Nem minden coeliakia, ami annak látszik. Coeliakia és gyulladásos bélbetegség együttes előfordulása

Absztrakt Coeliakiában az átlagnál tízszer nagyobb a valószínűsége a gyulladásos bélbetegség kialakulásának. A fordított viszony vonatkozásában azonban jóval ellentmondásosabbak az adatok. Számos közös génpolimorfizmus ismert, amely mindkét betegségben előfordul. Az együttes családi halmozódás, a patomechanizmusban, a szerológiai vizsgálatokban, a gyomor-bél rendszer makroszkópos és mikroszkópos megjelenésében mutatkozó hasonlóságok felvetik a két kórkép asszociációjának lehetőségét. A szerző 4 beteg kórtörténetét ismerteti, akik közül kettőnél Crohn-betegség és coeliakia társulása igazolódott. A másik két, gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermeknél szintén felmerült a coeliakia gyanúja, amelyet a kiegészítő vizsgálatok az egyik esetben megcáfoltak, a másik esetben pedig megcáfolni látszanak. A szerző hangsúlyozza, hogy a coeliakia és a gyulladásos bélbetegség egymástól való elkülönítése a klinikai gyakorlatban sokszor nem könnyű, és bármelyikük diagnosztizálása esetén gondolni kell a másik betegség esetleges jelenlétére. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1059–1064

SMART Rail technológiák lehetőségei, az intelligens vasúti hálózatok kialakításának kérdései

Hazánkban az épületautomatizálásban, az energetikában, a telekommunikációban – és más területeken is – már régóta megjelentek a SMART technológiák. Ez a tendencia igen markánsan fejlődik az egyes diszciplínákat tekintve, így a vasúti alkalmazásokban is. Számos párhuzam vonható a felsorolt területeken alkalmazott megoldások és a vasút tekintetében. A SMART elemekből álló modern megoldások segítségével létrehozott hálózat fejlesztése és üzemeltetése költséghatékony és hozzájárul az utasok magasabb szintű kiszolgálásához, a szolgáltatás minőség növeléséhez, továbbá biztosítja a kritikus infrastruktúra (továbbiakban: KI) védelem érdekében kialakított stratégiát a vasúti hálózatokban. Az egyik fontos eleme lehet egy ilyen kialakítandó intelligens struktúrának az az elektronikus biztosítóberendezés, mely integrálásáról cikksorozatunk első részében olvashatnak

A GSM-R rendszer jelene és jövője

Nem kétséges, hogy a jelenleg Magyar- országon még kiépülőben lévő GSM-R rendszer jelentős változást hoz majd a magyar vasút életében, és még a szakemberek számára is sok nyitott kérdés maradt a rendszer jövőbeli üzemeltetésével kapcsolatban. Cikkünket azzal a szándékkal írtuk, hogy bemutassuk a rendszer kiépítésének aktuális helyzetét, kitekintést adjunk az Európában már jelenleg működő és tervezett GSM-R hálózatokról, valamint áttekintsük azokat a nemzetközi előírásokat és követelményeket, amelyek a rendszer megbízható működését és országok közötti átjárhatóságát biztosítják

A turizmus félelemföldrajza – a belföldi turisták biztonságérzetének dimenziói = The fear geography of tourism – dimensions of domestic tourists' perception of safety

A tanulmány célja, hogy komplex áttekintést nyújtson a belföldi turisták, valamint a külföldre utazó magyarok biztonságérzetének dimenzióiról egy 500 fős minta alapján. Matematikai-statisztikai elemzések során azonosítottam a válaszadók biztonságérzetében szerepet játszó főbb tényezőket, különös tekintettel az utazás során felmerülő kockázatokra. A kérdőíves adatfelvétel 2019 második felében, a Covid19-világjárvány kitörését megelőzően készült. A vizsgálat eredményei az elméleti vonatkozásokon túl széles tárházát kínálják a kutatás gyakorlati felhasználásának, feltárva mindazon területeket, ahol államigazgatási szinten is lehetőség nyílik a beavatkozásra. A prevenciós feladatok érintik a bűnmegelőzés területét, a környezeti biztonság megteremtését és a fogyasztóvédelmi szabályok még szigorúbb ellenőrzését, betartatását, valamint a pénzügyi/tranzakciós kockázatok kiküszöbölését. = The aim of the study is to provide a complex overview of the dimensions of the sense of security of domestic tourists and Hungarians travelling abroad based on a sample of 500 people. Through mathematical-statistical analyses, I identified the main factors that play a role in the respondents' perception of safety, with particular regard to the risks arising during the trip. The survey was conducted in the second half of 2019, before the outbreak of the Covid19 pandemic. In addition to the theoretical aspects, the results of the survey offer a wide range of practical applications for the research, identifying areas where there is an opportunity to intervene at the level of public administrations. Preventive tasks cover crime prevention, environmental safety, more stringent monitoring and enforcement of consumer protection rules, as well as the elimination of financial/transactional risks

