Transylvania

Transylvania, which is today a province of Romania, is an ethnically mixed territory, inhabited by a majority of Romanians, with Hungarian and German minorities. The history of the region was based on diverse nation-building processes for the main ethnic groups. In the nineteenth century, Transylvanian Hungarians engaged in a pan-Hungarian movement, while Transylvanian Romanians became conscious of their belonging to the pan-Romanian community. Between the two World Wars, and in a different form under the subsequent communist dictatorship, Romanian nationalism was mainly oriented towards the assimilation of the Transylvanian Hungarians. In contemporary Romania, political nationalism is mainly seen in the actions of extremist political parties. The ethnic basis of social cohesion is evident in both the public and private discourse of Transylvanian Romanians and Hungarians. However, the Transylvanian Hungarians are integrated into the Romanian political system, but at the same time maintain their specific Hungarian identity, and interethnic relations, as a result, has improved

Identity discourses on national belonging: the Hungarian minority in Romania

This paper deals with national representations of the Hungarian minority from Transylvania and its group boundaries within the context of the Hungarian and Romanian nation. The main empirical source is represented by qualitative data, based on a focus group analysis from 2009. It analyses the ways in which Hungarians from Transylvania reconstruct national group boundaries based on ideological discourses of nationalism, including specific differences that may be observed in discursive delimitations within the minority group. The study focuses on the following three research questions. The first one refers to the national boundaries indicated, to the interpretations given to belonging to a nation. The second one refers to the way people name their homeland and the interpretations they relate to it. The third one refers to the way Hungarians from Transylvania relate to Hungary. Based on focus group answers, two marked national discourses may be distinguished about the representations of Hungarians from Transylvania regarding nation and national belonging. The two main discourses are the essentialist-radical and the quasi-primordial – moderate discourse. Conceptually, the discourses follow Geertz’s typology (1973). As for the Hungarian minority form Romania, we may talk about a quasi-primordialist discourse which is also based on cultural nation, but it has a civic nation extension towards Romanians. That is why we call it quasi-primordialist, in other words „moderate”

A nemzeti identitás érzelmi megélése a társadalmi, szocializációs háttér kontextusában, a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók körében

A tanulmány során két kutatási kérdésre keresünk választ. 1. Milyen mértékben határozza meg a család anyagi és kulturális háttere, illetve az apa foglalkozási státusza a magyarságtudat megélésének mikéntjét? Milyen mértékben játszanak ebben szerepet a regionális, települési származás szocializációs körülményei, a nyelvi környezet és az aktuális tényezők, mint a szakterület vagy az egyetemi oktatás nyelve? 2. Milyen összefüggés figyelhető meg a magyarság megélése (büszkeség) és az identitásprofil jellemzői, valamint ennek környezete (románokhoz való viszony, az etnikumközi viszonyok megítélése) között? E tanulmány vizsgálati célcsoportját a kolozsvári magyar egyetemeken tanuló fiatalok alkotják, akik túlnyomó többségben Erdély különböző részeiből származnak. Iskolázottságuk és egyetemista státuszuk által a nemzeti szocializáció szempontjából feltételezhetően tájékozott társadalmi csoportról van szó, akikhez a nemzeti ideológiai diskurzusok társadalmi hatásai eljutottak mind az iskolarendszer, mind pedig a családi szocializáció során. Az elemzés a Kincses Kolozsvár 2015 című kérdőíves survey-vizsgálatra épül

A kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációi és munkavállalása nemzetiség és társadalmi háttér szerint

Ebben a tanulmányban a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében egy nagyszabású online felmérés adatain keresztül az egyetemi hallgatók szakválasztásának szerkezetét, motivációikat, a tanulás melletti munkavállalást és az egyetem utáni terveket vizsgáljuk, a társadalmi-származási háttér és a jövedelmi-anyagi helyzet függvényében.4 Az empirikus adatokat egy korábbi elemzéséhez képest a szakválasztást a munkavállalással és a külföldi munkavállalási szándékokkal összekapcsolva elemeztük, ezért következtetéseink nagyobbrészt eltérnek a korábbiaktól. A kérdés ilyen irányú megközelítése azzal indokolható, hogy a romániai fiatal munkaerő kiáramlása rendkívül nagymértékű. Az ország aktív, foglalkoztatott népességének és a külföldön tartózkodók számának összevetésével kimutatható, hogy az aktív népesség egyharmada Románián kívül, az Európai Unió más országaiban élt a 2011−2014 közötti időszakban.6 A továbbtanulás, az iskolázottsági egyenlőtlenségek társadalmi hátterének alakulását illetően a szakirodalomban többféle megközelítést is találunk. Abból indulunk ki, hogy a magasabb társadalmi státusz (magasabb iskolázottság, foglalkozási státusz, gazdagság) betöltésében milyen tényezők játszanak fontosabb szerepet (a szülők szintjén mérhető háttértényezők szakválasztáskor, az egyetemi diploma megszerzése során

