A kőzetgyapotos paprikahajtatás egyes technológiai elemei és ökonómiai összefüggései

Magyarországon a hajtatott növények közül a legfontosabb a paprika, az egész termelési érték 50 %-át adja. Napjainkban megközelítőleg 2.000-2.500 hektáron hajtatnak paprikát, ebből a kőzetgyapotos termesztés 50-60 hektár közé tehető. Az új technológiák és az egyre élesebb verseny újabb feladatok elé állítják majd a zöldségtermesztő kertészeket. Olyan döntéseket kell hozniuk, amely a termesztést hosszú évekre meghatározhatja. Ilyen a metszésnek a technológiája is. A különböző metszésmódoknak nem ugyanazok a költségei, nagyobb szakértelmet is igényelnek mint a hagyományos eljárások és egyes kutatók szerint a koraiságot is csökkenthetik. Dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy kőzetgyapotos termesztésben megtaláljam a megfelelő paprikafajtákat és ehhez a legjobb metszésmódot, ami az adott fajtánál a legeredményesebb termesztést teszi lehetővé. Végül a kapott eredmények alapján ajánlásokat megfogalmazni a termesztők részére, hogy melyik fajtát milyen metszésmóddal érdemes termeszteni kőzetgyapoton. Kísérleteimet 2002-ben, 2003-ben és 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Kísérleti Üzemében, Soroksáron végeztem. Kísérletemben két tényező, a fajta és a metszésmód termésmennyiségre és termésminőségre gyakorolt hatását vizsgáltam a különböző magyarországi fehérhúsú paprikafajtáknál (HRF; Bajnok; Danubia; Kaméleon; Century; Hó). A hároméves (2002-2004) kísérleti időszakban kidolgoztam a kőzetgyapotos paprikatermesztésben alkalmazható paprikafajták metszésmódjainak vizsgálati módszerét. A metszési kísérletek során megállapítottam, hogy kőzetgyapoton a területegységre eső termésátlagokat nagymértékben befolyásolja az alkalmazott metszési technológia és egyike a legfontosabb szempontoknak. Teljesítményvizsgálatok és gazdaságossági elemzések alapján kőzetgyapotos termesztésben értékeltem hat különböző tulajdonságokkal rendelkező fehérhúsú hibrid paprikafajtát. Javaslatokat fogalmaztam meg a fajtákkal kapcsolatban. Kőzetgyapotos termesztésre kétszálas -metszést alkalmazva- a Hó fajtát tartom a leginkább alkalmasnak. A Hó mellett a Century fajta lehet még jó választás. Magas Tm3 rezisztenciájával biztonsággal a kisebb költségű háromszálas technológiával is kitűnően termeszthető. Választékbővítő fajtaként kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik a Kaméleon fajta is. A kísérletek alapján az 1 és 3 szálas metszési módszer is alkalmas lehet a termesztésben. Ennek megállapítására további vizsgálatokra van szükség. A Danubia és HRF fajtákat alacsony termésátlagaik, a Bajnok fajtát pedig a bogyók felületén tapasztalt gyakori színelváltozás miatt nem javaslom kőzetgyapotos termesztésre. A dolgozatban ismertetett számos hazai és külföldi tudományos kísérlet és vizsgálati eredményeim alapján elmondható, hogy pontos szabályt készíteni a metszéssel kapcsolatosan nem lehet. A fajta, a termesztési körülmények, mindenekelőtt az időjárás (fényviszonyok) jelentősen módosítják a növény fejlődési ütemét, ezért nélkülözhetetlen a kertész szakértelme, állandó kapcsolata a növénnyel, amely lehetővé teszi az említett módszerek alkalmazását, a generatív és vegetatív egyensúly fenntartását, a folyamatos, kiegyenlített termésérést. A kísérleteknek fontos szerepük van a gyakorlatban használt fitotechnikai módszerek kiértékelésében és ezeknek az adott termőhelyre illetve fajtára való alkalmazásában. Termesztési és kísérleti tapasztalataim alapján javaslom minden bevezetésre kerülő új fajta esetén hasonló vizsgálatok és számítások elvégzését

Heterogén katalitikus oxidációk vizsgálata a kombinatorikus katalízis eszközeivel - újszerű megközelítések az alapkutatásban = Investigation of heterogeneous catalytic oxidations with tools of combinatorial catalysis - new approaches in fundamental research

