Gelotofóbia, érzelmi intelligencia és alexitímia = Gelotophobia, alexithymia, and emotional intelligence

Elméleti háttér: A gelotofóbia (a nevetségessé válástól vagy kinevetéstől való félelem) univerzális, az utóbbi évtizedekben leírt jelenség. Vizsgálatok szerint a gelotofóbiásokat intenzívebb, hosszabb és többszöri szégyenérzés és félelem, illetve kevésbé intenzív, ritkább és rövidebb idejű boldogságérzés jellemzi. Továbbá a nevetést tartalmazó kétértelmű helyzeteket negatívabban értékelik, mint a kontrollszemélyek, és ezek nem emelik a hangulatukat. Cél: Megvizsgálni e vonás érzelmi intelligenciával és alexitímiával való kapcsolatát. Módszer: 137 fő válaszolt a Geloph-15, a TAS-20 és a Bar-On EQ-i kérdőívek kérdéseire. Eredmények: A gelotofóbia és az alexitímia egyes dimenziói szignifikáns pozitív korrelációt mutatnak mind a teljes mintán (érzelmek azonosítása: r = 0,356; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,363; p < 0,01; összpontszám: r = 0,360; p < 0,01), mind a gelotofóbiások (pragmatikus gondolkodás: r = 0,685; p < 0,01; összpontszám: r = 0,691; p < 0,05) és a nem gelotofóbiások (érzelmek azonosítása: r = 0,331; p < 0,01; érzelmek kifejezése: r = 0,313; p < 0,01; összpontszám: r = 0,271; p < 0,01) csoportjában. Továbbá, a gelotofóbiás és nem gelotofóbiás csoport között legalább tendenciaszintű különbség adódott az érzelmek kifejezésének nehézsége és az összpontszám esetében. A nem gelotofóbiások rendre szignifikánsan magasabb EQpontszámokat érnek el, mint a gelotofóbiások (kivéve problémamegoldás, impulzuskontroll, stresszkezelés), továbbá esetükben közepesen erős, negatív együttjárás mutatkozik a gelotofóbia mértéke és az érzelmi intelligencia között, míg a gelotofóbiásokra többnyire ez nem igaz. A teljes mintán a gelotofóbia és az érzelmi intelligencia közötti korreláció —0,624; p < 0,01volt. A legmagasabb korrelációk az önbecsülés (r = —0,511; p < 0,01), a függetlenség (r = —0,521; p < 0,01), a stressztűrés (r = —0,531; p < 0,01), az intraperszonális (r = —0,650; p < 0,01) és az általános hangulat (r = —0,510; p < 0,01) skáláinak terén mutatkozott. A szociodemográfiai változók hatását kiparciálva nem mutatkozott jelentős változás az eredményekben. Következtetések: A gelotofóbia, az alexitímia és az érzelmi intelligencia egymáshoz kapcsolódó, mégis elkülöníthető fogalmak, továbbá a gelotofóbiások csoportja más érzelmiintelligencia-mintázatot mutat, mint a nem gelotofóbiások csoportja. | Background: Gelotophobia (fear of being laughed at) is a universal concept, although it was described only in the last decades. According to diverse studies, gelotophobes can be characterized by more intense, longer and more frequent feelings of shame and fear, and less intense, shorter and less frequent feelings of happiness. Moreover, they evaluate ambiguous situations that contain laughter more negatively than others, and these situations do not enhance their mood. Aim: To investigate the relationship of gelotophobia with emotional intelligence and alexithymia. Methods: We administered Geloph 15, TAS-20 and Bar-On EQ-i questionnaires on a sample of 137 persons. Results: Gelotophobia and alexithymia showed significant positive correlation in the whole sample (Difficulty Identifying Feelings: r = 0.36; p < 0.01, Difficulty Describing Feelings: r = 0.36; p < 0.01; overall score: r = 0.36; p < 0.01), just like in the sample of gelotophobes (Externally-Oriented Thinking: r = 0.69; p < 0.01; overall score: r = 0.69; p < 0.05) and non-gelotophobes (Difficulty Identifying Feelings: r = 0.33; p < 0.01; Difficulty Describing Feelings: r = 0.31; p < 0.01, overall score r = 0.27; p < 0.01). Non-gelotophobes had higher scores on the emotional intelligence subscales than gelotophobes (except problem solving, impulse control, and stress management). Further, non-gelotophobes could be characterized by moderate correlations between gelotophobia and emotional intelligence, while this was mostly untrue for gelotophobes (many scales were uncorrelated). In the whole sample, the correlation between overall emotional intelligence scores and gelotophobia scores was strong (r = —0.62; p < 0.01). The strongest correlations could be seen with the EQ subscales of self-regard (r = —0.51; p < 0.01), independence (r = —0.52; p < 0.01), stress tolerance (r = —0.53; p < 0.01), and scales of intrapersonal (r = —0.65; p < 0.01) and general mood (r = —0.51; p < 0.01). After controlling for sociodemographic variables, there were no significant changes in the results. Conclusion: Gelotophobia, alexithymia, and emotional intelligence are related, but distinct constructs, and gelotophobes show different emotional intelligence profile compared to non-gelotophobes

