Horseshoe kidney transplantation

K

Donorszelekciós kritériumok vizsgálata a debreceni veseátültetési programban

Absztrakt Bevezetés: A donorszervhiány, a donorok életkorának növekedése és a társbetegségek gyakoribbá válása arra ösztönzi a transzplantálóközpontokat, hogy olyan donorvesék elfogadását is mérlegeljék, amelyeket korábban elutasítottak volna. A donorszelekciós kritériumok segíthetnek ennek eldöntésében. Célkitűzés: A különböző kritériumok hasznosságát illetően nincs egységes álláspont, ezért a szerzők megvizsgálták az expanded criteria donor, a deceased donor score és a kidney donor risk index donorszelekciós kritériumok hatását a posztoperatív vesefunkcióra és grafttúlélésre. Módszer: Ötéves intervallumban 205 donor paramétereinek és 138 veseátültetés kimenetelének retrospektív elemzését végezték el. Eredmények: Az expanded criteria donor rendszer szerint optimálisnak véleményezett donorok negyede a magas kockázatú csoportba került a deceased donor score alapján. A magas kockázatú csoportokban rosszabb volt a műtét utáni graftfunkció. A deceased donor score segítségével tovább lehetett bontani a magas kockázatú csoportot. Az így létrejött legmagasabb kockázatú csoport grafttúlélése és műtét utáni graftműködése elmaradt a többi csoportéhoz képest. Következtetések: A vizsgált pontrendszerek segíthetnek a donorpool biztonságos növelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 946–955

Graftectomiák a debreceni vesetranszplantációs programban

Absztrakt Bevezetés: A graftectomia indikációja és pontos időzítése bizonyos esetekben vita tárgya, elsősorban a tüneteket nem okozó, már nem működő graftok esetén. Célkitűzés: A szerzők átfogó képet kívántak adni a debreceni veseátültetési programban elvégzett graftectomiákról. Módszer: Retrospektív vizsgálattal elemezték a 2004. január 1. és 2015. december 31. között veseátültetett betegek adatait. Áttekintették a graftectomiák indikációit, időzítését, szövődményeit, továbbá összehasonlították a korai és késői graftectomiákat. Eredmények: A vizsgált időszakban 480 veseátültetés történt. Közülük 55 betegnél (11%) történt graftectomia. A gyakoribb indikációk a következők voltak: krónikus allograft-nephropathia (47%), artériás keringési zavar (13%), ureterszövődmények (9%). A grafteltávolítás 22 betegnél (40%) akut, 33-nál (60%) tervezett volt. A graftectomiák 24%-a a transzplantáció után 30 napon belüli, 76%-a késői volt. Korai graftectomiát túlnyomórészt artériás keringészavar (31%), a későiek többségét (62%) krónikus allograft-nephropathia miatt végezték. Következtetések: A vizsgált időszakban a graftectomiák leggyakoribb oka krónikus allograft-nephropathia volt. Az esetek döntő többségében elektív műtét történt. A szakirodalomban közöltekhez hasonlóan a szerzők a korai és késői graftectomiák jellemzőit eltérőnek találták. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 964–970

Recurrence of primary sclerosing cholangitis after liver transplantation: the Hungarian experience

L

Metasztatikus csontdaganatos esetek a római kori Pannóniából. [Skeletal metastases from the Roman Period of Pannonia.]

According to paleopathological literature, tumors have a great antiquity. The prevalence of tumor metastases in historical populations might have differed from that in modern humans, because of substantial differences in environmental factors, life expectancy, and the availability of treatment. This study presents two probable cases of skeletal metastatic carcinoma from the Roman Period (1st – 5 th century AD) in Hungary, showing the development of bony metastasis of cancer without chemo - and radiotherapy. During the paleopathological analysis macroscopic investigation, radiological, stereo - and scanning electron microscopic analyses were applied. In one case the mixed nature and the localization of the lesions, as well as the sex and age of the individual suggest breast cancer for the primary focus. In the other case based on the mostly osteoblastic nature and the localization of the lesions, more over on the sex and age of the individuals, the most probable diagnostic option is prostate carcinoma with skeletal metastases. In view of the scarcity of cancer metastases, that have been diagnosed in archaeological specimens in general, identification of all examples of cancer in antiquity represents an important contribution both to paleopathology and to modern medicine

Veseérintettség májátültetés során

Introduction: In liver cirrhosis renal function decreases as well. Hepatorenal syndrome is the most frequent cause of the decrease, but primary kidney failure, diabetes mellitus and some diseases underlying endstage liver failure (such as hepatitis C virus infection) can also play an important role. In liver transplantation several further factors (total cross-clamping of vena cava inferior, polytransfusion, immunosuppression) impair the renal function, too. Aim: The aim of this study was to analyse the changes in kidney function during the first postoperative year after liver transplantation. Method: Retrospective data analysis was performed after primary liver transplantations (n = 319). Results: impaired preoperative renal function increased the devepolment of postoperative complications and the first year cumulative patient survival was significantly worse (91,7% vs 69,9%; p<0,001) in this group. If renal function of the patients increased above 60 ml/min/1,73 m2 after the first year, patient survival was better. Independently of the preoperative kidney function, 76% of the patients had impaired kidney function at the first postoperative year. In this group, de novo diabetes mellitus was more frequently diagnosed (22,5% vs 9,5%; p = 0,023). Conclusions: Selection of personalized immunosuppressive medication has a positive effect on renal function. Orv. Hetil., 2013, 154, 1018-1025

Recurrence of primary sclerosing cholangitis after liver transplantation: the Hungarian experience

L