Munkám során a laboratóriumunkban kifejlesztett Holografikus Kutatási Stratégia előnyeit részletesen elemeztem a Genetikus algoritmussal szemben és a Mesterséges Neurális Hálózatok alkalmazhatóságát bizonyítottam a katalizátorkutatásban. A kialakított informatikai háttér hatékony katalizátor-könyvtártervezést tesz lehetővé. Katalizátor könyvtárakat terveztem sikerrel metán teljes oxidációjára, CO preferenciális oxidációjára és etanol reformálására is. Az első feladatban a cél alacsony hőmérsékleten nagy aktivitású katalizátorok tervezése volt a metán oxidációjában. A jövő autóiban a tüzelőanyag-cella működéséhez hidrogén fogja biztosítani az üzemanyagot, amelyet azonban meg kell tisztítani a szénmonoxidtól. Ez a CO szelektív (preferenciális) oxidációját követeli meg. Az etanol reformálása fontos modellreakció, amelynek vizsgálata a biomasszából származó más oxigénezett szénhidrogének reformálásához nyújthat alapvető információkat. A tématerület napjaink kihívásainak felel meg, mivel alternatív energiahordozókra van szükség a fosszilis energiaforrások beszűkülése és robbanómotorokban történő elégetésük során fellépő káros anyagkibocsátásuk miatt. Bizonyítottuk, hogy a nagy-áteresztőképességű berendezések nemcsak optimalizálási célra alkalmazhatók, hanem különböző katalizátorok összehasonlító vizsgálataira is, tehát ezek a módszerek az alapkutatás eszközei is. Az eredmények jól szemléltetik, hogy a nagyáteresztő kísérletezés hatékonyan segíti a kutatást. | During my work advantages of Holographic Research Strategy to Genetic algorithm have been analyzed in detail and applicability of Artificial Neural Networks in catalysis research has been proved. The developed informatic platform makes possible a very effective catalyst library design. Catalysts libraries have been designed successfully for total oxidation of methane, preferential oxidation of CO (PROX) and ethanol steam reforming. In the first task the goal was to design catalysts working at low temperature with high activity in methane total oxidation. In future cars fuel cells will be applied using hydrogen, which however has to be purified from CO. It requires selective (preferential) oxidation of CO. Ethanol steam reforming is a highly important model reaction, investigation of which would provide valuable information for reforming of other oxygenated hydrocarbons originated from agricultural wastes. In these days, it can be considered as a highly challenging issue, since alternative energy sources are required because of limited availability of fossil fuels and emission of pollutants during usage of fossil fuels in internal combustion engine vehicles. It has been proved that high-throughput experimentation can be used not only for optimization, but also for comprehensive investigation of different catalysts; these methods are useful tools in basic research as well. The results demonstrate that high-throughput experimentation supports academic research

Determination of the sensory development directions of beers using the method of penalty analysis

In my research, one of the methods of the determination of sensory product development directions is presented, based on the preference for different beers and the sensory characteristics influencing it. Six different beers were tested, four of which are commercially available (Löwenbrau, Staropramen, cold hop Dreher, Soproni), and two of them are made in breweries (lager, cold hop lager). Beers were rated by 63 college students. 37 of them were women, 26 were men, their age being in the range of 18 to 27 years. Sensory preference was evaluated by the consumers (naive panelists) on two different scales. First, the evaluation was carried out by characteristics – color, global odor intensity, citrus odour, fruity scent, bitter odour, malt scent, yeast odour, global flavor intensity, citrus flavor, fruity flavor, bitter taste, malt flavor, yeast flavor, sweet taste, sour taste – on a structured optimum scale (just about right, JAR) of 1 to 9 (1=too weak, 5=exactly right, 9=too strong). An important feature of JAR data is that they are bimodal, since not only the deviation from the optimum point, but also the direction of the deviation is important during data processing. After the evaluation by characteristics, global preference for the products was also provided by testers on a continuously increasing structured scale of 1 to 9 (1=not at all, 2=not very much, 3=moderately not, 4=slightly not, 5=neutral, 6=slightly preferred, 7=moderately preferred, 8=very much preferred, 9=most preferred). The method of penalty analysis has been developed for the combined evaluation of the two scales, and it was carried out by the XL-Stat software. Based on the results of the penalty analysis, it can be determined which sensory properties influence most the global sensory preference for a certain product among consumers, and in what direction it is advisable to change them during product development. Based on the results, judges favored strong, fresh, fruity flavor, and the Dreher cold hop beer was most preferred by far, while the other beers were considered too bitter, unremarkable