research

A statistical approach for estimating mean maximum urban temperature excess.

Abstract

Munkánkban a városi hősziget (UHI) maximális napi kifejlődését vizsgáltuk Szegeden, a beépítettségi paraméterek függvényében. A hőmérsékleti adatok valamint a beépítettségi arány, a vízfelszín-arány, az égbolt láthatósági index és az épületmagasság, valamint ezek területi kiterjesztései közötti kapcsolatot statisztikus modellezéssel határoztuk meg. A kapott modell-egyenleteket mindkét félévre (fűtési és nem-fűtési) többváltozós lineáris regresszió segítségével állapítottuk meg. Az eredményekből világosan látszik, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki a maximális UHI területi eloszlása és a beépítettségi paraméterek között, ami azt jelenti, hogy e tényezők fontos szerepet jatszanak a városi hőmérsékleti többlet területi eloszlásának kialakításában. A városi paraméterek közül az égbolt láthatósági index és az épületmagasság a leginkább meghatározó tényező, ami összhangban van a városi felszín energia-egyenlegével. | Investigations concentrated on the urban heat island (UHI) in its strongest development during the diurnal cycle in Szeged, Hungary. Task includes development of statistical models in the heating and non-heating seasons using urban surface parameters (built-up and water surface ratios, sky view factor, building height) and their areal extensions. Model equations were determined by means of stepwise multiple linear regression analysis. As the results show, there is a clear connection between the spatial distribution of the UHI and the examined parameters, so these parameters play an important role in the evolution of the UHI intensity field. Among them the sky view factor and the building height are the most determining factors, which are in line with the urban surface energy balance

    Similar works