Assessing the accessibility of E-learning

Equal participation for people with special needs is an important objective in education politics. Governments have a strong emphasis on enabling education for all citizens. The trend of using e-learning both for on campus and remote delivery of students has the potential of enabling new opportunities for people who previously faced challenges following education. On the other hand, providing online education bears the risk of creating new barriers. This paper examines different stages of providing educational content and delivering teaching material online. This is based on practical experiences from Noroff University College providing a bachelor degree in a security related area. Based on both practical experiences and state of the art literature review, we analyze potential accessibility barriers, and investigate how the barriers can be identified and removed based on state of the art accessibility measurement techniques. Consequently, this paper is a first step towards a methodology on assessing e-learning content based on accessibility. This methodology would assist others in obtaining an overview concerning the degree of accessibility of their own learning materials

Gametocyte carriage in Plasmodium falciparum-infected travellers.

BACKGROUND: Gametocytes are the sexual stage of Plasmodium parasites. The determinants of gametocyte carriage have been studied extensively in endemic areas, but have rarely been explored in travellers with malaria. The incidence of gametocytaemia, and factors associated with gametocyte emergence in adult travellers with Plasmodium falciparum malaria was investigated at the Hospital for Tropical Diseases in London. METHODS: Clinical, parasitological and demographic data for all patients presenting with P. falciparum malaria between January 2001 and December 2011 were extracted from a prospective database. These data were supplemented by manual searches of laboratory records and patient case notes. RESULTS: Seven hundred and seventy three adult patients with laboratory-confirmed P. falciparum malaria were identified. Four hundred and sixty five (60%) were born in a country where malaria is endemic. Patients presented to hospital a median of four days into their illness. The median maximum parasite count was 0.4%. One hundred and ninety six patients (25%) had gametocytes; 94 (12%) on admission, and 102 (13%) developing during treatment. Gametocytaemia on admission was associated with anaemia and a lower maximum parasitaemia. Patients with gametocytes at presentation were less likely to have thrombocytopenia or severe malaria. Patients who developed gametocytes during treatment were more likely to have had parasitaemia of long duration, a high maximum parasitaemia and to have had severe malaria. There was no apparent association between the appearance of gametocytes and treatment regimen. CONCLUSIONS: The development of gametocytaemia in travellers with P. falciparum is associated with factors similar to those reported among populations in endemic areas. These data suggest that acquired immunity to malaria is not the only determinant of patterns of gametocyte carriage among patients with the disease

A forensic overview of the LG Smart TV

The emerging Smart TV platform will likely replace traditional television sets over time as the entertainment and communication centrepiece in people’s homes. Given its expanded functionality and now, its online presence, there is a need to identify how they may become part of forensic investigations. The purpose of this paper is to introduce the area of Smart TVs and the potential forensic value these systems present in combination with their ever advancing functionality and capabilities. We provide an overview of Smart TV systems highlighting functionality and potential issues. We also take an initial look at two particular models, from the same manufacturer, to highlight the different range of material that may be available to the forensic examiner and provide an outline to investigators of the steps necessary to ensure relevant forensic data can be captured for processing, as part of an investigation. We then discuss the need for future work to improve access for forensic investigators

A könnyen érthető kommunikáció (KÉK) használatának megalapozottsága értelmi sérült személyeknél - rendszerszintű szakirodalmi áttekintés

Az elmúlt 20 évben egyre fontosabbá vált az információk hozzáférhetővé alakítása az értelmi sérült személyek számára. A könnyen érthető kiadványok mára már széles körben elérhetőek, fejlesztésüket pedig számos megjelent irányelv segíti. Arról viszont még mindig keveset tudunk, hogy mennyire hatékony a könnyen érthető kommunikáció, és mik azok a specifikus összetevők, melyek hatékonynyá tehetik. Munkánk során elektronikus adatbázisok (Medline, Embase, BNI, CINAHL, HMIC, PsycINFO, ERIC, PubMed és Cochrane Library) szisztematikus szakirodalmi áttekintését végeztük el 2013 novembere és 2014 januárja között. Tizenegy olyan publikációt találtunk, melyek a könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának hatékonyságát vizsgálták; az eredmények közvetlen összehasonlítását azonban a kutatási módszerek közötti jelentős eltérések miatt – nem tudtuk elvégezni. Az írott, könnyen érthető szöveget kiegészítő illusztrációk megértést segítő használatáról eltérő megállapítások születtek. A tanulmányokban meghatározó tényezőként szerepelt az olvasó előzetes ismerete az egyes szimbólumok jelentéséről, különösen az elvontabb, tanulást igénylő szimbólumrendszerek esetében. A fényképek és az illusztrációk többségében hasznosnak bizonyultak, a szerzők ugyanakkor megállapították, hogy bizonyos esetekben megtévesztők is lehetnek. Ilyenkor egyértelmű magyarázatok szükségesek a megfelelő üzenet közvetítése érdekében. A szöveg formátuma és nehézségi szintje fontos szerepet játszott a szöveg tartalmának átfogó megértésében. Bizonyos nyelvi tényezők szintén a hozzáférhetőséget segítették. A tanulmányok módszertani korlátait figyelembe vettük, és ezek alapján javaslatokat készítettünk további kutatásokhoz. A könnyen olvasható és könnyen érthető információ ellenőrzésére és terjesztésére is kellő figyelmet kell fordítani, csakúgy, mint a könnyen olvasható és könnyen érthető termékek készítésére