Toxic cyanobacteria from the territory of the Republic of Serbia

Ispitano je prisustvo toksičnih cijanobakterija u različitim ekosistemima sa teritorije Republike Srbije i analizirane su negativne posledice koje mogu da prouzrokuju ovi mikroorganizmi. Formirana je Baza podataka cijanobakterija u Srbiji koja prilaže veliki broj bitnih  i korisnih informacija iz preko 70 literaturnih izvora o prostiranju i učestalosti pojave cijanobakterija i njihovih toksina u periodu od 130 godina, kao i njihovih efekata na živi svet u vodenim ekosistemima, ali i šire. Istraživana su 64 vodena ekosistema, uključujući reke, jezera, bare, kanale, ribnjake, akumulacije za navodnjavanje, akumulacije za snabdevanje vodom za piće i akumulacije sa drugom namenom, gde je najčešće cvetalo pet vrsta cijanobakterija i to:  Microcystis aeruginosa,  Aphanizomenon flos-aquae,  Planktothrix agardhii,  Microcystis flos-aquae  i  Planktothrix rubescens  koje ujedno i šire svoj areal rasprostranjenja na teritoriji Republike Srbije. U brojnim vodenim telima detektovani su mikrocistini i to u visokim koncentracijama. Istraživanje vodenog ekosistema Ludoš sa teritorije Republike Srbije vršeno je da bi se ustanovilo prisustvo i uticaj cijanobakterija i cijanotoksina na druge biljne i životinjske organizme u prirodnim uslovima. Trofički status jezera Ludoš najčešće je eutrofan, a cvetanje cijanobakterija kontinuirano još od 1970. godine. Tokom 2011. i 2012. godine  vrste Limnothrix  redekei  i  Pseudanabaena  limnetica  nađene  u  cvetanju. Detektovano je i prisustvo mikrocistina/nodularina i saksitoksina u biomasi i vodi, a mikrocistini su detektovani i u tkivu vodenih biljaka (trske  Phragmites communis, rogoza  Typha latifolia  i ljubičastog lokvanja Nymphaea elegans) i ribi (Carassius gibelio) iz jezera Ludoš. Histološkim pregledom tkiva ribe  pronađene su naizraženije promene u jetri, bubrezima i škrgama, a primećene su i na crevima. Testiranjem bioloških lesnih pokorica sa teritorije Vojvodine nisu detektovani mikrocistini/nodularini, a nije detektovana ni toksičnost uzoraka. Pretpostavlja se da su koncentracije cijanotoksina ispod granica detekcije ili ih nema u testiranim biološkim lesnim pokoricama. Razvojem novih metoda i optimizacijom postojećih za detekciju cijanotoksina u biološkim lesnim pokoricama i drugim terestričnim ekosistemima potrebno je proveriti dobijene rezultate. Proučavanjem svojstva 84 soja cijanobakterija iz NSCCC, koji potiču iz terestričnih i vodenih ekosistema sa teritorije Republike Srbije, dobijena je intracelularna toksičnost u eksponencijalnoj i stacionarnoj fazi rasta, kao i ekstracelularna toksičnost  kod jednog soja koji potiče sa terestričnog ekosistema. Dobijeni su i pozitivni rezultati  na prisustvo mikrocistina, nodularina ili/i saksitoksina kod 34,1% terestričnih i 55,5% vodenih sojeva koji potiču sa teritorije Republike Srbije. Rezultati ukazuju na  potencijalnu opasnost pojave ovih  mikroorganizama i njihovih toksičnih metabolita u različitim ekosistemima sa teritorije Republike Srbije. Eksperimentalno je potvrđena akumulacija mikrocistina u račiću  Daphnia pulex  usled ishrane toksičnim sojem iz NSCCC, zbog čega upotreba ove vrste račića u izvođenju bioloških testova za testiranje prisustva cijanotoksina treba da se preispita.  Štaviše, veliki broj jedinki dafnija (92,2%) koristio je istraživane sojeve iz NSCCC za ishranu, odnosno ishrana je bila moguća sa svim vodenim i sa gotovo 90% terestričnih sojeva, što može poslužiti kao osnov za dalja istraživanja prevencije cvetanja. S obzirom na mogućnost ishrane račića  Daphnia  sp. cijanobakterijama, kompleks  ribnjaka sa teritorije Republike Srbije korišćen je za istraživanje potencijalnog načina  prevencije pojave i cvetanja cijanobakterija u zavisnosti od pravovremenog unošenja  pomenutog račića. Na osnovu koncentracije hlorofila  a  i trofičkog statusa,  kvalitativne i kvantitativne analize cijanobakterija, toksičnosti vode  i prisustva cijanotoksina mikrocistina/nodularina i saksitoksina, potvrđeno je smanjenje cvetanja cijanobakterija i drugih negativnih efekata u eksperimentalnim jezerima u odnosu na kontrolna. Ukoliko pak dođe do cvetanja i proizvodnje toksina  ijanobakterija u vodenim ekosistemima, zbog ozbiljnost pojave i mogućih negativnih posledica po zdravlje ljudi, neohodno je uvesti postupke eliminacije ćelija  cijanobakterija i njihovih  toksina u praksu pri obradi  otpadnih voda i prečišćavanja vode iz površinskih akumulacija u Republici Srbiji.The presence of toxic  cyanobacteria in different ecosystems from the territory of the Republic of Serbia was analyzed as well as