A koreai információs társadalom kultúra-specifikus jelenségei

A koreai információs társadalmon belül számos olyan jelenség figyelhető meg, melyek kifejezetten ezen rendkívüli mértékben behálózott távol-keleti országra jellemző, tanulmányomban így általam választott hat, koreai kultúra-specifikus jelenséget vizsgálok. Ezen jelenségek a digitalizálás hatása a koreai írásra; a centralizált közösségi média; az internet szerepe koreai populáris zene, k-pop terjedésében; az online elérhető tartalmak iránti fizetési hajlandóság; a számítógépes játékok és a specifikus játékhelyszínek – a PC-bangok kiemelt szerepe, valamint a koreai információs társadalom jellegzetes negatív jelenségei

A világháló metaforái kötet vírusmarketing kampányának anatómiája

A vírusmarketing kampányok esetében az ezzel megbízott ügynökségek alapvetően egy szolgáltatást vagy terméket reklámoznak. Kísérletünkben egy olyan vírusmarketing kampányt vezényeltünk le, mely egy tudományos munka, az Osiris Kiadó Kézikönyvek sorozatában megjelent A világháló metaforái című kötetre épült. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egy olyan kulturális terméket, mely az új média művészetéről szól, és így szervesen kapcsolódok az online kontextushoz, milyen eszközökkel lehet hatékonyan reklámozni. A kísérlet során arra voltunk kíváncsiak, a 2013. május 24. és 26. között tartó háromnapos aktív kampány során, majd az azt követő csupán 2 napos passzív időszakban az egy bevezető, és egy szponzorált poszttal hány felhasználót érünk el, és hogyan fogad-ja majd a közösség a kampányt. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a kampány menetét, a közösség építést, a posztok megosztását, a kommentekre adott válaszokat, illetve prezentáljuk a statisztikai adatokat

A kiterjesztett valóság térhódítása

A kiterjesztett valóság digitális eszközök segítségével virtuális, számítógép által generált tartalmat vetít a tárgyi világra. Tanulmányunk célja bemutatni, hogy az augmentált valóság technológiájának elterjedését alapvetően a felhasználó mindennapi környezetébe beépült infokommunikációs és konvergens média jelenségek táplálják. Központi, példákkal alátámasztott állításunk, hogy a kiterjesztett valóság valósidejű, hordozója a hipertext, digitális eszközök segítségével jeleníthető meg, marker alapú, proaktív felhasználói magatartást, interaktivitást igényel, az élményszerűségre fekteti a hangsúlyt, tartalma pedig jelentős mértékben a közösségi tartalomlétrehozásra alapoz. A tanulmányt lezáró vizsgálatból kiderül, hogy a kiterjesztett valóság kontextusában számító-gép, mobiltelefon, táblagép és televízió mellett egy, eddig alapvetően analóg médium, a markereket tartalmazó nyomtatott könyv is digitális adathordozóvá, a konvergens média egyik formájává válik

A netsemlegesség

Tanulmányunk témája a netsemlegesség. Először magát a fogalmat definiáljuk több- féle módon, majd a netsemlegességgel kapcsolatos törvényhozói, internet- és tartalomszolgáltatói, valamint felhasználói kihívásokat, problémákat és válaszokat mutatjuk be. Számos szerző szerint az internet legnagyobb, immár tradicionális értéke a nyíltság, sokszínűség, tartalomgazdagság, tértől és időtől független társadalmi és perszonális kommunikációba való szabad belépés és a szabad verseny lehetősége. A netsemlegesség mellett és ellen felhozott érvek bemutatását is ezek a szempontok alapján tesszük. Kiemelt szerepet kap a netsemlegesség megsértésének kategorizálása is. Tanulmányunkban közlünk egy törvényalkotási kronológiát, mely az USA-ra, az EU-ra és Kelet-Ázsiára fókuszál, illetve ismertetjük a BEREC 2011-es felmérésének az EU-ban alkalmazott, internetszolgáltatói gyakorlatra vonatkozó eredményeit. A munkát az Internet.org kezdeményezést vizsgáló esettanulmány zárja, végül ezt követik a jövővel kapcsolatos kérdések, és néhány lehetséges válasz

