis of 67 retrospective studies and reviews the numerical effects of treatment initiation time on survival were assessed. The “time factor” has a leading role on cancer types with aggressive biological behaviour, like breast cancer in younger age, testicular cancers, or head and neck tumours. However, a few days and reasonable delay to the first oncology intervention has no negative impact in numerous cancer diseases. The course of the primary check-up could be modified by several medical and psychosocial factors, and many times the treatment of the most advanced cancers are privileged causing an inverse survival effect. The effectiveness of the cancer therapies is determined by the optimal treatment decision, however, further research is necessary for the determination of the exact role of the “time factor” in oncology. Orv Hetil. 2018; 159(14): 535–546

A montelukasztterápia betegterheinek változása a generikus árverseny hatására = The patients’ cost of the montelukast therapy due to the generic substitution

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Célunk a montelukaszt hatóanyagú készítmények betegeket terhelő terápiás költségének vizsgálata volt Magyarországon. Módszer: Vizsgálatainkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatbázisára alapoztuk. A 2007 és 2015 közötti időszakra elemeztük a montelukaszt hatóanyagú gyógyszerek forgalmát és árát. Az alábbi indikátorokat használtuk: fogyasztói ár, napi terápiás költség, beteg általi térítési díj, kvázi térítési díj, a kezelési napok száma. Eredmények: A betegek által befizetett térítési díjtömeg a kezelési napok számának növekedése miatt 2011-ig nőtt, elérte a 277 millió forintot, majd 2012-ben a versenyhelyzet és a vaklicites eljárások miatt 133 millió forintra csökkent. A térítési díjtömeg az originális Singulairról 3 év alatt (2011–2014) áthelyeződött a generikumokra. A vizsgált időszakban a Singulair 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 314 forintról 96 forintra, a Montelukast Teva 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 187 forintról 46 forintra csökkent. Következtetés: A generikus verseny hatására javult a montelukasztterápia hozzáférhetősége: nőtt a kezelési napok száma, és csökkent a betegek által fizetendő térítési díj. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687. | Abstract: Introduction and aim: The aim of our study was to analyse the public price of the montelukast sodium therapy in Hungary. Method: Data derived from the nationwide pharmaceutical database of the Hungarian National Health Insurance Fund Administration. We observed the turnover and price of the medicaments containing the active substance montelukast sodium from 2007 to 2015. Accordingly, our indicators were: consumer price, DCT (daily cost of therapy), co-payment, quasi co-payment, DOT (days of treatment). Results: Due to the increasing DOT, the total amount of the public price paid by the patients increased until 2011, reaching the amount of 1 million USD; then, due to the generic competition and the blind bid methods, it decreased to 490 000 USD. The total amount of the public price of the brand-name Singulair moved to the generics during 3 years (2011–2014). The DCT of the originator Singulair 10 mg tablets decreased from 1.1 USD to 0.34 USD; the DCT of the generic product Montelukast TEVA decreased from 0.67 USD to 0.16 USD in the period under review. Conclusion: Due to the generic competition, the patients’ access to drugs containing montelukast sodium increased significantly: the DOT increased, the co-payment decreased. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687

Kihívások és megoldási lehetőségek az orvostechnikai eszközök tudományos bizonyíték alapú értékelésében: átmeneti közfinanszírozás a végleges befogadási döntés előtt

Az új egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos megalapozott döntéshez tudományos evidenciára van szükség az adott technológia klinikai előnyeiről és költségeiről. A tapasztalatok szerint azonban az orvostechnikai eszközök vonatkozásában – eltérő sajátosságaik miatt – a gyógyszerekhez képest kevesebb információ áll rendelkezésre. E nehézségre gyakorlati megoldást jelenthet a más országokban már ismert „coverage with evidence development” (CED, evidenciafejlesztést szolgáló finanszírozás). Ez a finanszírozási technika lehetővé teszi az adott orvostechnikai eszköz közfinanszírozását egy előre meghatározott átmeneti időtartamra. A CED időtartama alatt a finanszírozó és a gyártó valós életbeli adatokat gyűjt a technológia klinikai előnyeiről és költséghatékonyságáról, és a végleges finanszírozási döntés ezen adatok alapján, a CED értékelését követően születik meg. A CED által kínált lehetőségekben a technológia gyártói, a közfinanszírozó és az egészségügyi szakemberek is találhatnak ösztönzőket. Ennek ellenére Magyarországon és más közép- és kelet-európai országokban a CED-et jelenleg nem alkalmazzák. A cikk egyes nyugat-európai példák bemutatásával érzékelteti a lehetséges alkalmazási területek széles körét, melynek révén a CED hozzájárulhat a betegellátás eredményességének javulásához, miközben evidencia alapú eredmény generálása történik a végleges döntéshozatalhoz

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói | Performance indicators of maxillofacial surgery inpatient departments