the negative consequences that may be causeed by these microorganisms. Serbian Cyanobacterial Data Base was formed where great number of important and useful information from over 70 literary sources regarding the distribution and frequency of cyanobacteria and their toxins over a period of 130 years, as well as their effects on wildlife in aquatic ecosystems, and beyond was presented. The study consisted of 64 aquatic ecosystems, including rivers, lakes, ponds, canals, irrigation reservoirs, reservoirs for drinking water supply and reservoirs with other purpose, where five species of cyanobacteria Microcystis aeruginosa,  Aphanizomenon flos-aquae,  Planktothrix agardhii,  Microcystis flosaquae  and  Planktothrix rubescens  frequently bloomed, and also expanded their area of distribution on the territory of the Republic of Serbia. In many water bodies microcystins were detected in high concentrations. Research into aquatic ecosystem Ludoš, located on the territory of the Republic of Serbia, was performed in order to determine the presence and effect of cyanobacteria and cyanotoxins on other plant and animal organisms in natural conditions. Trophic status of  the lake Ludoš was usually eutrophic, and cyanobacteria bloom is constant since 1970. During 2011 and 2012, the species Limnothrix  redekei  and  Pseudanabaena  limnetica  were found in blooming. Presence of microcystins/nodularin and saxitoxin was detected in  biomass and water, and microcystins were detected in tissues of aquatic plants (reed Phragmites communis, cattail Typha latifolia and royalblue waterlily  Nymphaea elegans) and fish (Carassius gibelio) from the lake Ludoš. Histological examination of tissue showed most prominent changes in liver, kidney and gills, and alterations were also observed in the intestine. Testing of the biological loess crust from Vojvodina showed no presence of microcystins/nodularin and toxicity of samples was not detected as well. It is assumed that cyanotoxin concentrations were below detection limit or are absent from the tested biological loess crusts. The development of new methods and optimization of existing ones for detection of cyanotoxins in biological loess crustsand  other terrestrial ecosystems is necessary in order to revise obtained results. Research of the properties from 84 strains of cyanobacteria from NSCCC originating from terrestrial and aquatic ecosystems from the territory of the Republic of  Serbia, resulte d inintracellular toxicity in exponential and stationary growth phase, as  well as extracellular toxicity of a strain originating from terrestrial ecosystems. The obtained results were positive for the presence of microcystins, nodularin and/or saxitoxin  for 34.1% terrestrial and 55.5% aquatic strains originating from the territory of the Republic of Serbia. These results demonstrate the potential risk of occurrence of these microorganisms and their metabolites in different ecosystems from the territory of the Republic of Serbia. Accumulation of microcystins in shrimp Daphnia pulex after feeding with toxic strain from NSCCC was experimentally confirmed, indicating that the use of this species of shrimp in biological tests which determine the presence of cyanotoxins needs to be revisited. Moreover, a large number of Daphnia  individuals (92.2%) used the investigated strains of NSCCC for food, and the feeding was possible with all  the water strains and nearly 90% of terrestrial strains, which can serve as a basis for further research of bloom prevention. With regard to the possibility shrimp Daphnia sp. feeding with cyanobacteria, a complex of ponds from the territory of the Republic of Serbia was used to explore  potential ways of prevention the occurrence and blooming of cyanobacteria, depending on the timely introduction of the aforementioned shrimp. Based on the concentrations of chlorophyll  a  and trophic status, qualitative and quantitative analysis of cyanobacteria, the toxicity of water and the presence of  cyanotoxins microcystins/nodularin and saxitoxin, reduction in blooming cyanobacteria and other negative effects in the experimental lakes when compared to the control lakes was confirmed. If the blooming regardless occurres as well as production of cyanobacterial  toxins in aquatic ecosystems, due to the seriousness of the phenomenon and the possible negative consequences for human health, it would be necessary to introduce  procedures for the elimination of cells of cyanobacteria and their toxins into practice in waste water treatment and purification of water from surface reservoirs in the Republic of Serbia