Big Data, az információs társadalom új paradigmája

A jelenben rendkívül népszerű Big Data kifejezés a strukturált és strukturálatlan adatok mennyiségének exponenciális növekedését, elérhetőségét és elemezhetőségét jelöli. A Big Data megjelenése egyszerre ruházza fel lehetőségekkel és állítja új kihívások elé a közigazgatás, tudományos és üzleti élet szereplőit. A lehetőségek közé sorolhatjuk az így kapott eredményekkel alátámasztott üzleti döntéseket, a hatékonyabbá tett logisztikát és marketinget, vagy éppen a társadalmat foglalkoztató problémák politikai döntéshozók elé tárását.&#x0D; Tanulmányunk az információs társadalom szempontrendszeréből kiindulva, összegző képet ad a Big Data jelenségről, bemutatja annak definíciós kísérleteit és megközelítési módjait, illetve ismerteti a feltételrendszert, melynek teljesülése esetén ma erről az új informatikai, társadalmi, kereskedelmi, kormányzati paradigmáról beszélhetünk. A Big Data-hoz vezető út leírása mellett kitér az adatokhoz való hozzáférés és feldolgozás problémáira, a privacy, az adatbiztonság, a kimaradó információs források kérdéskörére, illetve a módszer lehetséges torzításaira, hibáira is.</jats:p

Digitális kultúránk aktuális kérdései

Az internet és az online médiafelületek mindennapi környezetünkbe való beépülésével a világháló kontextusába a témáról szóló viták egyik alapkérdésévé vált, hogy milyen értéket képvisel az a szellemi produktum, amely megfoghatatlan. Mind gyakrabban merül fel ugyanis az állítás, miszerint az interneten napjainkban egyszerre figyelhető meg a művészeti tartalom, illetve a szellemi tulajdon alul- és túlszabályozottsága. A jelenség szorosan kötődik az alkotások digitális másolhatóságának és megoszthatóságának kérdéséhez. Cikkünk arra keresi a választ, hogy a felhasználók hogyan viszonyulnak a digitálisan rögzített, és ilyen formában könnyen másolható, módosítható vagy törölhető tartalmak értékéhez. Szándékunk bemutatni egy duális, közszolgálati és kereskedelmi digitális kultúra modellt. Munkánkhoz két eltérő (digitális) kultúrában végzett kutatás kapcsolódik

Is It Coincidence or Consequence for a Case with Antiphospholipid Antibody Syndrome Overlapping SLE to Develop an Immune Complex Nephropathy Followed by a Nonimmune Complex Podocytopathy?

Antiphospholipid antibody syndrome (APS) may occur in a primary form or in association with SLE and seldom presents with nephrotic syndrome (NS). We present a case with APS who developed recurrent NS 6 years apart. The first episode of NS occurred with biopsy findings consistent with lupus nephritis (LN) class V (membranous) with no clear evidence of SLE, and responded to a remission with steroids and MMF. On the 2(nd) episode, the biopsy revealed negative immunofluorescent (IF) study for immune complexes and EM findings of complete effacement of foot processes and acellular debris in thickened capillary walls, compatible with healed previous episode of membranous LN and minimal change disease (MCD), a nonimmune complex podocytopathy. The 2(nd) episode responded to a partial remission, primarily with a short-term steroid therapy, and subsequently developed serologic evidence of SLE. Now there is growing evidence that a subset of SLE patients with NS are found to have MCD, likely due to podocyte injury caused by nonimmune complex pathway, called lupus podocytopathy. In LN, serial kidney biopsies often show transformation from one to another class of immune complex-induced glomerular lesions; however there are rare reports describing transformation of an immune complex to a nonimmune complex LN. Since the pathogenic mechanism of lupus podocytopathy is not delineated, and so far there are no reports on transformation of membranous LN, an immune complex nephropathy, to a nonimmune complex lupus podocytopathy, it still remains as a question whether our case with APS overlapping SLE had a concomitant membranous LN and lupus podocytopathy, or consequential membranous LN and lupus podocytopathy 6 years apart