Tudásfelmérést támogató oktatási ontológia szerepe és alkalmazási lehetőségei

A bolognai folyamatok kihívásainak való megfelelés, s a felzárkózás érdekében nemcsak a hazai felsőoktatás szervezeti, az oktatás tartalmi és módszertani megújulását kell elérni, hanem az oktatásban alkalmazott eszközök és technológiák korszerűsítése is elengedhetetlen. Dolgozatom rámutat arra, hogy az oktatási területek ontológiai modellezése hogyan segíthet az oktatást modernizáló tudásalapú eszközök és rendszerek tervezésében, fejlesztésében és alkalmazásában. A megközelítés jogosultságát és szükségességét alátámasztják a bolognai folyamat keretében támasztott követelmények. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás megköveteli a hallgatói mobilitás biztosítást. Ennek egyik alapvető követelménye a képzés szintek közötti átjárhatóság megteremtése. Ugyanakkor az egyes képzési szintekre belépni kívánók sokféle és különböző színvonalú előképzettségi, képzési formabeli vagy akár nyelvi kombinációkkal rendelkezhetnek. Adott képzési program által nyújtott ismereteken, képességeken túl az egyéntől is függ a tudás hiányának összetétele és mértéke. Így gyakori és a specialitások miatt nehezen kezelhető probléma lesz az adott alap vagy mesterszak belépési követelményeire való felkészítés. A dolgozat célja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának gazdaságinformatikus szakán megszerezhető kompetenciákon keresztül ontológiai kapcsolatot teremtsen a munkaerőpiac által támasztott követelmények, valamint az oktatott tárgyak tartalma között. Célként tűzöm ki továbbá, hogy a modell támogassa a hallgatók által elsajátított ismeretek adaptív módon történő felmérését, különös tekintettel az oktatás eredményességére és a hiányterületek tételes feltárására. Az oktatott ismeretek, tudásterületek ontológiai modellezése, kompetenciáknak való megfeleltetése, az oktatási ontológiára épülő számítógépes adaptív vizsgáztatás eszközeinek és módszereinek kidolgozása, mind olyan tényezők, melyek a felsőoktatás versenyképességének növeléséhez és a fenti elvárások teljesüléséhez járul hozzá. A tézisben összefogom a kutatás elméleti hátterét. Az ontológia fogalmának, felhasználási területeinek ismertetése mellett, az ontológiaépítő módszertanok, ontológianyelvek bemutatására és részletes összehasonlító elemzésére kerül sor ebben a részben. Továbbá az ontológianyelvekhez kapcsolódó következtető gépek elemzési szempontjainak meghatározását, az ontológiák értékelési módszereinek rövid összefoglalását, valamint az építés folyamatát támogató ontológiaszerkesztő-eszközök összehasonlítását is elvégzem. A kutatás elméleti hátterének felhasználásával elkészítettem az Oktatási Ontológia modelljét és építésének módszertanát. Az Oktatási ontológia gyakorlati alkalmazását a Tudásmenedzsment tárgy ontológia modelljének példáján keresztül mutatom be. Az adaptív teszteléshez kapcsolódó szakirodalom elemzését és a már létező módszertanok összehasonlítását követően kidolgoztam egy saját, az oktatási ontológia alapján működő adaptív tudásfelmérési módszert. Szintén a Tudásmenedzsment tárgy példáján keresztül mutatom be a létrehozott tesztrendszer működését. Végül az Oktatási ontológia széles körű alkalmazásának bemutatására újabb vizsgáztatási módszert mutatok be

Miről árulkodnak az osztályzatok? : Képzési struktúra fejlesztése a tanulók teljesítménye alapján

A hallgatók teljesítményének modellezése az egyik legnagyobb kihívást jelent ő és legizgalmasabb adatelemzési terület a felsőoktatásban. Ezt a teljesítményt több tényez ő komplex módon befolyásolja, ráadásul mértékét a hagyományos ötfokozatú skálán elért érdemjegy nem adja meg pontosan. Az oktatási adathalmazok széles körű elérhetősége tovább fokozza a téma népszerűségét. A szerzők a BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) gazdaságinformatikus alapképzésen a 2011, 2012 és 2013 őszén tanulmányaikat megkezdő hallgatók matematika és informatika tárgyú kurzusokon nyújtott teljesítményét vizsgálják a Neptun-rendszerből elérhető változók segítségével. A pontosabb mérés érdekében kialakítottak egy új teljesítménymetrikát, amely szélesebb értékkészleten írja le a hallgatói teljesítményt, mint a hagyományos érdemjegy. A strukturális egyenletek módszerének (structural equation modelling, SEM) segítségével tárják fel a tantárgyakban nyújtott hallgatói teljesítmények közötti összefüggéseket. Eredményeik azt mutatják, hogy a SEM alkalmazásával feltárhatók a képzés tantárgyai közötti tényleges kapcsolatok, melyek ismeretében valós, egymásra épül ő előkövetelmény-rendszer alakítható ki. A tanulmányban bemutatott módszertan alkalmas lehet arra is, hogy el őre jelezze a hallgatók tantárgyakkal kapcsolatos esetleges nehézségeit, és ezekre egyénre szabott segítséget kínáljon