Bacterial infections in cirrhosis: diagnosis and prognosis

BEVEZETÉS: A bakteriális fertőzések a májcirrhosis gyakori szövődményei és a halandóság jelentős okai. Korai és hatékony felismerésük emiatt kiemelt jelentőséggel bír, azonban a diagnózis felállítása klinikai és laboratóriumi szempontból is nehéz lehet. Emellett jelenleg nincs egységesen elfogadott laboratóriumi eszközünk a bakteriális fertőzések kórlefolyásának előrejelzésére sem. A gyulladásos reakció során a veleszületett immunrendszer részéről központi szabályozó szerep jut a monocita/makrofág rendszernek. Aktivációjuk során szabadul fel többek között a presepsin és a szolúbilis CD163 is. CÉLKITŰZÉSEK: Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy javítható-e a bakteriális fertőzések kórisméje ezen biomarkerek használatával, illetve nyújtanak-e segítséget a betegség lefolyásának előrejelzésében. MÓDSZEREK: Egy nagy, prospektíven követett májzsugorban szenvedő populációban határoztuk meg a presepsin (n=216) és a sCD163 (n=378) értékeit ELISA módszerrel. Elemeztük összefüggésüket a betegség súlyosságával és a rövid távú halálozással. EREDMÉNYEK: Bakteriális fertőzés jelenlétében magasabb presepsin (medián: 1002 vs. 477 pg/ml, p7000ng/ml) bizonyult a 28 napos halálozás független rizikófaktorának (HR [95%CI]: 2,96 [1,27–6,95], p=0,012). KÖVETKEZTETÉSEK: A presepsin egy új, értékes biomarker lehet a súlyos bakteriális fertőzések azonosításában, melynek hatékonysága megegyezik a PCT-vel. A sCD163 jól használható az akut dekompenzált májcirrhosishoz társuló bakteriális fertőzések során a magas mortalitású betegek azonosítására.INTRODUCTION: Bacterial infections are frequent complications in cirrhosis with significant mortality. Early laboratory diagnosis is therefore essential, but also challenging. At the same time, there is no widely used biomarker to stratify patients with high risk of short-term mortality during bacterial infections in cirrhosis. Monocytes and macrophages play a central role in the orchestration of inflammatory processes. Activation of these cells lead to production of presepsin and soluble CD163, amongst many others. AIMS: To evaluate, whether presepsin or sCD163 aid the diagnosis of bacterial infections, or could be used as prognostic markers in the assessment of short-term mortality. METHODS: We measured presepsin (n=216) and sCD163 (n=378) in a large prospective cohort of cirrhotic patients with ELISA. We carefully analysed the associations with many aspects of disease severity and poor disease outcome. RESULTS: Patients with bacterial infections had higher level of presepsin (median: 1002 vs. 477 pg/ml, p7000ng/ml) was an independent risk factor for 28-day mortality (HR [95%CI]: 2.96 [1.27–6.95], p=0.012). CONCLUSION: Presepsin is a valuable new biomarker for defining severe infections in cirrhosis, with a similar efficacy as PCT. High sCD163 level is useful to identify patients with high-risk of death during an AD episode complicated by bacterial infection. This finding serves as an additional hint towards the significance of anti-inflammatory response during bacterial infection.N

A hepatitis C-vírus-bázispolimorfizmus jelentősége a kezelésben

Absztrakt A krónikus C-vírus hepatitis kezelése az elmúlt huszonöt évben igen jelentős fejlődésen ment keresztül. Az 1-es genotípusú betegek gyógyulási aránya a pegilált interferon és ribavirin kettős kombinációval elérhető 40–50%-ról a direkt ható antivirális szerek bevezetésével szignifikánsan növekedett. A direkt ható antivirális szerek három nagy csoportja ismert, amelyek a vírus szaporodásának különböző fázisában fejtik ki hatásukat, a vírus nem strukturális fehérjéinek működését gátolják (NS3/4A proteáz, NS5A protein és NS5B polimeráz). A hepatitis C-vírus rendkívül gyorsan szaporodik és ennek kapcsán folyamatosan képződnek mutánsok, amelyek rezisztensek lehetnek a direkt ható antivirális terápiára. Mivel a kezelés előtt ezek már jelen lehetnek, és a direkt ható antivirális kezelés alatt csak ezek képesek szaporodni, a szelekciós nyomás hatására a rezisztens vírus váltja fel a vad típust. Ez különösen megfigyelhető volt monoterápia esetén, emiatt a direkt ható antivirális szereket kezdetben pegilált interferonnal kombinálták, majd mostanában teljesen interferonmentes kezeléseket fejlesztettek ki, amelyek két vagy három direkt ható antivirális szer kombinációjából állnak. Az első generációs proteázgátló telaprevir és boceprevir mellett megfigyelhető volt, hogy az 1a genotípusú betegek kedvezőtlenebbül reagálnak, magasabb a rezisztenciaarány, mint az 1b-betegekben. Hasonló jelenség megfigyelhető a korszerűbb proteázgátlókkal is, de az NS5A- és NS5B-gátlók esetén is. Ennek hátterében az alacsonyabb genetikai korlát áll, azaz kevesebb mutáció is elegendő a rezisztencia kialakulásához az 1a genotípusban. A szelektálódó rezisztens mutánsok jelentik az egyik legfontosabb kihívást az interferonmentes kezelések során. Orv. Hetil., 2015, 156(21), 849–854

Measurement of visual smoothness of blending curves

This paper considers the visual smoothness of interpolating curves. It will examine skinning algorithms in detail. Especially the 2D ball skinning algorithms will be covered. Slabaugh introduced an energy function [1] and Kunkli defined a process to find the touching points [2] and made an elegant skinning method with Hoffmann based on classical geometry [3]. I will try to give a simple metric for visual smoothness based on the number of direction change of the yielded interpolation curve. Minimizing this metric will give the best visual result. Keywords: measurement, visual smoothness, interpolation, skinning, circles, spheres, avatar MSC: MSC 2010: 68U05 Computer graphics; computational geometr