Mantle-related CO₂, metasedimentary HC-N₂ gas and oil traces in the Répcelak and Mihályi accumulations, W-Hungary — mixing of three fluids of very different origin

Numerous accumulations of CO2 and nitrogen-rich natural gas are known in the hot Pannonian Basin System (PBS), where even the mixture of these two fluids is a common phenomenon. The Danube Basin, part of the PBS, is characterized by the predominance of CO2 and nitrogen-rich natural gas over “normal” natural gas. The multistacked Répcelak and Mihályi gas accumulations (southern, Hungarian part of the Danube Basin) display an upward increase of nitrogen-rich natural gas at the expense of CO2. This study, using the abundant public data, the published results and the new biomarker data obtained from oil traces, attempts to explain the formation of these multistacked accumulations. A synoptic view of the vertical changes in gas composition, the maturation history of the basin and its basement, the chronology of the Neogene basaltic volcanism and the biomarker pattern of the oil traces resulted in the recognition of the metasedimentary origin of the nitrogen-rich natural gas and in a relative chronology of the mixing of the two gases and the oil

Gömbhéjak poligonális horpadási alakjának vizsgálata: Examination of Polygonal Buckling Shapes of Spherical Shells / Studiul pierderii stabilității locale sub forma poligonală ale învelitorilor sferice

The paper discusses the buckling of spherical shells. Our goal is to determine the buckling shape of spherical shells subjected to concentrated load. The load-deflection diagram, concerning this case, is also to be determined. It is shown that the buckling shapes with axisymmetry and discrete symmetry of revolution have no direct connection between each other through inextensional deformations. The results of the proposed model, which is able to treat buckling shapes with discrete symmetry of revolution (i.e. polygonal shapes), show good agreement with experiments.KivonatA cikk gömbhéjak horpadásával foglalkozik, célja a koncentrált erővel terhelt gömbhéjak horpadási alakjánakmeghatározása, illetve a horpadáshoz tartozó teher-elmozdulás összefüggés megállapítása. Bebizonyítottuk, hogy a körszimmetrikus horpadási alak és a diszkrét forgásszimmetrikus (poligonális) horpadási alak nem vihető egymásba a felület nyúlásmentes alakváltozásai segítségével. A cikkben bemutatott, a poligonális horpadási alakok figyelembevételére is alkalmas analitikus modell segítségével kapott eredmények jó egyezést mutatnak a kísérletekben tapasztaltakkal

Interaction and variation of isotopic age, temperature, organic and inorganic solutes in Hungarian thermal waters

Abstract The geochemical facies of Hungarian thermal waters were the object of this study. Samples were separated into groups by relative ages (δ18O values). Mature and immature subgroups were formed on the basis of dissolved (semi)volatile organic compounds. The oldest (connate) waters form one group with a small number of samples. The subgroups containing different small molecular-sized soluble aromatics differ sharply in their chemical features (sodium, hydrogen carbonate, iodine, ammonium etc. content). The origin of the organic matter may differ in the subgroups as inferred by their different δ18O values and ten times greater halogen contents. Our results show that the decomposition of organic matter produces small molecular-sized aromatic compounds and also influences the amounts of inorganic components in thermal waters, through the increase of feldspar hydrolysis and carbonate dissolution

Benthic algae as major precursors of oil-prone kerogen – A case study from the Hungarian Middle Miocene

This study is intended to clarify the depositional environment of a 180-m-thick, immature, limy Middle Miocene oil source rock interval, cored in the Zala Basin, western Hungary. For this purpose, a highly interdisciplinary approach was applied combining simple, standard micropaleontological, isotopic, and organic geochemical methods, rarely applied together. Foraminifera were studied for estimating bottom oxygenation and water depth, while nannoplankton biostratigraphy permitted for estimating the rate of sedimentation. The studied source rocks were deposited in a rather shallow sea, below well-oxygenated bottom water. The abundant epiphytic foraminiferal fauna proves that the bottom was densely inhabited by benthic algae, while the high δ13Corg (>–22‰) clearly indicates massive benthic algal contribution to the kerogen. Mass accumulation rate of the limy upper part of the NN5 nannoplankton biozone, the oil source interval included, was very high (551 t/m2/Ma). In spite of moderate productivity and good oxygenation of the bottom, rapid accumulation of carbonate, produced partly by benthic algae, assured both the great relative weight of the marine organic components and their good preservation. Our results provide the first proof for the possibility of a major contribution of benthic algae to oil-prone kerogen

