A novel control of human keratin expression: cannabinoid receptor 1-mediated signaling down-regulates the expression of keratins K6 and K16 in human keratinocytes in vitro and in situ

Cannabinoid receptors (CB) are expressed throughout human skin epithelium. CB1 activation inhibits human hair growth and decreases proliferation of epidermal keratinocytes. Since psoriasis is a chronic hyperproliferative, inflammatory skin disease, it is conceivable that the therapeutic modulation of CB signaling, which can inhibit both proliferation and inflammation, could win a place in future psoriasis management. Given that psoriasis is characterized by up-regulation of keratins K6 and K16, we have investigated whether CB1 stimulation modulates their expression in human epidermis. Treatment of organ-cultured human skin with the CB1-specific agonist, arachidonoyl-chloro-ethanolamide (ACEA), decreased K6 and K16 staining intensity in situ. At the gene and protein levels, ACEA also decreased K6 expression of cultured HaCaT keratinocytes, which show some similarities to psoriatic keratinocytes. These effects were partly antagonized by the CB1-specific antagonist, AM251. While CB1-mediated signaling also significantly inhibited human epidermal keratinocyte proliferation in situ, as shown by K6/Ki-67-double immunofluorescence, the inhibitory effect of ACEA on K6 expression in situ was independent of its anti-proliferative effect. Given recent appreciation of the role of K6 as a functionally important protein that regulates epithelial wound healing in mice, it is conceivable that the novel CB1-mediated regulation of keratin 6/16 revealed here also is relevant to wound healing. Taken together, our results suggest that cannabinoids and their receptors constitute a novel, clinically relevant control element of human K6 and K16 expression

Endocannabinoid Tone Regulates Human Sebocyte Biology

We have previously shown that endocannabinoids (eCBs)(e.g., anandamide) are involved in the maintenance of homeostatic sebaceous lipid production inhuman sebaceous glands and thateCB treatment dramatically increases sebaceous lipid production. Here, we aimed to investigate the expression of the major eCB synthesizing and degrading enzymes and to study the effects of eCB uptake inhibitors on human SZ95 sebocytes, thus exploring the role of the putative eCB membrane transporter, which has been hypothesized to facilitate the cellular uptake and subsequent degradation of eCBs. We found that the major eCB synthesizing (N-acyl phosphatidylethanolaminespecific phospholipase D, and diacylglycerol lipase-a and -b) and degrading (fatty acid amide hydrolase, monoacylglycerol lipase) enzymes are expressed in SZ95 sebocytes and also in sebaceous glands (except for diacylglycerol lipase-a, the staining of whichwas dubious in histological preparations). eCB uptake-inhibitionwith VDM11 induced amoderate increase insebaceous lipid production and also elevated the levels of variouseCBs and related acylethanolamides. Finally, we found that VDM11 was able to interfere with the proinflammatory action of the TLR4 activator lipopolysaccharide. Collectively, our data suggest that inhibition of eCB uptake exerts anti-inflammatory actions and elevates both sebaceous lipid production and eCB levels; thus, these inhibitors might be beneficial in cutaneous inflammatory conditions accompanied by dry skin

Saccharomyces cerevisiae élesztőtörzsek szelektálása starterkultúrák létrehozásához

Célunk, hogy több évjárat vizsgálata során feltérképezzük a Kadarka szőlőfajta mustjának természetes élesztőbiótáját és olyan élesztőfajokat, illetve törzseket válogassunk ki, melyek alkalmasak lehetnek fajélesztő készítmények előállítására. Ezen termékek egy adott élesztőfaj törzseinek (esetleg több faj) egysejt tenyészetei, amelyeket különféle borvidékek mustjaiból, boraiból szelektáltak kiváló borászati tulajdonságaik alapján. Ezek a kultúrák a mustba oltva gyorsan és biztonságosan véghezviszik az alkoholos erjedést, tehát az irányított erjesztés egyik alapvető eszközének tekinthetők. A vizsgált mustok élesztőbiótájából az erjedés különböző stádiumaiban izolált Saccharomyces élesztőtörzsek molekuláris biológiai és fiziológiai sajátságit vizsgáljuk, valamint a borászati szempontból lényeges tulajdonságokat. A hagyományos borászati technológiákban az erjedést változó összetételű természetes élesztőpopuláció hatja végre. Munkánk során Szekszárdi Kadarka must 2 évjáratának élesztőbiótáját vizsgáltuk. Az erjedés folyamán 15 alkalommal mintáztuk mindkét tételt, melyek során élesztőtörzseket izoláltunk. Azonosításukhoz elsőként klasszikus faj-meghatározási módszereket alkalmaztunk. Ezen tesztek eredményei alapján választottunk ki olyan reprezentáns élesztőtörzseket, melyekkel molekuláris biológiai vizsgálatokat végeztünk el, tovább pontosítva eredményeinket, szűkítve a lehetséges fajok listáját. Ilyen módszer rRNS-t kódoló kromoszómális régió ITS1-5.8S rRNS-ITS2 szakaszának PCR-RFLP analízise, a MET2-s gén, és az NTS2 régió PCR-RFLP analízise, a 26S rRNS D1/D2 doménjét kódoló kromoszómális szakasz szekvencia elemzése, valamint az elektroforetikus kariotipizálás (CHEF). Mindezek alapján úgy véljük, hogy izolátumaink nagy valószínűséggel Saccharomyces cerevisiae, Hanseniaspora uvarum, Candida zemplinina, Metschnikowia pulcherrima, Aureobasidium pullulans élesztőfajokhoz tartoznak. Az eredmények összesítéseként elmondható, hogy a vizsgált mustok élesztőflórájában az erjedés során a Saccharomyces törzsek töltöttek be domináns szerepet az erjedés előrehaladtával. A 2007-es évjáratnál a Candida zemplinina élesztőtörzseknek is jelentős szerep jutott. Emellett elvégeztük a Saccharomyces cerevisiae izolátumok néhányának borászati tulajdonságának vizsgálatát starterszelekciós célból. A H2S- és savtermelés, cukortolerancia mellett, végeztünk „killer” aktivitás, különböző tolerancia és enzimaktivitási, valamint mikrovinifikációs és gázkromatográfiás kísérleteket. Habár a törzsek javarésze érzékeny valamely killer toxinra és nem rendelkeznek extracelluláris enzimaktivitással (kivétel egy törzs) fermentációs rátájuk és a termelt aromakomponensek alapján érdemes lehet velük a későbbiekben nagyobb léptékű fermentációs kísérleteket végezni.régi képzésmolekuláris biológusg