Spanyolország, Madrid: turizmus és biztonság?!

Tourism is connected to any phenomena in the world, it became a social phenomenon worldwide. The safety of a touristic destination is an emphasised factor when taking travel decisions, as it is commonly known as an important base for the complex system of tourism. It is the tourist’s duty to have any relevant information on the travel target and the visited target has to grant that. But the events of the world do not challenge tourists only but law enforcement organisations, too. The aim of the paper is to present briefly the safety situation of tourism in Spain, especially in Madrid, extended by an on-the-spot interview with the Hungarian deputy consul and my experiences gained in the few weeks’ time I spent there. I intend to proof that in spite of the negative circumstances described in this paper – like demonstrations, riots, difficulties in communication and other problems meeting tourists – the volume of tourism in Spain is unbroken.A turizmus a világ minden jelenségéhez kapcsolódik, világméretű társadalmi jelenséggé vált. A turisztikai desztináció biztonsági helyzete hangsúlyos tényező egy utazási döntés meghozatalakor, mivel az a turizmus komplex rendszerének köztudottan fontos alapja. A turista felelős azért, hogy minden releváns információval rendelkezzen a felkeresni szándékozott úti célt illetően, a felkeresett úti cél pedig, hogy megadja azt. Azonban a világban zajló események nemcsak a turistákat, hanem a rendészeti szerveket is kihívás elé állítják. A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa Spanyolország, különös tekintettel Madrid turizmusbiztonsági helyzetét, melyet a madridi magyar konzulhelyettessel készített helyszíni interjúm és az ott töltött hetek tapasztalatai egészítenek ki. Be kívánom bizonyítani, hogy a tanulmányomban leírt negatív körülmények ellenére, úgy, mint a tüntetések, zavargások, kommunikációs nehézségek és egyéb turistákat érintő problémák, Spanyolország turizmusának volumene töretlen

