Does Uber affect bicycle-sharing usage? Evidence from a natural experiment in Budapest: A rejoinder

We are grateful for the comments by Péter Bucsky on our article on Uber’s effects on bicycle sharing usage (Bakó et al., 2020). Unfortunately, we believe that the concerns raised, and criticisms made by Bucsky (2020) are either based on misunderstandings of our results or are irrelevant to the analysis. In the following we address each objection made by the assessor and further clarify our results

A napraforgó kritikus agrotechnikai elemeinek vizsgálata, különös tekintettel a betegség-fertőzöttség alakulására

A napraforgó, mint alapvető gabona, felhasználását tekintve igen széles körűen beilleszthető az élelmiszer és a különböző iparágak alapanyagainak szükséglet oldalára. A belőle kinyert olaj igen értékes, gazdag linol- és olajsavban, a közép európai társadalom jelentős része használja alapvetően a mindennapi étkezései során, továbbá a napraforgómag pörkölt változatának élelmiszeripari felhasználása is igen elterjedt régiónkban. Az iparban elfoglalt helye, igen változatos, a takarmány feldolgozásban is kiemelkedő szerepű, papír- valamint a gyógyszeripari alapanyagok gyártása során is kiemelten fontos. Az olajnövények termelése, a piaci kereslethez viszonyulva évente 8-9 %-al emelkedik, mely termelésében világszinten Európa kap főszerepet. A napraforgó termesztés napjainkban több tudományos kutatás alapját képezi, ugyanis a növekvő népesség és az ezzel együtt járó növekvő élelmiszer-felhasználás a 21. század új kihívását jelentik. A hatékonyabb és magasabb minőségen történő alapanyag-előállítás mellett, a bioökonómiai kérdések is feltevődnek. A legújabb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy szükség van a hatékonyabb és pontosabb termesztési feltételek vagy programozott vetési modellek (MEREL et al., 2013) megalkotására és biztosítására, ugyanakkor a meglévő feltételek (ökológiai és ökonómiai paraméterek) ismerete a elengedhetetlen a termesztés során.BSc/BAMezőgazdasági Mérnö

Umsetzung der Eco-Schemes in fünfzehn Mitgliedstaaten der Europäischen Union

Eco-schemes are set to play an important role in the European Union’s Common Agricultural Policy (CAP) post-2022 for the delivery of environmental and climate benefits and enhanced animal welfare. This article surveys current plans for the design of eco-schemes in fifteen European Union Member States. The number of eco-scheme measures to be offered per country varies between 3 and 21, and the complexity and level of ambition of the individual measures are quite heterogeneous. The majority of the proposed eco-scheme measures either build upon components from greening obligations or stem from agri-environmental and climate schemes currently offered under Pillar 2. All fifteen Member States address Green Deal targets, with particular emphasis being given to biodiversity enhancement and non-productive land. Eight of the countries surveyed are planning to provide support for organic farming through an eco-scheme. The greater creative freedom offered by the CAP’s New Delivery Model has resulted in a situation where similar measures are programmed as eco-schemes in some countries and as Pillar 2 measures in others. By adding yet another policy instrument to the CAP’s toolbox, the complexity of the CAP is vastly increased. It remains to be seen how farmers will respond