7 research outputs found

    Corporate sustainability reporting: scrutinising the requirements of comparability, transparency and reflection of sustainability performance

    Get PDF
    Companies of different size and sector regularly publish sustainability reports in order to record and disseminate their activities aimed at contributing to sustainable development and to refl ect their corporate social responsibility. From the various existing suggestions for such reports, the principles and guidelines of the Global Reporting Initiative are most widely used – at least among large companies. The very detailed guidelines and indicator system aim at supporting companies to provide relevant, balanced, comparable, accurate, timely, clear and reliable information on corporate activities and performance, while focusing on sustainability-context and stakeholder inclusiveness in their “non-financial” reporting. However, based on research into the content and quality of non-financial reporting, it is difficult to clearly conclude just how comparable and transparent the reports are, as well as to decide whether they truly refl ect the sustainability performance of the reporting companies. The paper provides a literature review and a qualitative analysis on the reporting practice of 37 large companies

    Brand avoidance behaviour of Gen Z towards fast fashion brands = A Z generáció fast fashion márkákkal szembeni márkaelkerülési magatartásának vizsgálata

    Get PDF
    Most research into consumer behaviour and branding focuses on the reasons why people choose certain products and brands. Research related to anti-consumption emphasises the opposite: its aim is to explore reasons behind the rejection of different products, brands, or even consumption as such. Relevance of this issue is not negligible: knowing what consumers do not want (and why) is at least as important as knowing what they do want (and why). Survey results, related to the five categories of brand avoidance – experience avoidance, identity avoidance, moral avoidance, deficitvalue avoidance and advertising – provide the input for the methodology of multidimensional scaling, aiming to identify sets of variables which are commonly responsible for brand avoidance. The of the research lies in its scope including all five categories of brand avoidance, which have not been tested in this comprehensive way in the fast fashion apparel industry before. The use of multidimensional scaling for analysing the aspects of brand avoidance is also unique. Its main added value is to provide an explainable picture of variables which “stand together” in shaping brand avoidance behaviour related to fast fashion. In addition, the clustering of respondents sheds light on the dominant features of those variables, in case of the brand avoidance behaviour of Gen Z. ------- A fogyasztói magatartással és márkázással kapcsolatos kutatások többsége a termék- és márkaválasztás okainak feltárására fókuszál. A fogyasztásellenes magatartásra irányuló kutatások ennek ellenkezőjét hangúlyozzák; céljuk a termék, a márka, illetve maga a fogyasztás elutasításának hátterében húzódó okok azonosítása. A téma relevanciája nem elhanyagolható: legalább annyira fontos tudni, mit és miért nem választanak a fogyasztók, mint azt, mely termékeket és márkákat preferálják. A kutatás a Z generáció márkaelkerülési magatartását vizsgálja az irodalomban azonosított öt márkaelkerülési kategória – a tapasztalati, az identitáshoz köthető, a morális, a hiány értékű és a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülés – mentén, kérdőíves felmérés alapján. A kutatás három vonatkozásban nyújt hozzáadott értéket: felfedi azokat a változócsoportokat, melyek együttesen befolyásolják a márkaelkerülési magatartást; az eddigi kutatásokon túllépve valamennyi márkaelkerülési kategóriát megvizsgálja a fast fashion márkák esetében; valamint az adatokat a multidimenzionális skálázás módszerével elemzi, amelyet a márkaelkerülési szakirodalom eddig nem alkalmazott. A megkérdezettek klaszterekbe való besorolása rávilágít arra is, mely márkaelkerülési változók dominálnak klaszterenként a Z generáció márkaelkerülési magatartásában

    The Butler wears Prada. A Hungarian case-study based on the analysis of the uniform and hotel industry from the point of sustainability

    Get PDF
    What is the connection between the hotel and fashion industry? The authors aim to answer this question approaching from different aspects. It can be stated that both of these industries are harmful for the environment from the point of sustainability. On the other hand there is a common solution from the viewpoint of sustainability: the uniforms and the primary materials, which are used during the production, such as the man-made and natural fibres. In our research the authors introduce the main problems which are related to the fashion industry, especially focusing on producing fibres from the viewpoint of sustainability. We introduce the solution for the fashion industry based on the literature and also present the emerging problems and solutions of the hotel industry based on the best practices. As a part of it, we are introducing the best practices from the hotel industry, where environmentally friendly uniforms are used. Finally, as a primary research part of our paper, we interpret the results of a Hungarian case-study

    A globális értékláncok - elméleti alapok és számbavételi lehetőségek. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 7. = Global Value Chains – Theoretical foundations and trials for measurement. Chapters from International Business 7.