Toxic cyanobacteria from the territory of the Republic of Serbia

Ispitano je prisustvo toksičnih cijanobakterija u različitim ekosistemima sa teritorije Republike Srbije i analizirane su negativne posledice koje mogu da prouzrokuju ovi mikroorganizmi. Formirana je Baza podataka cijanobakterija u Srbiji koja prilaže veliki broj bitnih  i korisnih informacija iz preko 70 literaturnih izvora o prostiranju i učestalosti pojave cijanobakterija i njihovih toksina u periodu od 130 godina, kao i njihovih efekata na živi svet u vodenim ekosistemima, ali i šire. Istraživana su 64 vodena ekosistema, uključujući reke, jezera, bare, kanale, ribnjake, akumulacije za navodnjavanje, akumulacije za snabdevanje vodom za piće i akumulacije sa drugom namenom, gde je najčešće cvetalo pet vrsta cijanobakterija i to:  Microcystis aeruginosa,  Aphanizomenon flos-aquae,  Planktothrix agardhii,  Microcystis flos-aquae  i  Planktothrix rubescens  koje ujedno i šire svoj areal rasprostranjenja na teritoriji Republike Srbije. U brojnim vodenim telima detektovani su mikrocistini i to u visokim koncentracijama. Istraživanje vodenog ekosistema Ludoš sa teritorije Republike Srbije vršeno je da bi se ustanovilo prisustvo i uticaj cijanobakterija i cijanotoksina na druge biljne i životinjske organizme u prirodnim uslovima. Trofički status jezera Ludoš najčešće je eutrofan, a cvetanje cijanobakterija kontinuirano još od 1970. godine. Tokom 2011. i 2012. godine  vrste Limnothrix  redekei  i  Pseudanabaena  limnetica  nađene  u  cvetanju. Detektovano je i prisustvo mikrocistina/nodularina i saksitoksina u biomasi i vodi, a mikrocistini su detektovani i u tkivu vodenih biljaka (trske  Phragmites communis, rogoza  Typha latifolia  i ljubičastog lokvanja Nymphaea elegans) i ribi (Carassius gibelio) iz jezera Ludoš. Histološkim pregledom tkiva ribe  pronađene su naizraženije promene u jetri, bubrezima i škrgama, a primećene su i na crevima. Testiranjem bioloških lesnih pokorica sa teritorije Vojvodine nisu detektovani mikrocistini/nodularini, a nije detektovana ni toksičnost uzoraka. Pretpostavlja se da su koncentracije cijanotoksina ispod granica detekcije ili ih nema u testiranim biološkim lesnim pokoricama. Razvojem novih metoda i optimizacijom postojećih za detekciju cijanotoksina u biološkim lesnim pokoricama i drugim terestričnim ekosistemima potrebno je proveriti dobijene rezultate. Proučavanjem svojstva 84 soja cijanobakterija iz NSCCC, koji potiču iz terestričnih i vodenih ekosistema sa teritorije Republike Srbije, dobijena je intracelularna toksičnost u eksponencijalnoj i stacionarnoj fazi rasta, kao i ekstracelularna toksičnost  kod jednog soja koji potiče sa terestričnog ekosistema. Dobijeni su i pozitivni rezultati  na prisustvo mikrocistina, nodularina ili/i saksitoksina kod 34,1% terestričnih i 55,5% vodenih sojeva koji potiču sa teritorije Republike Srbije. Rezultati ukazuju na  potencijalnu opasnost pojave ovih  mikroorganizama i njihovih toksičnih metabolita u različitim ekosistemima sa teritorije Republike Srbije. Eksperimentalno je potvrđena akumulacija mikrocistina u račiću  Daphnia pulex  usled ishrane toksičnim sojem iz NSCCC, zbog čega upotreba ove vrste račića u izvođenju bioloških testova za testiranje prisustva cijanotoksina treba da se preispita.  Štaviše, veliki broj jedinki dafnija (92,2%) koristio je istraživane sojeve iz NSCCC za ishranu, odnosno ishrana je bila moguća sa svim vodenim i sa gotovo 90% terestričnih sojeva, što može poslužiti kao osnov za dalja istraživanja prevencije cvetanja. S obzirom na mogućnost ishrane račića  Daphnia  sp. cijanobakterijama, kompleks  ribnjaka sa teritorije Republike Srbije korišćen je za istraživanje potencijalnog načina  prevencije pojave i cvetanja cijanobakterija u zavisnosti od pravovremenog unošenja  pomenutog račića. Na osnovu koncentracije hlorofila  a  i trofičkog statusa,  kvalitativne i kvantitativne analize cijanobakterija, toksičnosti vode  i prisustva cijanotoksina mikrocistina/nodularina i saksitoksina, potvrđeno je smanjenje cvetanja cijanobakterija i drugih negativnih efekata u eksperimentalnim jezerima u odnosu na kontrolna. Ukoliko pak dođe do cvetanja i proizvodnje toksina  ijanobakterija u vodenim ekosistemima, zbog ozbiljnost pojave i mogućih negativnih posledica po zdravlje ljudi, neohodno je uvesti postupke eliminacije ćelija  cijanobakterija i njihovih  toksina u praksu pri obradi  otpadnih voda i prečišćavanja vode iz površinskih akumulacija u Republici Srbiji.The presence of toxic  cyanobacteria in different ecosystems from the territory of the Republic of Serbia was analyzed as well as