AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDŐÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZŐI

Az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) magyar változatának jellemzőit vizsgáltuk 217, stresszkezelő programra jelentkező egyén válaszai alapján. A kérdőív három változata (PSS14, PSS10, PSS4) szorosan korrelál (r = 0,99 és 0,93), mindhárom belső megbízhatósága igen jó (a Cronbach-alfa rendre 0,88; 0,85; 0,79), és a teszt-reteszt megbízhatósága is kiváló (r = 0,90). A nem, az életkor és az iskolai végzettség nem befolyásolta szignifikánsan az összpontszámot, ugyanakkor mintánk egyes alcsoportjainak átlagpontszámai különböztek: a szakemberek (orvos, szakápoló, pszichológus) átlagértékei alacsonyabbak voltak, mint a „normál” és diák csoport értékei, a szomatikus betegcsoport magasabb pontszámot ért el, míg a legmagasabb a pszichiátriai kezelés alatt álló (szorongó) csoport pontszáma volt. A kérdőív validitását más, ismert pszichológiai skálákkal összehasonlítva is igazoltuk. Közepesen szoros összefüggést találtunk a PSS és a szubjektív testi tünetek (PHQ), a WHO Jól-lét Skála, a rövidített Cook-Medley Ellenségesség pontszámok között; szorosabb volt az összefüggés a depresszió (Rövidített Beck Depresszió Kérdőív - BDI) és a szorongás (Spielberger Vonásszorongás Skála - STAI-T) pontszámokkal: a korrelációs együtthatók 0,52-0,85 között voltak. A fentiek jelzik, hogy bár van összefüggés az észlelt stressz és a különböző testi és lelki tünetek között, a PSS által mért változó egy független konstruktum, mely alkalmas a krónikus stressz mint rizikófaktor becslésére

Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői = Purpose in Life Test – Characteristics of the Hungarian Adaptation

Tanulmányunkban a Crumbaugh és Maholick-féle Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL) magyarországi adaptációjának eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban 343 fő vett részt, átlagéletkoruk 33 év volt. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Rövidített Aspirációs Indexet, az Élettel Való Elégedettség Skálát, és egy további, az adaptálni kívánt kérdőívvel azonos konstruktumot mérni hivatott, de hazánkban még nem validált mérőeszközt, az Egzisztencia-skála rövidített verzióját használtuk. Az Életcél Kérdőív belső megbízhatósága igen jónak bizonyult. Noha a pusztán statisztikai szempontból értelmezett főkomponens-elemzés 4 faktort is kimutatott, az eredmények gyakorlati szempontból mégis inkább a kérdőív unidimenzionalitásának irányába mutatnak. A kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az összes, validáláshoz használt mérőeszközzel. A kérdőív magyar változata a külföldi adatokkal összevetve is megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult az élet – Viktor Frankl fogalmának megfelelően értelmezett – értelmességének mérésében. | Results of the Hungarian adaptation of Crumbaugh and Maholick’s Purpose in Life Test (PIL) are presented in the article. Study sample consisted of 343 persons with a mean age of 33 years. Shortened Beck Depression Scale, Shortened Aspiration Index, the Satisfaction with the Life Scale and the shortened version of the Existence Scale were used for the validation. Internal consistency of the Purpose in Life test proved to be excellent. Although principal component analysis revealed 4 components, results suggest a one-dimensional solution for practical use. Correlations of the scale were as predicted and of medium size with all of the validating measures. Considering these results and also those reported in foreign studies with the test, the Hungarian adaptation proved to be valid and reliable measure for assessing meaning of life according to Viktor Frankl’s concept

Four-year prospective evaluation of the relationship between meaning in life and smoking status

Background To date, all investigations on the relationship between smoking and perceived level of meaning in life have used cross-sectional designs. Therefore, the purpose of the present prospective study, conducted with a four-year time lag, was to test the predictive power of the life meaning construct concerning changes in smoking status. Methods The data of 4,294 respondents (40.3% male, Mage = 54.7 +/- 16.5 yrs) from the Hungarian Epidemiological Panel Survey were analyzed using the Kruskall-Wallis and Mann--Whitney U-test and structural equation modeling (SEM) with a nominal outcome variable. Gender, age, and educational level were included in the study as covariates. Results On the bivariate level, results showed that both baseline and follow-up meaning in life scores were higher in stable non-smokers when compared to stable smokers. However, quitters and starters differed from stable non-smokers in their baseline but not in follow-up life meaning scores. The other relationships (stable smokers vs. quitters; stable smokers vs. starters, starters vs. quitters) were non-significant in both time points. According to the SEM-analysis, a higher sense of meaning in life measured at baseline and follow-up is associated with a lower likelihood (OR = 0.54, z = 2.80, p = 0.005; OR = 0.64, z = 2.88, p = 0.004, respectively) of being a stable smoker compared to being a stable non-smoker, confirming the expected relationship between smoking and decreased level of meaning in life. However, neither baseline nor follow-up life meaning scores predicted significantly quitting and uptake of smoking. Conclusions If future research from other cultures verifies the protective role of a higher level of meaning in life against smoking, then smoking prevention and cessation programs will also have to include such components that help individuals experience more meaning in their lives