A humorstílus és a kreativitás különböző aspektusainak összefüggései

A humorérzék, a humor megértési és produkciós képessége kreatív tulajdonság, jelentős egyéni különbségekkel, ám mind ez idáig nem egyértelműen tisztázott a humorprodukció és a kreativitás viszonya. Vizsgálatunkban 133 fő különféle önbeszámolós és viselkedéses humorprodukciós, humorhasználatra vonatkozó, illetve kreativitástesztet töltött ki. Nemi különbségek sem a kreativitás-, sem a humortesztekben nem mutatkoztak. Eredményeink szerint meglehetősen gyenge, de pozitív összefüggés mutatkozik a humorprodukció és a kreativitás között, illetve a humorstílusok között, ami összességében a két folyamat közös alapjaira, ám azok eltérő jellegére mutat rá

A gelotofóbia kialakulásának, fennmaradásának és terápiájának szociálpszichológiai faktorai

Háttér: A gelotofóbia (kinevettetéstől, nevetségessé válástól való félelem) hátterében a megnövekedett szégyen- és félelemérzés, valamint a csökkent örömérzés áll, számos pszichiátriai problémával együtt jár. Egy 1000 főből álló random mintában 5 ember lesz extrém mértékben gelotofóbiás (a Geloph kérdőíven legalább 3,5 pontos átlag az elérhető négyből), legalább enyhe gelotofóbiás (a Geloph kérdőíven legalább 2,5 átlag) pedig országonként változó mértékben 16-130 (Magyarországon ez kb. 7%). Cél: Kutatásaim részben a magyarországi gelotofóbia-kutatás szinte egyetlen képviselői, melyek részben a világ gelotofóbia-kutatásait kiegészítő, vagy egészen más szempontból közelítő munkák. Módszerek: Különböző mintákon különböző vizsgálatokat végeztünk, az egyes vizsgálatokban résztvevők száma kb. 100 fő volt. A vizsgálatokat kivétel nélkül kérdőíves, papír-ceruza eljárással végeztük, a statisztikai elemzések során korrelációkat, parciális korrelációkat és a gelotofóbiás, illetve nem gelotofóbiás csoportok összehasonlítását végeztük el. Eredmények: A gelotofóbia pontszám 1%-os szinten pozitívan korrelál az alexitímia kérdőíven (TAS-20) érzelmek azonosítására vonatozó képesség hiányával (r=0,356, p<0,01), illetve azok kifejezésére vonatkozó hiányosságokkal (r=0,363, p<0,01), valamint az alexitímia összértékkel (r=0,360, p<0,01). Az érzelmi intelligencia (Bar-On EQ-i) összpontszámmal a korreláció (r=0,624, p<0,01) és majdnem minden alksálával korrelál. A gelotofóbiások szignifikánsan alacsonyabb érzelmi intelligencia és magasabb alexitímia pontszámot értek el, mint a nem gelotofóbiások, majdnem minden alskálán. Fogvatartotti mintában a gelotofóbiával a bűntudatot mérő skálák (TOSCA-SP) korreláltak negatívan vagy mutattak tendencia szintű negatív együtt járást (bűntudat – érzelem és kogníció r=-0,239+, bűntudat – helyreállító viselkedés r=-0,300 p<0,01) a gelotofóbiával. A szégyen egyik skálája, meglepő módon, függetlennek mutatkozott tőle (szégyen – negatív önértékelés r= 0,051) míg a többi pozitív kapcsolatban áll vele szégyen – elkerülés r= 0,288, p<0,05); externalizáció (r=0,279 p<0,01). 9 és 12 évesek ugratási tapasztalatait és gelotofóbia értékét összehasonlítva a fiatalabbak ellenségesebbnek látták az ugratást és rosszabbul is érezték magukat annak következtében (m9=7,605, m12=6,777 Sd9=3,714, Sd12=2,514); Welch-féle d-próba: d(264,7)=2,172 (p=0,0308). Ennek megfelelően a gelotofóbia értékek is eltérőek voltak: m9=1,905, sd9=0,578, m12=1,695, Sd12=0,469, d(259,7)=3,310 (p=0,0011). A családi hatásokat vizsgálva (PBI) a gelotofóbia leginkább az anyai és az apai szeretet hiányával (r=-0,338, -0,345, p<0,01), valamint az anyai korlátozással (r=0,213, p<0,05) és túlvédéssel (r=0,407, p<0,01) mutatott összefüggést és tett különséget a két csoport között. A gelotofóbia a mentális egészség minden alskálájával (SCL-90) legalább 1%-os szinten negatívan korrelált és tett különbséget a két csoport között. Következtetések: Eredményeink illeszkednek a gelotofóbia kutatásának eddigi eredményihez, ugyanakkor rávilágítanak annak szükségességére, hogy a megaláztatással, illetve az elkerülő személyiségzavarral való kapcsolatát tisztázzuk