    Get PDF
    A globális értékláncok kifejezés gyűjtőfogalomként terjedt el azokra a jelenségekre, amelyekben a multinacionális vállalatcsoportok és stratégiai partnereik (pl. az OEM gyártók) az egyes értékteremtő tevékenységeknek leginkább megfelelő helyszíneken (országokban) látják el a termék előállítással és értékesítéssel összefüggő tevékenységeiket. A műhelytanulmány három fejezete e jelenség elméleti magyarázataival foglalkozik. Vannak olyan kalkulációk, amelyek szerint a világ exportjának 80%-a a multinacionális vállalatcsoportokhoz kacsolódik. Ha ez így van, akkor a klasszikus külkereskedelmi és nemzetközi befektetésekre vonatkozó elméletek megértek az újragondolásra. Ehhez azonban előbb adekvát számbavétel és megfelelő adatok szükségesek. Az elmúlt években számos nemzetközi szervezet kezdeményezett és fejezett be nemzetközi projekteket a globális értékláncok nemzetgazdasági számbavételére, és hatásaik feltérképezésére. A műhelytanulmány három fejezete ezekből ismertet néhányat. _____ Global value chains are used as a collective noun for the phenomena of the MNEs and their allied partners (e.g. OEMs) to produce and market products where the location of their value creating activities are considered to be the most appropriate. There are three chapters in this working papers, which provide theoretical explanation on them. There are some calculations, which suggest that 80% of the world exports is related to the MNEs. If so, then the traditional theories on trade and foreign investments, their measurement, factors, and impacts are worthy for an upgrade. But before that methodology and data on GVCs are needed. There has been several international projects to create methodology and databases to analyze GVCs and their impacts on trade. This is the main theme of three chapters in the working paper: methodological advancements and their first interpretations and consequences are in focus

    A gyermek 25 (1933) 01-03

    Get PDF
    A Gyermek 25. évfolyam , 1-3. szám Budapest, 1933. A folyóirat 1908-ig a Gyermekvédelmi lap mellékleteként, 1909-től mint önálló lap jelent meg

    A márkaelkerülési magatartás fogyasztásellenes megközelítésének vizsgálata a fast fashion márkák esetén [védés előtt]

