Abundant prey or optimal microhabitat? Natrix tessellata stays hidden in safe areas in a diverse floodplain along the Danube at Göd, Hungary

Natrix tessellata (Laurenti, 1768) is a diurnal piscivorous Eurasian snake species with a large distribution area. Along the River Danube it is present in the floodplain and along the lower stretch of tributaries. The distribution of N. tessellata among the different microhabitats along the River Danube at Göd (1669-1671 rkm) and its relationship with environmental parameters and fish presence/absence, species composition, size distribution and abundance was studied at eight selected sections. Samples were collected twice a month from March to October in 2008-2009; N. tessellata was found between May and early October. Altogether 26 N. tessellata sightings were recorded together with 497 individuals of 21 fish species along the same sections, while another 5,547 individuals belonging to 28 fish species were caught in snake-free areas. Microhabitat characteristics were more important than the presence of fish in determining along which section N. tessellata stays. It favoured slow-flowing sections with aquatic macrophytes and a sandy or muddy bottom. In spite of their suitability, artificial habitats were not much used maybe due to increased risk of disturbance and predation/persecution. The habitat preference of N. tessellata changed less between the two studied years with different water level fluctuations than those of fishes and it was not identical with that of any of the fish species caught. However, fish 15-30 mm and longer may influence the distribution of N. tessellata

Idegenhonos halfajok megjelenése és terjedése a Duna magyarországi szakaszán - Történeti áttekintés = Occurrence and spread of nonnative fish species in the Hungarian section of River Danube – A historical review

A  total  of  32  fish  species  have  been  introduced  into  the  inland  waters  of  Hungary,  either  intentionally  or  accidentally. Of these, a total 24 species can be found on the Hungarian section of the River Danube, and 15  fish  species  of  them are  considered as invasive.  These  non‐native  fish  species  belong  to  7  families and  the  origins of the species are  from  three continents: Asia (7), Europe (10) and North – America (7). This paper  provides a summary of data of the first record, way of introduction, mode of area expansion, impact on native  fish and estimated area of recent distribution on the Hungarian section of the River Danube. Ten of the non‐ native fish species currently occupy more than 50% of the River Danube and his tributaries and flood‐plains  territory  (Ctenopharyngodon idella, Pseudorasbora parva, Carassius gibelio, Hypophthalmichtys sp., Lepomis  gibbosus,  Babka  gymnotrachelus  Neogobius  fluviatilis,  Neogobius  melanostomus,  Ponticola  kessleri,  Proterorhinus semilunaris). Some exotic fish species have only a few data about their distribution (Acipenser  baerii, Polyodon spathula, Rutilus meidingeri, Coregonus sp., Ictalurus punctatus, Ponticola syrman). This paper  is aimed to review the impacts of introduced freshwater fish in Hungarian Section of the River Danube based  on collected data. | A  hazai  hal‐  és  halászatbiológiai  kutatások  összesen  32  betelepített  (gazdasági  vagy  akvarisztikai  célból),  valamint areaexpanzió  útján  bekerült  halfajt írtak le a Magyarország  vizeiből. Ezek  közül  napjainkra  24  faj  előfordulása  igazolt  a  hazai  Duna‐szakaszról,  melyek  közül  15  faj  tekinthető  invazívnak.  Az  általunk  idegenhonosnak tekintett halfajok rendszertanilag 7 családba sorolhatók, 7 Ázsiából, 10 Európából, 7 Észak‐ Amerikából  származik.  Jelen  tanulmányunkban  rendszerezni  kívántuk  a  vonatkozó  szakirodalmat,  összegyűjteni  a  halfajok  első  igazolt  előfordulási  adatait,  meghatározni  a  vízrendszerbe  kerülés  módját,  a  terjedés  valószínűsíthető  okait,  az  őshonos  halfaunára  gyakorolt  hatásaikat  és  a  jelenlegi  elterjedésük  mértéket. Az idegenhonos  fajok  közül  9   a magyarországi Duna‐szakaszon és  a  hozzá  kapcsolódó  víztestek  jelentős részében gyakori (előfordulási gyakoriságuk >50%): Ctenophatyngodon idella, Pseudorasbora parva,  Carassius  gibelio, Hypophthalmichtys sp.,  Lepomis  gibbosus,  Babka (Neogobius)  gymnotrachelus, Neogobius  fluviatilis, Neogobius melanostomus, Ponticola (Neogobius) kessleri, Proterorhinus semilunaris.  Számos  fajból  csak  szórványos  előfordulási  adatok  állnak  rendelkezésre  (Acipenser  baerii,  Polyodon  spathula,  Rutilus  meidingeri,  Coregonus  sp.,  Ictalurus  punctatus,  Ponticola  (Neogobius)  syrman).  Munkánk  célja  a  jelenleg  igazoltan  előforduló  idegenhonos  halfajok  megjelenésének  és  hatásaiknak  az  összegzése  a  magyarországi  Duna‐szakaszon

Elektromos halászattal gyűjtött minták napszakos változásai a Duna Budapest feletti szakaszán és egyes mellékvízfolyásaiban = Diurnal changes in samples of electrofishing in Danube section upstream of Budapest and its tributaries

Consideration  of  diurnal  changes  of  fish  distribution  is  a  basic  requirement  in  development  of  sampling  strategy for fish monitoring in large rivers. In present study, sampling results of day and night electrofishing  were compared in two sections of the Danube (at Szob and Sződliget), and two tributaries (the Ipel river at  Szob and the Sződrákosi stream at Sződliget). Samples contained 3895 individuals of 35 fish species in 2012.  Some  species  (Romanogobio  vladykovi,  Zingel  zingel,  Sander  volgensis,  etc.)  were  observed  only  in  night  samples,  furthermore species richness and abundance in  the night samples was significantly higher  than in  the day samples in  the Danube. Evaluation  of diurnal  variability in electrofishing catches, can contribute  to  development of standard fish sampling methods in large rivers. | A  folyami  halállományok  reprezentatív  felmérését  elősegítő  mintavételi  stratégia  kidolgozásakor  fontos  kérdés  a  halak  eloszlásában  megfigyelhető  napszakos  változások  figyelembevétele.  Tanulmányunkban  elektromos  halászattal  végzett  nappali  és  éjszakai  felmérések  eredményeit  hasonlítottuk  össze.  A  mintavételeket két dunai helyszínen (a szobi és sződligeti folyószakasz), valamint két mellékvízfolyásban, az  Ipoly szobi szakaszán és a Sződrákosi‐patak sződligeti torkolatánál hajtottuk végre, 2012‐ben. Felméréseink  során  összesen  35  halfaj  3895  egyedét  határoztuk  meg.  Egyes  halfajok  (pl. Romanogobio vladykovi, Zingel  zingel, Sander volgensis) csak az éjjeli mintákban voltak megfigyelhetőek,  továbbá az éjszakai halászatokkal  általában  több  halfaj  volt  gyűjthető  és  nagyobb  egyedszámban,  mint  a  nappali  időszakban.  Az  elektromos  halászat  fogási  eredményében  megfigyelhető  napszakos  változékonyság  elemzésével  a  standard  folyami  monitorozási eljárások fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni