Postmodern Children and The Cement Garden of Ian McEwan

Postmodern childhood narratives often explore disturbing themes, break social conventions and taboos. In order to comment on this kind of representation, this study will introduce Ian McEwan’s controversial novel The Cement Garden (1978), the story of four children who, in the middle of a particularly hot summer, find themselves orphaned. The novel narrated by fourteen-year-old Jack explores such themes as sexuality, incest, death, the struggles of coming of age, isolation, gender roles and parent-child relationships

Postmodern Children and The Cement Garden of Ian McEwan

Postmodern childhood narratives often explore disturbing themes, break social conventions and taboos. In order to comment on this kind of representation, this study will introduce Ian McEwan’s controversial novel The Cement Garden (1978), the story of four children who, in the middle of a particularly hot summer, find themselves orphaned. The novel narrated by fourteen-year-old Jack explores such themes as sexuality, incest, death, the struggles of coming of age, isolation, gender roles and parent-child relationships

A védőnői méhnyakszűrési pilot program értékelése | Assessment of the pilot program for cervical cancer screening by health visitors

Absztrakt: Bevezetés: Az Európai Unió által támogatott TÁMOP-6.1.3.A-13/1-2013-0001 program keretében a védőnőket szándékoztunk bevonni a szervezett méhnyakszűrési programba. Célkitűzés: A felmérés elkészítésének célja értékelni a méhnyakszűrési képzésre jelentkező védőnők elégedettségét a felkészítés oktatóit és oktatási segédanyagait illetően, továbbá megállapítani, hogy a kapott ismeretek mennyiben feleltek meg elvárásaiknak. Módszer: A védőnők elégedettségét kérdőíves felméréssel, négy kérdéscsoport mentén vizsgáltuk: oktatók, oktatási segédanyag, a továbbképzési nap értékelése, a képzés során kapott ismeretek megfelelősége. A kérdőívek kitöltésének időszaka: 2014. október–december. Az összesített adatok értékelése leíró statisztikai módszerrel történt. Eredmények: 2148 védőnő adatait értékeltük, akik 5-ös skálán a szülész-nőgyógyász szakemberek teljesítményét összességében 4,65, a védőnőkét 4,61, a népegészségügyi-szűrési szakemberekét 4,56, az informatikai szakemberekét pedig 4,52 pontra értékelték. A képzés során átadott oktatási segédanyag minősége 98%-uk számára hasznosítható volt, a kapott ismeretek elvárásaiknak megfelelőek voltak. Következtetés: A védőnők elégedettek voltak a pilot program keretében végzett elméleti felkészítő oktatással. A szakmailag jól felkészült védőnők hozzájárulhatnak a méhnyakszűrési program sikeréhez. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 461–467. | Abstract: Introduction: Within the tender (6.1.3.A-13/1-2013-0001) supported by the European Union, we wished to involve health visitors into the organized cervical cancer screening program. Aim: The aim of our survey was to assess the satisfaction of health visitors, instructors, and that of the teaching aids. Furthermore, we wished to assess whether the teaching materials met the expectations. Method: Satisfaction of the health visitors was assessed by a survey, in four groups of questions. These involved the assessment of the instructors, the teaching aids, evaluation of the further training day, and the compliance with the knowledge of training. Period for completion of the questionnaires lasted from October to December in 2014. We used descriptive statistics for data evaluation. Results: Data of 2148 health visitors was evaluated. They rated the performance of gynecologist-obstetricians 4.65, that of health visitors 4.61, that of public health professionals 4.56, and that of IT specialists 4.52. 98% of the teaching aids were useful for them and the acquired knowledge was appropriate with their expectations. Conclusion: The health visitors were satisfied with the theoretical instruction within the pilot program. The professionally well prepared health visitors may contribute to the success of the cervical cancer screening program. Orv. Hetil, 2017, 158(12), 461–467

A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon = Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknél jelentkezik. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás döntő többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvőbeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszűrés korszerűsítéseként az új szűrési stratégiát megfelelő finanszírozási támogatással célszerű bevezetni, a szűrővizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29.Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries.Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018.Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups.In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data.Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29

Válságban a világ. Pénzügyi és számviteli kihívások

A VI. Bosnyák János Emlékkonferencia előadásainak szerkesztett cikkei olvashatók a kötetben

Evaluation of a Pilot Program on Cervical Cancer Screening Carried Out by Health Visitors and Examination the Burden of Cervical Cancer