Self-esteem, self-conscious emotions, resilience, trait anxiety and their relation to self-handicapping tendencies

Jones and Berglas (1978) define self-handicapping as any action or choice of performance setting that enhances the opportunity to externalize (or excuse) failure and to internalize (reasonably accept credit for) success (p. 406). The present study examined the role of potential precursors in the self-handicapping process. A total of 626 undergraduates from various Hungarian universities completed measures of dispositional self-handicapping, self-esteem, self-conscious emotions, trait anxiety, trait resilience, and social desirability. Self-handicapping was related positively to trait anxiety, shame-proneness, externalization, and detachment, and negatively to self-esteem, resilience, and social desirability. These results provide additional evidence in support of previous studies about the deleterious effects and antecedents of self-handicapping. Since these results are correlational in nature, future investigations need to clarify the contribution (in a sense of causality) of each variable in the self-handicapping process

Az önakadályozás pszichológiája

Önakadályozásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor bizonyos körülmények között adott személyiségváltozókkal jellemezhető egyének fontos teljesítményhelyzetek előtt saját maguk által felállított akadályokkal hátráltatják az eredményességüket. A tanulmány elején pontosan definiáljuk az önakadályozást, elhelyezzük a pszichológiai elméletek, valamint a szociálpszichológiai rokon fogalmak között. Az önakadályozás két formáját elkülönítve, a viselkedéses önakadályozást és a mondott akadályokat részletesen tárgyaljuk. Röviden kitérünk a jelenség hátterében meghúzódó motivációkra. A tanulmány elemzi az önakadályozást befolyásoló tényezőket, amelyeket két dimenzió — személyhez vagy környezethez köthető, serkenti vagy gátolja — mentén osztályoz. Az önakadályozás következményeit előnyös és hátrányos megosztásban csoportosítva vitatjuk meg. Az önakadályozás mérési lehetőségeinél bemutatjuk a kérdőíves és kísérleti módszereket. Az összefoglalás során kitérünk az eddig elvégzett elméleti és empirikus munka értékelésére, a gyakorlati alkalmazás kérdéseire, a magyar vonatkozásokra és a kutatási nehézségekre. | Self-handicapping is a phenomenon, where, under certain conditions, people with given personality variables hinder and handicap their efficiency before improtant performance-requiring situations. Early in the study we precisely define self-handicapping and place it amid the psychological theories and the related social psychological ideas. We discuss in detail, the two forms of self-handicapping: behavioral self-handicapping and self-reported handicaps. We also touch upon the motivations behind these strategies. The study analyses at length the factors that affect self-handicapping, and classifies them among two dimensions: related to person or environment, facilitating or hindering. We discuss the consequences of self-handicapping, dividing them into advantageous and detrimental groups. While taking into account the measurement opportunities for self-handicapping, we also mention the questionnaire and the experimental methodology. The final summary discuss the investigational difficulties and the Hungarian relations

