A statistical approach for estimating mean maximum urban temperature excess.

Munkánkban a városi hősziget (UHI) maximális napi kifejlődését vizsgáltuk Szegeden, a beépítettségi paraméterek függvényében. A hőmérsékleti adatok valamint a beépítettségi arány, a vízfelszín-arány, az égbolt láthatósági index és az épületmagasság, valamint ezek területi kiterjesztései közötti kapcsolatot statisztikus modellezéssel határoztuk meg. A kapott modell-egyenleteket mindkét félévre (fűtési és nem-fűtési) többváltozós lineáris regresszió segítségével állapítottuk meg. Az eredményekből világosan látszik, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki a maximális UHI területi eloszlása és a beépítettségi paraméterek között, ami azt jelenti, hogy e tényezők fontos szerepet jatszanak a városi hőmérsékleti többlet területi eloszlásának kialakításában. A városi paraméterek közül az égbolt láthatósági index és az épületmagasság a leginkább meghatározó tényező, ami összhangban van a városi felszín energia-egyenlegével. | Investigations concentrated on the urban heat island (UHI) in its strongest development during the diurnal cycle in Szeged, Hungary. Task includes development of statistical models in the heating and non-heating seasons using urban surface parameters (built-up and water surface ratios, sky view factor, building height) and their areal extensions. Model equations were determined by means of stepwise multiple linear regression analysis. As the results show, there is a clear connection between the spatial distribution of the UHI and the examined parameters, so these parameters play an important role in the evolution of the UHI intensity field. Among them the sky view factor and the building height are the most determining factors, which are in line with the urban surface energy balance

A statistical approach for estimating mean maximum urban temperature excess

Investigations concentrated on the urban heat island (UHI) in its strongest development during the diurnal cycle in Szeged, Hungary. Task includes development of statistical models in the heating and non-heating seasons using urban surface parameters (built-up and water surface ratios, sky view factor, building height) and their areal extensions. Model equations were determined by means of stepwise multiple linear regression analysis. As the results show, there is a clear connection between the spatial distribution of the UHI and the examined parameters, so these parameters play an important role in the evolution of the UHI intensity field. Among them the sky view factor and the building height are the most determining factors, which are in line with the urban surface energy balance

Modelling the maximum development of urban heat island with the application of GIS based surface parameters in Szeged (Part 1): Temperature surveying and geoinformatical measurements methods

Vizsgálatunk célja az éves átlagos hősziget kialakulását, méretét és területi szerkezetét befolyásoló speciális városi struktúra, ezen belül a geometriai szerkezet és beépítettség hatásának számszerűsítése. A kétrészes tanulmányban a korábban már alkalmazott égboltláthatósági index és beépítettségi tényezők mellett az épületkompaktság klímaalakító szerepét is vizsgáljuk. A szakirodalom szerint is teljesen új paraméter három dimenzióban egyszerre jellemzi az épületek térfogatát, valamint tagoltságukat és elsősorban termodinamikai szempontból játszik fontos szerepet. Az első részben a városklíma egyes sajátosságainak áttekintése után bemutatjuk a vizsgált területet (Szeged), valamint a hőmérsékleti, terepi és térinformatikai felmérési módszereket, amelyek - a modell megalkotásának érdekében - elengedhetetlenül szükségesek a hőmérséklet és a különböző felszínparaméterek városon belüli eloszlásának meghatározásához. The aim of our research is to reveal quantitatively the effect of the peculiar urban structure on the development, magnitude and spatial distribution of the mean annual urban heat island. In this two-part study, besides the earlier applied sky view factor and different built-up parameters, we examine the climate modification role of the building compactness. This new parameter characterises the volume, plan area and thermodinamical role of the buildings at the same time. In the first part, after a general overview of some features of the urban climate, we will present the investigated area in Szeged, then the applied temperature, surveying and geoinformatical measurement methods. In order to establish the model, these methods are necessary to determine the intra-urban spatial distribution of the temperature and the different surface parameters

Oxidation Stability of Multiwalled Carbon Nanotubes for Catalytic Applications

The oxidation of multiwalled carbon nanotubes (CNTs) was investigated with regard to a detailed prediction of the lifetime of this material as a catalyst for oxidative dehydrogenations. A power-law kinetics is found to be adequate for the description of CO2 formation in the temperature range of 623−823 K and under O2 partial pressures of 0.025−0.6 bar. The stability against oxidation can be enhanced by passivation with B2O3 or P2O5 and by high temperature treatment. The progress of oxidative degradation was monitored by TEM and Raman spectroscopy. A mechanistic study supported by high pressure XPS and SSITKA reveals full agreement with the established model of the oxidation of conventional carbon materials; however, the theory of sequential layer degradation as observed for single crystal graphite is not transferable to a technical grade CNT material, and instead, various modes of propagation of combustion sites are identified