Social effects triggered by the expansion of higher education in Romania

In Romania, the expansion of education has triggered significant changes in the composition of the population according to educational levels and in relation to the emergence of the principle of equity. We analyse this phenomenon according to three aspects: age, status of residence and sex, and all these by comparing the total population and the Hungarian population from Romania, and also with other minority populations from Romania, as the case may be. Our main research questions in this paper are the following: How did the educational level change as a result of the extension of higher education, especially the percentage of higher education institution graduates between 2002 and 2011? How does the expansion of education prevail in the completion of social justice and in decreasing/eliminating ethnic-linguistic inequalities? Which are the main factors of inequality in the context of Roma and Hungarians from Romania

A romániai magyarok oktatási esélyegyenlőtlenségei és a felsőoktatási expanzió,a népszámlálások alapján

Az identitásformáló funkciója is kiemelkedő jelentőséget kap. Ez utóbbi funkció a többségi népesség számára is létezik, az iskola a nemzeti identitás formálásának egyik terepe, egyrészt az államnyelv és a történelemoktatás, másrészt a pedagógusok informális szerepén keresztül a tanulók elsajátíthatják a nemzeti ideológia alapelemeit, forgatókönyveit és rituáléit. Az erdélyi magyarság oktatási helyzetét és iskolai végzettség szerinti rétegződésének vizsgálatában rendszerint kiemelkedő fontosságúnak tekintjük ezt az identitásformáló funkciót, ami csak akkor tud érvényesülni, ha a fiatalok magyar tannyelvű oktatásban vesznek részt. Az expanzió hatása, a közép- és a felsőoktatásba bekerülők számának nagyarányú emelkedése változásokat hozott az erdélyi, és általában a romániai fiatalok általános iskola utáni szintekre való bejutásában, ám ennek körülményei a rendszerváltás társadalmi hatásai által meghatározottak. A tanulmány fő kutatási kérdései a következők: Hogyan változott a romániai magyarok iskolázottsága, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2002 és 2011 között? Hogyan érvényesül az oktatási expanzió a társadalmi méltányosság kiteljesülésében és az etnikainyelvi esélyegyenlőtlenségek csökkentésében/felszámolásában? Melyek a fő esélyegyenlőtlenségi tényezők az erdélyi magyarok vonatkozásában? Milyen strukturális tényezők gátolják a román többséghez való "felzárkózást"? Az elemzések empirikus alapját elsősorban a 2002 és 2011. évi népszámlálások végleges adatai képezik, míg a tanuló fiatalok számának vizsgálatakor felhasználtuk a bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) hivatalos, nyilvánosan is megjelent statisztikáit, valamint az Oktatási Minisztérium adatait is

Nemzeti kötődés és haza fogalmának konstrukciója, nemzeti sztereotípiák az erdélyi fiatalok körében

A tanulmány empirikus forrása az erdélyi városi fiatalok körében a „Magyar fiatalok nemzeti identitásának fejlesztési lehetőségei határon innen és túl kutatási projekt keretében 2014 május-júniusában fókuszcsoportos módszerrel végzett kvalitatív vizsgálat. Erdélyben négy városban készítettünk fókuszcsoportokat 16-29 éves korú magyarul beszélő fiatalokkal, figyelve ara, hogy a települések képviseljék regionálisan a magyarlakta területek sajátosságait. A vizsgálatba bevont települések a következők: Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad. Az elemzés a következő kutatási kérdésekre keres választ: • Hogyan írják körül a saját nemzeti csoportot az erdélyi magyar, városi fiatalok? Milyen nemzeti kötődés-minták figyelhetők meg a magyarság és a románság irányában? • Milyen haza-konstrukciók léteznek, ezeknek mi a kognitív és affektív környezete, és miben térnek el a szüleik korosztályától a fiatalok? • Hogyan kapcsolódik össze az „erdélyiség” és a „romániaiság” a haza-fogalommal az erdélyi magyar fiatalok tudatában? • Hogyan kapcsolódik a saját-csoportattitűd a magyarságtudathoz, és hogyan sztereotípizálják a fiatalok a fő referenciacsoportokat, és hogyan jellemzik a velük való viszonyt (románok, magyarországiak)