Validation of the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ-H) = A Humor Stílus Kérdőív magyar változatának (HSQ-H) validálása

Background and objectives Humor style reflects the way in which people use humor in their daily lives. Its investigation is paramount in humor research and it is also important in the context of various psychological investigations and mental health research. Due to the lack of a relevant tool, the aim of the current inquiry was to validate the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ; Martin et al., 2003). Methods A total of 425 male and female volunteers’ completed the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ-H). Results The HSQ-H has emerged to be a significantly shorter (22 items vs. 32 items of the original English HSQ), but nevertheless reliable, instrument. The four subscales, affiliative- (6 items), self-enhancing- (6-items), self-defeating- (5 items), and aggressive humor (5 items), all had acceptable internal consistencies, ranging from (Cronbach’s alpha) .72 to .85. The HSQ-H differentiated young adults (18–21 years) from adults and older adults (36 years and over), and those with lower and higher education levels, but did not yield statistically significant gender differences, or differences that could be linked to the living area of the respondents. Intercorrelations of the subscales were similar to those reported in validation research performed in other languages. Conclusions It is concluded that the HSQ-H is a short and reliable instrument for assessing humor styles in the Hungarian population, but the further testing of its psychometric properties is warranted. | Elméleti háttér és célkitűzés A humor stílus a humor mindennapi használatának jellemző módját jelenti. A különféle humor stílusok vizsgálata elsőrendű fontossággal bír a humorkutatásban, ám más pszichológiai kutatási területeken és a mentális egészség vonatkozásában is van létjogosultsága. Mivel magyar nyelven nem állt rendelkezésre megfelelő mérőeszköz, vizsgálatunk célja a Humor Stílus Kérdőív (Humor Styles Questionnaire, HSQ; Martin et al., 2003) magyar változatának elkészítése és validálása volt. Módszerek A HSQ magyar változatát (HSQ-H) összesen 425 önkéntes töltötte ki. Eredmények A HSQ magyar változata az eredeti 32-tételes angol verziónál rövidebb (22-tételes) mérőeszköz. A négy alskála (affiliatív humor, 6 tétel; önmegerősítő humor, 6 tétel; önvédő humor, 5 tétel; agresszív humor, 5 tétel) elfogadható belső konzisztenciával (Cronbach-alfa: 0,72–0,85) bír. Életkori és iskolázottsági különbségeket sikerült kimutatni, nemi és lakóhelyi különbségeket viszont nem. Az alskálák interkorrelációi a más nyelvi változatok esetében leírtakhoz hasonlóan alakultak. Következtetések A HSQ-H a különböző humor stílusok rövid és megbízható mérőeszközének bizonyult. A kérdőív alaposabb megértéséhez további pszichometriai vizsgálatok szükségesek

Társas megküzdési minták és identitáskonstrukciós folyamatok azonosítása történelmi tárgyú elbeszélésekben = Exploring coping strategies and processes of identity construction in fictional and non-fictional historical narratives