    No full text
    A dolgozat fő célja a Z generáció fast fashion márkákkal szembeni fogyasztói magatartás mélyebb megismerése, a fast fashion márkákat vásárló és elkerülő megkérdezettek attitűdbeli különbségeinek az azonosítása, illetve az online térhez köthető tapasztalati márkaelkerülési okok meghatározása volt. A dolgozatban egyidejűleg kerül sor a fast fashion márkákat vásárlók és márkaelkerülők attitűdjeinek vizsgálatára. A kutatás egyik tudományos megállapítása, hogy a dolgozatban vizsgált szempontok mentén a fast fashion márkákat elkerülő és azokat vásárló megkérdezettek fast fashion termékekkel, boltokkal és kiszolgáló személyzettel, a fast fashion környezeti és társadalmi hatásaival, valamint a fast fashion reklámokkal kapcsolatos attitűdjei között kizárólag a reklámokkal kapcsolatos attitűdök esetén volt tapasztalható minden vizsgált változó esetén statisztikailag szignifikáns különbség. A fast fashion vásárlók és a márkaelkerülők attitűdje között a legkisebb különbséget a fast fashion márkák környezeti és társadalmi hatásai kapcsán észleltem, mindössze egy változó esetén bizonyosodott be az szignifikáns attitűdbeli különbség. A dolgozatban szereplő tényezők alapján gondos körültekintést igényel annak megállapítása, melyik fogyasztóból válik márkaelkerülő. A szignifikáns különbségeket mutató attitűdváltozókból lehet erre valamelyest következtetni, ugyanakkor a hasonló véleményeket mutató változók esetén további vizsgálatra van szükség annak megállapításához, milyen jelentőséggel bírnak a kritikával illetett fast fashion tulajdonságok a vásárlás során. A fast fashion márkákat elkerülők ugyanis nem minden területen kritizálják erősebben a fast fashion márkákat, mint azok, akik rendszeresen vagy mindig ezen márkák termékei mellett döntenek, viszont a márkaelkerülési magatartásukban ugyanezek a szempontok jelentős szereppel bírhatnak. A márkaelkerülés fogyasztásellenes szakirodalma leginkább a márkaelkerülési okok azonosítására fókuszált; a dolgozatban a fast fashion termékek vásárlási gyakoriságát befolyásoló tényezők és a köztük lévő összefüggések is azonosításra kerültek. Az eredmények szerint a fast fashion termékek vásárlási gyakoriságát leginkább befolyásoló tényező, mennyire érzik jól magukat a fogyasztók a fast fashion ruhadarabokban. A márkaelkerülési magatartással kapcsolatban elmondható, hogy a főkategóriánkénti átlagok alapján a morális márkaelkerülés járul hozzá a leginkább a fogyasztók márkaelkerüléséhez, a vizsgált változókat egyesével tekintve azonban az identitáshoz köthető márkaelkerülési változók kapták a legmagasabb átlagos értékeket. Ezt a márkaelkerülési magatartást tanúsító megkérdezettek klaszterelemzése is alátámasztotta. A szakirodalomban korábban már azonosításra kerültek a márkaelkerülést befolyásoló okok, de az okok közötti kapcsolat feltárására ezidáig nem került sor. A dolgozat további hozzáadott értéke, hogy azonosított 8 olyan érzékenységi kategóriát, amelyek a fast fashion márkák elkerülésénél jelentős szerepet játszanak. Az érzékenységi kategóriákban a márkaelkerülés főkategóriáiba tartozó változók keveredve vannak jelen, így elmondható, hogy a márkaelkerülési magatartásra több márkaelkerülési főkategóriából származó tényező együttes jelenléte is kifejtheti a hatását. A pandémia több területen változtatta meg az életünket és kihatással van a vásárlási szokásainkra is. A fast fashion termékek esetén rendkívül lényeges, hogy a vállalatok tisztában legyenek nemcsak az offline térhez, hanem az online térhez kötődő márkaelkerülési okokkal is. Ezen okok elemzésébe is ad a dolgozat betekintést, amellett, hogy a kutatás eredményeivel lehetővé vált a márkaelkerülési okok új elméleti modelljének megalkotása

    Az online vásárlási térben szerzett tapasztalatokból eredő márkaelkerülés vizsgálata a fast fashion márkák példáján keresztül = Analysis of Experiential Brand Avoidance in the Online Shopping Environment in the Case of Fast Fashion Brands

    Get PDF
    Jelen kutatás célja, hogy a Trustpilot véleménynyilvánító oldalra érkező negatív visszajelzések alapján tartalomelemzéssel feltárja azokat az online vásárlások alkalmával felmerülő problémákat, melyek márkaelkerüléshez vezethetnek a fast fashion márkák esetében. A pandémia időszakában – amikor a vállalatoknak sokszor nem marad más választásuk, mint az online jelenlétük erősítése – kulcsfontosságú, hogy a vállalatok ismerjék azokat az okokat, amelyek az online térhez kötődő tapasztalatok miatt vezetnek márkaelkerüléshez. A témába vágó szakirodalomban találkozhatunk olyan tényezőkkel, amelyek az online térben befolyásolják a fogyasztói elégedettséget, illetve elégedetlenséget, de ezidáig nem került még sor arra, hogy akár márkaelkerülési okként is hivatkozzanak rájuk. A kutatás során 146 visszajelzés elemzésével azonosította a szerző azokat a főbb okokat, amelyek márkaelkerüléshez vezethetnek. Ezek a következők: a rendszer működéséhez köthető problémák, hiányos, illetve félrevezető információk nyújtása, a termék kiszállításával és visszaküldésével kapcsolatos körülményesség, nem megérkező rendelés, nem az elvárásoknak megfelelő termék kiküldése, nem megfelelő kompenzáció, valamint a nem megfelelő ügyfélkezelés
    corecore