Absztrakt: Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453. | Abstract: Introduction: In Hungary, the number and structure of the maxillofacial surgery departments underwent significant changes in recent decades. Aim: The aim of our study was to present the actual performance indicators of maxillofacial inpatient departments and based on the available data to compare the departments. Method: The study was based on the number of beds founded by the National Health Insurance Fund. Performance data were supplied by the National Health Insurance Fund Administration. The assessment included the following indicators: number of beds institutional breakdown by type, number of reimbursed cases, the weighted case number, hospital stay, bed occupancy rates and average length of stay. Results: In the examined period 40% of active beds (65) were in university hospitals. The distribution of reimbursed cases was similar. The university hospitals showed higher weighted case number and case-mix index. The oral surgery departments’ bed occupancy rate (45.75%) was below the national average. Conclusion: The indicators show significant differences among different departments in the examined period. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453

Prevalence, Cardiometabolic Comorbidities and Reporting of Chronic Kidney Disease; A Hungarian Cohort Analysis

Objectives: Chronic kidney disease (CKD) implies increased comorbidity burden, disability, and mortality, becoming a significant public health problem worldwide, however, prevalence data are lacking in Hungary.Methods: We determined CKD prevalence, stage distribution, comorbidities using estimated glomerular filtration rate (eGFR), albuminuria, and international disease codes in a cohort of healthcare utilizing residents within the catchment area of the University of Pécs, in the County Baranya, Hungary, between 2011 and 2019 by database analysis. The number of laboratory-confirmed and diagnosis-coded CKD patients were compared.Results: Of the total 296,781 subjects of the region, 31.3% had eGFR tests and 6.4% had albuminuria measurements, of whom we identified 13,596 CKD patients (14.0%) based on laboratory thresholds. Distribution by eGFR was presented (G3a: 70%, G3b: 22%, G4: 6%, G5: 2%). Amongst all CKD patients 70.2% had hypertension, 41.5% diabetes, 20.5% heart failure, 9.4% myocardial infarction, 10.5% stroke. Only 28.6% of laboratory-confirmed cases were diagnosis-coded for CKD in 2011–2019.Conclusion: CKD prevalence was 14.0% in a Hungarian subpopulation of healthcare-utilizing subjects in 2011–2019, and substantial under-reporting of CKD was also found

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói

INTRODUCTION: In Hungary, the number and structure of the maxillofacial surgery departments underwent significant changes in recent decades. AIM: The aim of our study was to present the actual performance indicators of maxillofacial inpatient departments and based on the available data to compare the departments. METHOD: The study was based on the number of beds founded by the National Health Insurance Fund. Performance data were supplied by the National Health Insurance Fund Administration. The assessment included the following indicators: number of beds institutional breakdown by type, number of reimbursed cases, the weighted case number, hospital stay, bed occupancy rates and average length of stay. RESULTS: In the examined period 40% of active beds (65) were in university hospitals. The distribution of reimbursed cases was similar. The university hospitals showed higher weighted case number and case-mix index. The oral surgery departments' bed occupancy rate (45.75%) was below the national average. CONCLUSION: The indicators show significant differences among different departments in the examined period. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447-453

Implementation of palliative care consult Service in Hungary - integration barriers and facilitators

Background: The Palliative Care Consult Service (PCCS) programme was among the first initiations in Hungary to provide palliative care for patients admitted to hospital. The PCCS team provides palliative care for mainly cancer patients and their family members and manages the patient pathway after being discharged from the hospital. The service started in 2014 with 300-400 patient visits per year. The aim of this study is to give a comprehensive overview of the PCCS programme guided by a conceptual framework designed by SELFIE ('Sustainable intEgrated chronic care modeLs for multi-morbidity: delivery, FInancing, and performancE'), a Horizon2020 funded EU project and to identify the facilitators and barriers to its wider implementation. Methods: PCCS has been selected by the SELFIE consortium for in-depth evaluation as one of the Hungarian integrated care models for persons with multi-morbidity. The qualitative analysis of the PCCS programme was based on available documents of the care provider and interviews with different stakeholders related to the programme. Results: The integrated, multidisciplinary and patient-centred approach was well-received among the patients, family members and clinical departments, as verified by the increasing number of requests for consultations. As a result of the patient pathway management across providers (e.g. from inpatient care to homecare) a higher level of coordination could be achieved in the continuity of care for seriously-ill patients. The regulatory framework has only partially been established, policies to integrate care across organizations and sectors and adequate financial mechanism to support the enhancement and sustainability of the PCCS are still missing. Conclusions: The service integration of palliative care could be implemented successfully in an academic hospital in Hungary. However, the continuation and enhancement of the programme will require further evidence on the performance of the integrated model of palliative care and a more systematic approach particularly regarding the evaluation, financing and implementation process