the negative consequences that may be causeed by these microorganisms. Serbian Cyanobacterial Data Base was formed where great number of important and useful information from over 70 literary sources regarding the distribution and frequency of cyanobacteria and their toxins over a period of 130 years, as well as their effects on wildlife in aquatic ecosystems, and beyond was presented. The study consisted of 64 aquatic ecosystems, including rivers, lakes, ponds, canals, irrigation reservoirs, reservoirs for drinking water supply and reservoirs with other purpose, where five species of cyanobacteria Microcystis aeruginosa,  Aphanizomenon flos-aquae,  Planktothrix agardhii,  Microcystis flosaquae  and  Planktothrix rubescens  frequently bloomed, and also expanded their area of distribution on the territory of the Republic of Serbia. In many water bodies microcystins were detected in high concentrations. Research into aquatic ecosystem Ludoš, located on the territory of the Republic of Serbia, was performed in order to determine the presence and effect of cyanobacteria and cyanotoxins on other plant and animal organisms in natural conditions. Trophic status of  the lake Ludoš was usually eutrophic, and cyanobacteria bloom is constant since 1970. During 2011 and 2012, the species Limnothrix  redekei  and  Pseudanabaena  limnetica  were found in blooming. Presence of microcystins/nodularin and saxitoxin was detected in  biomass and water, and microcystins were detected in tissues of aquatic plants (reed Phragmites communis, cattail Typha latifolia and royalblue waterlily  Nymphaea elegans) and fish (Carassius gibelio) from the lake Ludoš. Histological examination of tissue showed most prominent changes in liver, kidney and gills, and alterations were also observed in the intestine. Testing of the biological loess crust from Vojvodina showed no presence of microcystins/nodularin and toxicity of samples was not detected as well. It is assumed that cyanotoxin concentrations were below detection limit or are absent from the tested biological loess crusts. The development of new methods and optimization of existing ones for detection of cyanotoxins in biological loess crustsand  other terrestrial ecosystems is necessary in order to revise obtained results. Research of the properties from 84 strains of cyanobacteria from NSCCC originating from terrestrial and aquatic ecosystems from the territory of the Republic of  Serbia, resulte d inintracellular toxicity in exponential and stationary growth phase, as  well as extracellular toxicity of a strain originating from terrestrial ecosystems. The obtained results were positive for the presence of microcystins, nodularin and/or saxitoxin  for 34.1% terrestrial and 55.5% aquatic strains originating from the territory of the Republic of Serbia. These results demonstrate the potential risk of occurrence of these microorganisms and their metabolites in different ecosystems from the territory of the Republic of Serbia. Accumulation of microcystins in shrimp Daphnia pulex after feeding with toxic strain from NSCCC was experimentally confirmed, indicating that the use of this species of shrimp in biological tests which determine the presence of cyanotoxins needs to be revisited. Moreover, a large number of Daphnia  individuals (92.2%) used the investigated strains of NSCCC for food, and the feeding was possible with all  the water strains and nearly 90% of terrestrial strains, which can serve as a basis for further research of bloom prevention. With regard to the possibility shrimp Daphnia sp. feeding with cyanobacteria, a complex of ponds from the territory of the Republic of Serbia was used to explore  potential ways of prevention the occurrence and blooming of cyanobacteria, depending on the timely introduction of the aforementioned shrimp. Based on the concentrations of chlorophyll  a  and trophic status, qualitative and quantitative analysis of cyanobacteria, the toxicity of water and the presence of  cyanotoxins microcystins/nodularin and saxitoxin, reduction in blooming cyanobacteria and other negative effects in the experimental lakes when compared to the control lakes was confirmed. If the blooming regardless occurres as well as production of cyanobacterial  toxins in aquatic ecosystems, due to the seriousness of the phenomenon and the possible negative consequences for human health, it would be necessary to introduce  procedures for the elimination of cells of cyanobacteria and their toxins into practice in waste water treatment and purification of water from surface reservoirs in the Republic of Serbia