Kísérleti kutatásokkal igazoltuk, hogy a csoportközi észlelésben a saját csoport iránti pozitív elfogultság, illetve a külső csoportok negatív megkülönböztetése akkor jelentkezik, ha a helyzetben a csoportok közötti történelmi konfliktus aktualizálódik. Az észlelésben megnyilvánuló elfogultság függ a személyek nemzeti azonosulásának típusától és mértékétől. Ugyanebben a kísérletsorozatban kidolgoztuk és igazoltuk a történelmi pályához kapcsolódó kollektív érzelmek kategóriáját. A kutatás céljára kifejlesztett tartalomelemző eszközökkel három történelmi esemény (honfoglalás, kiegyezés, Trianoni békeszerződés) szöveges bemutatását elemeztük 1900-tól napjainkig megjelent középiskolás történelem könyvekben, illetve 16 történelmi eseményt elemeztünk kortárs általános-és középiskolai tankönyvekben valamint egy 500 fős mintától nyert laikus történelmi elbeszélésekben. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a történelemkönyvek, mind a laikus elbeszélések a magyar csoportot illetően alacsony ágenciájú identitást közvetítenek. A huszadik századi traumatikus események kognitív elaborációja csak az utóbbi évtizedben indult meg. A történelmi regények identitás közvetítő funkciójának tartalomelemzéses vizsgálatiban megállapítottuk, hogy a csoportközi konfliktust elbeszélő szövegek kategoriális empátiát hívnak elő. A regények magyar szereplőinek érzelmi készletét a depresszív dinamika jellemzi. Nagy számban jelennek meg a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek. | Experimental research provided evidence that ingroup favoritism in intergroup perception is enhanced by actualization of historical intergroup conflict. Ingroup favoritism depends on type and strength of national identification. In a series of experiments we have elaborated and verified the category of historical trajectory related emotions as a type of collective emotions. Content analytic tools which have been developed for the purpose of studying historical texts were used to analyzing three historical events in high school history books published from 1900 on. Similar study was carried out with 16 historical events in contemporary secondary school and high school history books, and with lay history stories gathered from a stratified sample of 500 subjects. Results show that both history books and lay stories transmit a kind of national identity which is characterized by low agency. Cognitive elaboration of the traumatic events of the twentieth century has begin only int he past decade. Studies of historical novels' functions in mediating national identity provided evidence that narratives on intergroup conflicts evoke categorial empathy. Emotional repository of Hungarian characters is dominated by depressive dynamics. There is a high frequency of historical trajectory related emotions

Onkobiózis és mikrobiális metabolikus jelátvitel pancreas-adenocarcinomában

A hasnyálmirigy-adenocarcinoma az egyik legmagasabb halálozású daganat, medián ötéves túlélése 7-8%, korai diagnosztikája, eredményes kezelése kihívást jelent. A daganatos betegségekhez, így a panc- reasrákhoz is gyakran társul a mikrobiom összetételének megváltozása (dysbiosis), amelyet onkobiózisnak nevezünk. Maga a pancreas is gyakran kolonizálódik (pl. többek között Helicobacter pylorival és Malassezia-fajokkal). Az onkobiomok összetétele eltér a rövid és hosszú túlélők esetén. Amennyiben pancreas-adenocarcinomás hosszú túlélők mikrobiomját ültetik hasnyálmirigy-adenocarcinoma állatmodellbe, az egerek túlélése meghosszabbodik. Az onkobiom modulálja a daganatos elfajuláshoz vezető gyulladásos folyamatot pancreas-adenocarcinomában. Az összefoglalóban a bakteriális metabolitok (rövid láncú zsírsavak, másodlagos epesavak, poliaminok, indolszármazékok) szerepét mutatjuk be a pancreas-adenocarcinoma patogenezisében, kitérve arra, hogy a betegségben a bakteriális metabolizmus és a bakteriális metabolom szabályozása is felborul. További metabolitok és anyagcsere-útvonalak felfedezése várható a közeljövőben, tovább bővítve ezen patogenetikai útvonal nyújtotta diagnosztikus és terápiás lehetőségeket hasnyálmirigy-adenocarcinomában. KULCSSZAVAK: pancreas-adenocarcinoma, onkobiom, mikrobiom, epesavak, bakteriális metabolito

Vestibular regulation in children with ADHD: a neuropsychological perspective

In childhood, the maturation of central nervous system processes is manifested in the efficacy and enhancement of regulatory processes such as motoric and behavioural regulatory processes. This study aims to demonstrate the delayed regulation processes found in children with ADHD compared to an adjusted control group, via the instrumental examinations of the balance system. The immaturity of regulatory processes in children with ADHD hinders effective adaptation to their environment and the execution of purposive movements. Prefrontal maturation delay, however, does not merely manifest in the regulation of movement; it could also cause behavioural and emotional difficulties as well