THE EFFECTIVENESS OF FAMILY CONSTELLATION THERAPY IN REDUCING PSYCHOPATHOLOGICAL SYMPTOMS IN A NATURALISTIC SETTING

Background: The aim of this study (ClinicalTrials.gov identifier: NCT03233958) was to provide further evidence on the effectiveness and safety of family/systemic constellation therapy, a widely used but rarely investigated form of brief group psychotherapy. Subjects and methods: Altogether, 102 individuals from the general population were followed up 1- and 6 months after their participation in the 2-day intervention. Indicators of general and problem-area-specific psychopathology, interpersonal quality of life, meaning in life, and general wellbeing were assessed. Both statistical and clinical significance were considered, and active surveillance of potential iatrogenic effects was also conducted. Results: The data showed significant improvement post-intervention in the case of the vast majority of the 17 outcome variables. At 1-month follow-up, the magnitude of improvements was typically in the moderate range. The patterns were very similar at the 6- month follow-up, suggesting that most intervention benefits were sustained in the middle term. Sensitivity analyses showed no therapist effects across the three intervention providers. Analyses into clinical significance showed that the most reliable improvements occurred in relation to interpersonal quality of life and non-diagnosis-specific psychopathology, with approximately half of the participants showing reliable improvement. Iatrogenic effects were comparable - both in terms of frequency and severity - to those reported for other forms of psychotherapy. Conclusions: Findings of the present study point toward the safety and effectiveness of family constellation therapy in reducing a variety of psychopathological symptoms (e.g., depression and anxiety) and increasing general well-being. This effectiveness is especially remarkable when considering the brevity and cost-effectiveness of the intervention

A who jól-lét kérdőív rövidített (wbi-5) magyar változatának validálása a hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján

Írásunk a WHO Jól-lét Kérdőív 5 tételes (WBI-5) rövidített magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. A mérőeszköz validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján készült. A vizsgálat 12 668 főre terjedt ki, a minta életkor, nem és lakóhely szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Beck-féle Reménytelenség Skála három tételét, a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongás alskáláját (HAS), a rövidített Maastricht Vitális Kimerült­ség Kérdőívet, a rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Életcél és Kapcsolatok al­skálájának 7 kérdését, valamint az egészségi állapot önbecslését használtuk fel. Az öttételes WHO Ál­­talános Jól-lét Skála belső megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,85). A mé­rőeszköz ro­tálatlan főkomponens-elemzése is megerősítette a kérdőív homogenitását. A kérdőív az elvárásoknak megfelelően közepesen erős, negatív kapcsolatban állt mind a Rövidített Beck Depresszió Kérdőív értékével, mind a szorongást mérő HAS 7 tételének össz­pont­számával és a reménytelenséggel. Kérdőívünk összpontszáma hasonló erősségű, pozitív kapcsolatban állt mind a válaszadó önmagához, mind másokhoz viszonyított szubjektív egészségi állapotával, továbbá az élet értelme-konstruktummal. A kérdőív magyar változa­ta megbízható és érvényes mérőeszköznek tekinthető a pozitív életminőség vizsgála­takor

Alcohol use in the first three years of bereavement: a national representative survey

BACKGROUND:Earlier results concerning alcohol consumption of bereaved persons are contradictory. The aim of the present study was to analyze the relationship between bereavement and alcohol consumption accounting for time and gender differences on a nationally representative sample from Hungary ("Hungarostudy Epidemiological Panel Survey", N = 4457)METHODS:Drinking characteristics of mourning persons (alcohol consumption, dependence symptoms, and harmful consequences of alcohol use) in the first three years of grief were examined among persons between 18-75 years using the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT).RESULTS:Men bereaved for one year scored higher on two dimensions of AUDIT (dependence symptoms and harmful alcohol use), while men bereaved for two years scored higher on all three dimensions of AUDIT compared to the non-bereaved. The rate of men clinically at-risk concerning alcohol consumption among the non-bereaved is 12.9%, and among men bereaved for one year is 18.4% (a non-significant difference), while 29.8% (p<0.001, OR=2,781) among men bereaved for two years. However, men bereaved for three years did not differ from the non-bereaved in their drinking habits. In case of bereaved women, again no difference was found with respect to alcohol use compared to the non-bereaved.CONCLUSION:Among bereaved men, the risk of alcohol related problems tends to be higher, which can be shown both among men bereaved for one year as well as men bereaved for two years. Considering the higher morbidity and mortality rates of bereaved men, alcohol consumption might play a mediator role. These facts draw attention to the importance of prevention, early recognition, and effective therapy of hazardous drinking in bereaved men

A rövidített stressz és megküzdés kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői = Psychometric properties of the life meaning subscale from the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI-LM)

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult. | The present study investigated the reliability and validity of the six-, seven- and eight-item Hungarian versions of the Brief Stress and Coping Inventory’s Life Meaning Subscale (BSCI-LM). The analyses were conducted on a national representative sample of 4,524 persons and on a smaller convenient sample of 91 young adults. In order to test the convergent and divergent validity of the BSCI-LM, the shortened Beck Depression Inventory, the WHO Well-Being Index, the shortened version of the Aspiration Index, the Anomie Scale, the Purpose in Life Test, the shortened version of the Existence Scale and the revised version of the Logo-Test were used. According to the analyses conducted on the national representative sample, all three versions of the BSCI-LM proved to have adequate internal consistency (alphas of 0.73 to 0.75) and the shortened versions can be considered as appropriate alternatives to the original 8-item subscale (r6-8=0.94; r7-8=0.98). A moderate positive relationship was found between scores on the BSCI-LM and general well-being and importance of intrinsic life goals. Further, a modest negative relationship was observed between depressive symptomatology and meaning in life measured by the BSCI-LM. A weak positive association was found between scores on the BSCI-LM, anomie and the Aspiration Index. Hungarian standards of the BSCI-LM according to gender, three age groups, educational level and marital status were also established. With regard to the second sample, a moderate positive relationship was found between all three versions of the BSCI-LM and scores on the Purpose in Life Test, the shortened version of the Existence Scale and the revised version of the Logo-Test. We can conclude that the BSCI-LM can be used with confidence to assess meaning in life