A rendszerváltás hatásai a magyar társadalom térbeliségére

A társadalom térbeli elhelyezkedését kifejező általános mutató, a népsűrűség már az 1980-as évek eleje óta a természetes fogyás következtében folyamatosan csökken Magyarországon, 1996-ban 109,8 fő, 2009-ben 107,2 fő, 2014-ben pedig már csak 106 fő volt négyzetkilométerenként, amivel az európai országok között a viszonylag ritkán lakottak közé tartozunk. A népesség megoszlása az országon belül az elmúlt évtizedekben nem vált egyenletesebbé, a főváros, Pest megye és a százezernél nagyobb városok vonzáskörzete a legsűrűbben lakott, a Vas, Zala, Tolna megye népsűrűsége a legalacsonyabb. 2014-ben a főváros egy négyzetkilométernyi területére 3317 fő jutott. Pest megye volt a legsűrűbben lakott megye a maga négyzetkilométerenkénti 191 fős mutatójával, míg a legritkábban lakott területnek Somogy megye tekinthető, ahol csak 52 fő él egy négyzetkilométeren. A népsűrűség mérséklődése a demográfiai viszonyokkal összefüggő, tartós trend, amit a társadalmi gazdasági átmenet is érintett. Hiszen azok a térségek, települések – Budapest, Miskolc, Ózd - ahol 1989/90 előtt a nehéz- és alapanyaggyártó ipar koncentrálódott, jelentős népességvesztést szenvedtek el, így ezeknek a területeknek a népsűrűsége is mérséklődött

Everyday Life under Communism and After

By providing a survey of consumption and lifestyle in Hungary during the second half of the twentieth century, this book shows how common people lived during and after tumultuous regime changes. After an introduction covering the late 1930s, the study centers on the communist era, and goes on to describe changes in the post-communist period with its legacy of state socialism. Tibor Valuch poses a series of questions. Who could be called rich or poor and how did they live in the various periods? How did living, furnishings, clothing, income, and consumption mirror the structure of the society and its transformations? How could people accommodate their lifestyles to the political and social system? How specific to the regime was consumption after the communist takeover, and how did consumption habits change after the demise of state socialism? The answers, based on micro-histories, statistical data, population censuses and surveys help to understand the complexities of daily life, not only in Hungary, but also in other communist regimes in east-central Europe, with insights on their antecedents and afterlives

Everyday Life under Communism and After

By providing a survey of consumption and lifestyle in Hungary during the second half of the twentieth century, this book shows how common people lived during and after tumultuous regime changes. After an introduction covering the late 1930s, the study centers on the communist era, and goes on to describe changes in the post-communist period with its legacy of state socialism. Tibor Valuch poses a series of questions. Who could be called rich or poor and how did they live in the various periods? How did living, furnishings, clothing, income, and consumption mirror the structure of the society and its transformations? How could people accommodate their lifestyles to the political and social system? How specific to the regime was consumption after the communist takeover, and how did consumption habits change after the demise of state socialism? The answers, based on micro-histories, statistical data, population censuses and surveys help to understand the complexities of daily life, not only in Hungary, but also in other communist regimes in east-central Europe, with insights on their antecedents and afterlives

A hétköznapi élet története Magyarországon a XX. század második felében = A history of everyday life in Hungary after the Second World War period

A kutatás során előtérbe helyeztük a hétköznapi élet forrásainak a feltárását.A forrásfeltáró munka két alapirányát a tárgyi kultúra vizsgálatát elősegítő hagyatéki leltárak képezték. Ezek segítségével családtörténeti adatlapokat állítottunk össze. A kutatás időszakában több mint háromszázötven ilyen hagyatéki, illetve családtörténeti dokumentációt gyűjtöttünk össze. A másik alapkutatászi irány a mindennapi élet makro feltételeit jelentő fogyasztással, áruellátással kapcsolatos dokumentumok összegyűjtése és feldolgozása volt. Ennek keretében kiterjedt kutatásokat folytattunk az országos és a vidéki levéltárakban. (MOL, Budapest Főváros Levéltára, Nyíregyháza, Gyula, Kaposvár, Debrecen, Pécs). Ugyancsak kiemelten kezeltük a 2002-2005 közötti időszakban az életmódtörténeti fotóadatbázis kialakítását. Ennek keretében 85 CD-n mintegy három és félezer fotót rögzítettünk elektronikus formában és tematikus rendben. A kutatás során egyaránt éltünk a mikro és makrotörténeti kutatás és elemzés módszereivel. Vizsgáltuk a mindennapi élet meghatározó folyamatait, az átalakulásokat, változásokat befolyásoló tényezőket. Kutatási eredményeinket 2 monográfiában, 14 tanulmányban és 9 előadásban tettük közzé az elmúlt évek során. | In the last four years we focused on analysing of different types of everyday life sources. We tired to find the exact sources of the changes of Hungarian material culture in the second half of 20th century. We collected 350 family life stories. The second important part of our researching was the collecting of macro level sources of everyday life. We worked in different arcihe in Hungary from 2002 to 2005 / for example Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Kaposvár, Gyula, Salgótarján) We have used diffreenc research methodology; macro- and micro analyses. We have published the results of our researching in 2 monographs, 14 papers and essays and 9 lecture

Kisebbségi lét az államszocializmusban

Recenzió: Tóth Ágnes: Németek Magyarországon 1950–1970. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum Kiadó, 2020. 578 olda