Forrásallokáció az egészségügyben

Az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban legtöbbször emlegetett probléma az erre fordított források szűkössége. A cikk során ugyan erre is kitér a szerző, de a fő mondanivaló az, hogy a források hatékony felhasználását a rendszerek közötti és az alrendszereken belüli forráselosztás jelentősen rontja. Tehát nemcsak hogy kevés jut az egészségügyre, hanem az is gond, hogy ami van, azt rosszul költik el. A szerző arra is keresi a választ, hogy a finanszírozás jelenlegi formája milyen érdekeltségeket keletkeztet a nagy egészségügyi ellátórendszerekben: a háziorvosoknál, a járóbeteg-ellátásban, a fekvőbeteg-ellátásban és a prevenció területén. Mi az oka annak, hogy az irányítók megszorító intézkedései ellenére időről időre újratermelődik a régi struktúra? Ha igaz, hogy az egészségügy lyukas zsák, a kérdés az, hogy hol vannak a lyukak? Van-e remény a korábbi beidegződések átrendezésére? A szerző nem újabb egészségügyi reformelképzeléssel áll elő, hanem a probléma elemzésére vállalkozik, és arra szeretne rámutatni, hogy a jobbító szándékkal kidolgozott reformokat a finanszírozás oldaláról milyen tényezők akadályozták meg. Végezetül néhány elvet fogalmaz meg, amelyek következetes végrehajtásával kiutat lehet találni a rossz beidegződések ördögi köreiből

Az egészségügy gazdasági szerepe = Economic role of the health care sector

Az OTKA T 049504-es kutatási projektje keretében lefolytatott kutatás részben az egészségügynek a gazdaságra gyakorolt multiplikátor hatásával foglalkozik, részben pedig a rendszer belső forrásallokációs mechanizmusát tárja fel. A multiplikátor Keynes elméleti eszköze. Ezzel bizonyítja be és számítja ki a költségvetési többletkiadás jótékony következményét. Téves az a felfogás, hogy a deficitből történő ösztönzés és az állami támogatás hatása gyors. Az sem helyes, hogy ha a kumulálódó hatás kibontakozik, akkor azt már tartósnak is tekintsük, vagy legalábbis olyannak, ami biztosan az átlagosnál nagyobb növekedéshez vezet vagy vezethet. Mindennek ellenére mégis érvelhetünk azzal, hogy a fellendülés kiváltása és alátámasztása céljából az állam szabályozó ténykedése megfelelő óvatossággal és megfelelő értelmezés mellett első közelítésben támaszkodhat a multiplikátor kiszámított értékére, ha ez a számítás friss és megbízható adatokon nyugszik. A kutatás során fő mondanivalók az, hogy a források hatékony felhasználását a rendszerek közötti és az alrendszereken belüli forráselosztás jelentősen rontja. Tehát nemcsak hogy kevés jut egészségügyre, hanem az is gond, hogy ami van, azt rosszul költjük el. Arra is keressük a választ, hogy a finanszírozás jelenlegi formája milyen érdekeltségeket keletkeztet a nagy egészségügyi ellátórendszerekben: a háziorvosoknál, a járóbeteg-ellátásban, a fekvő betegellátásban és a prevenció területén. | The research project of OTKA T 049504 is partly concerned with the multiplier effect in the health care and partly with the resource allocation in the health care system. The multiplier effect is the theorem of Keynes. He calculated and proved with the help of it the beneficial results of budgetary expenditures. In this research professor Bródy calls our attention to the erroneous idea that the result of budgetary subsidy and the incitement from deficit is fast. Nor is it correct to consider the multiplier effect to be a secular trend or at least such an effect that leads or might lead to higher growth. In spite of all these problems the regulatory activity of the state can rely on the multiplier calculated with due caution and appropriate interpretation at first approximation in case the calculation is based on recent and reliable data. One of the most often mentioned problems in connection with the health care financing is the shortage of financial resources. In this research our main focus is that the badly organized distribution between the health care systems and subsystems damages the efficient utilization of resources. Not only the health care fund is low but the existing fund is badly spent as well. We are also looking for answers what kind of interests occur in the different health care systems (general practitioners, inpatient and outpatient services and prevention) as a result of the present resource allocation

Kutatás-fejlesztés a magyar vállalatbirodalmakban

A szerző megállapításainak alapját egy kutatás1 képezi, amelyben az innovációs folyamatok kiterjedését és áramlását vizsgálta a magyar gazdaság egy meghatározott, vállalatbirodalmaknak nevezett szegmensében. Arra szeretett volna választ kapni, hogy a nagy hazai vállalatcsoportok milyen piaci kényszerek mentén fordulnak az innováció felé, mennyire saját erőre támaszkodva kutatnak és fejlesztésének, milyen tudományos műhelyekkel tartanak kapcsolatot, szervezetük és belső folyamataik mennyiben támogatják, vagy éppen gátolják az innovációt. Az innovációt mint független változót, a szervezetet és a vállalatcsoport belső működését pedig függő változókként kezelte a szerző

A munkaerőpiac nemi egyenlőtlenségei

A szerzők cikkükben egyetlen kérdésre, a jövedelemnek a férfiak és a nők közti egyenlőtlenségére koncentrálnak (ez ugyanis az Egyenlő Munkáért Egyenlő Bér projekt fő kérdése), és azt vizsgálják, hogy mely tényezők hogyan befolyásolják ezt a különbséget; a nők alacsonyabb jövedelme mennyiben tekinthető a nőkkel szembeni diszkrimináció következményének és mennyiben a különféle strukturális tényezők hatásának. A hálózat alapvetően az on-line adatgyűjtésre épít. A kutatás magyarországi megvalósítása során – a hazai alacsony internetpenetráció torzító hatásának kiküszöbölése, valamint az adatgyűjtés folyamatának felgyorsítása céljából – az on-line kérdőív mellett tízezer kérdőív off-line (kérdezőbiztosokkal történő) lekérdezését állították a programba. Jelen tanulmány az off-line kérdőív első hulláma 5000 fős reprezentatív mintájának elemzése