A perm és a triász időszak határán lezajlott környezeti változások, magyarországi szelvények vizsgálata alapján = Environmental changes at the Permian-Triassic boundary, based on studies of boundary sections in Hungary

Kutatási programunk célja az volt, hogy képet nyerjünk a paleozoikum és a mezozoikum határán lejátszódó, a fanerozoikum legnagyobb kihalásához vezető környezeti változások pontos menetéről és ennek alapján megkíséreljük az okok feltárását is. A bükki szelvények vizsgálata során biosztratigráfiai módszerekkel tisztáztuk a határ pontos helyzetét, részletes mikrofácies-elemzést végeztünk. Kimutattuk, hogy a legfelső perm rétegekben a karbonátkiválasztó szervezetek maradványai rövid szakaszon belül, de fokozatosan tünnek el. A maradványok eltűnésével együtt kezdődik el a delta 13C értékek fokozatos eltolódása negatív irányba. Az ezt követő szakaszt elszegényedett fosszilia-együttes és litológiai változás ("határ márga") is jellemzi. A "túlélő" permi szervezetek eltűnése egybeesik a delta 13C értékek negatív csúcsával, amit a P-T határ kemosztratigráfiai jelzőjének tekintenek. Negatív eltolódás az erős vízmozgású sekélytengerben képződött dunánúli-középhegységi rétegsorok ooidos határszakaszán is egyértelműen kimutatható. A triász kezdetén mikrobás karbonátok, illetve a sekély, erős vizmozgású szubtidális övezetekben oolit rétegek képződése jellemző. Az eredmények bebizonyították, hogy a Bálvány-észak elnevezésű alapszelvény a perm és a triász határán lezajlott események megismerése szempontjából az egyik legteljesebb és a legjobban tanulmányozható szelvény Európában és világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. | The aim of the research project was to contribute for better understanding of environmental changes, which resulted in the largest extension of the Phanerozoic at the boundary between the Paleozoic and Mesozoic. Applying biostratigraphic methods, the exact position of the boundary was determined in the sections of the Bükk Mountains and detailed microfacies analyses were carried out. It was proved that in the uppermost Permian layers, remnants of carbonate secreting organisms gradually disappear in a short interval. A negative shift of delta 13C values starts at the level of onset of gradual decrease in the amount of bioclasts. The next interval is characterised by an impoverished fossil assemblage and also a change in the lithology ('boundary shale'). Disappearance of the 'survivor' Permian biota coincides with a negative delta 13C peak that is considered as the chemostratigraphic marker of the Permian-Triassic boundary. The negative shift was also encountered in the oolitic boundary interval of the Transdanubian Range, which was deposited in a high-energy shallow marine environment. In the earliest Triassic formation of microbial carbonates on the low-energy sea-bottom and oolites in the high-energy environments was typical. Results of the project evidenced that the Bálvány-North section is one of the most complete and best-exposed Permian-Triassic boundary sections in Europe and it has an outstanding importance world-wide

Az alföldi lignitek/barnaszenek biogén metán potenciálja – Rock-Eval adatokon alapuló becslés

Az Alföldön több száz fúrás harántolta az akár 1 km vastagságot is elérő, számos lignit- és barnaszénréteget tartalmazó felső miocén / pliocén tavi összletet. A cikk a lignit- és barnaszénrétegekben keletkezett biogén metán mennyiségének becslésére szolgáló, archív Rock-Eval Oxigén Index adatokra alapozott módszert mutat be