Agency for Research on Cancer (IARC) in all diseases many types of tumour, mainly in case of breast-, lung-, prostate-, cervical cancer- incidence and mortality data are determinded by geographical localization. More than half of the newly diagnosed cases and two-thirds of deaths caused by diseases occur in countries with low and average income. Regarding the incidence and death data of neoplastic diseases, significant differences are shown. In Western Europe the number of diseases are higher, whereas in Central and Eastern Europe (CEE) it is the deaths caused by diseases that grow higher. At the same time, in Western Europe there is neither any decreasing tendency in the mortality trend of CCE countries, nor any significant increase in life expectancy. From the mid-1960s, the health condition of the late socialist countries had stagnated or declined, while the health condition of the western countries had been improving constantly. Cervical cancer is a significant public health problem among all neoplastic diseases affecting women. In 2015 it caused 526,000 diseases worldwide and 239,000 deaths. Cervical cancer was the most frequently occurrent neoplastic disease in 11 countries and the most common cause of death in 50 countries. In the same year, by guess it caused a loss that is equivalent with 7 million disability-adjusted life years (DALY), out of which 96% are years of life lost (YLL), 4% reported the years lost due to disability (YLD). In Europe, according to the data of GLOBOCAN, in 2012 the crude incidence rate was 11.4 per 100,000 female population. With this, cervical cancer is the fifth most commonly occurrent malign disease. There are significant differences among mortality rates from countries to countries. Mortality rates are the highest in certain easter European countries (above 6.2/100,000 female population), still in Finland it is barely above 1/100,000 female frequency. It is a generally known fact that deaths caused by neoplastic diseases can be decreased with the help of early recognition and treatment as the most effective method. The cervical cancer screening, fulfilling the expectations against screening tests, is a proven screening method for recognizing the disease in the pre-cancer status. In its 46/2003. (IV. 16) regulation, the parliament accepted a strategic program about introducing organised cervical cancer screening. As a result, the program had started with inviting 25-65 year-old women every three years

A roma nők ismereteinek felmérése védőnői körzetben a méhnyakrák és kockázati tényezőivel kapcsolatban = A survey of romani women’s knowledge of cervical cancer and its risk factors

Vizsgálat célja: Tanulmányozni a 25-65 év közötti zalai roma nők méhnyakszűrésen való rész-vételét, az ismereteiket a méhnyakrákról, a méhnyakszűrésrol és a legfőbb kockázati tényezőkről. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel célcsoportja Zalaegerszeg és vonzáskörzetében élő 25-65 év közötti roma nők (N=128). Kizárási kritérium: méheltávolításon átesett, méhnyak rosszindulatú elváltozása miatt kezelés alatt állók. Adatgyűjtés módszere saját szerkesztésű kérdőív. Leíró statisztikát és matematikai statisztikai elemzéseket (!2-próba, t-próba, ANOVA) végeztünk (p<0,05). Eredmények: A rizikótényezők jelenléte a főbb szociodemográfiai mutatók alapján különbséget mutat (p<0,05). Saját egészségi állapot szubjektív megítélése alapján különbség van az asszonyok méhnyakszűrésen való megjelenésében (p<0,05). Szociodemográfiai tényezők alapján jelentősen különbség van a méhnyakszűrésen való megjelenésben, a HPV-vel és a méh-nyakrákkal kapcsolatos ismeretekben (p<0,05). Következtetések: Méhnyakrákos megbetegedések és halálozások csökkentésének érdekében fontos, hogy a roma asszonyok ismerjék a megelőzés lehetőségét és fontosságát, valamint a leányok asszertív módon kezeljék egészségük megőrzését. | Objectives: To study the cervical screening participation of Romani women aged 25-65 years from Zala County, Hungary, their knowledge about cervical cancer, cervical screening and its main risk factors. Materials and methods: A quantitative, cross-sectional study was conducted using non random, convenience sampling method to assess our target group of Romani women aged 25-65 years (N=128) living in Zalaegerszeg and its surrounding area. Exclusion criteria were: undergoing hysterectomy and undergoing treatment for malignant cervical lesions. Data was collected with a self-administered questionnaire. Descriptive and mathematical statistical analyses (χ2-test, t-test, ANOVA) were performed (p<0.05). Results: There is a difference in the presence of risk factors according to the main socio- demographic variables (p<0.05). There is a difference in women’s attendance at cervical screening according to subjective perception of their own health status (p<0.05). There is a significant difference in attendance at cervical screening, knowledge about HPV and cervical cancer according to socio-demographic factors (p<0.05). Conclusions: In order to reduce cervical cancer incidence and mortality, it is important that Romani women are aware of the possibility and importance of prevention and that girls take an assertive approach to maintain their health