Kitekintés a terrorizmus definiálásának problémájára a tudományos kutatásokban = Overview of Problem of Terrorism’s Conceptualization in Academical Research

Aim: Despite the fact, that terrorism is undisputable one of the most dangerous, domestic, reginonal, international and human security threat, academical research is struggling with the conceptualization of common accepted definition of terrorism. Several new terrorism defintions have appeared in literature in recent decades. However these definitions could not create the common, generally, by each researcher accepted definition of terrorism and they only defined the new and new forms of phenomenon of terrorism in several cases. Almost each researcher tried to create a new definition, which was affected by the values and subjective aspect of the researcher. The paper’s aim is to introduce the problem of the conceptualization of common accepted terrorism’s definition in domestic and international academical research from a new aspect, integrated the definitions in the Buzan’s five sectors of security study The social sector, which includes the social sciences is stressed.Methodology: This paper examines the international and domectic terrorism definitions in order to introduce the main obstacles of the couceptualization of common accepted terrorism definition and answer the questions how, in what form, in which framework and besides which obstacles could be defined terrorism. The methodology is from a new aspect presented, becaiuse the definition of terrorism is seeked in the sector-theory.Findings: In the sectors there is no common accepted definition of terrorism.Value: The paper’s suggestions shows new approaches at the conceptualization of terrorism’s defintions, which could be the sample for the new and widely accepted criminal law defintion of terrorism as well and these could be used in the criminal law.Cél: Annak ellenére, hogy ma a terrorizmus vitathatatlanul a nemzetközi, regionális, nemzeti és humán biztonságot is veszélyeztető egyik veszélyforrás, a tudományos élet is küzd a terrorizmus egységes fogalmának meghatározásával. Az elmúlt évtizedekben a terrorizmussal kapcsolatos kutatások során számos új terrorizmus fogalmat alkottak. Ezek a fogalmak nem tudták létrehozni az egységes, általánosan elfogadott terrorizmus definíciót, és sok esetben csak a terrorizmus jelenségének egy-egy új megjelenési formáját határozták meg. Szinte minden kutató igyekezett saját fogalmat alkotni, melyet nagyban befolyásolt a kutató saját értékrendje, szubjektív megközelítése. A cikk célja, hogy új módon, a fogalmakat a biztonsági tanulmányok Buzan-féle szektorelméletében, az öt szektorba ágyazva bemutassa, megvizsgálja a terrorizmus egységesen elfogadott definiálásának problémáját a hazai és nemzetközi tudományos kutatásokban. Az öt szektor közül külön is kiemelve a társadalmi szektort mint a társadalomtudományokat magában foglalót.Módszertan: A hazai és nemzetközi kutatások terrorizmus fogalmainak ismertetésével bemutatom, hogy az egységes terrorizmus-definíció megalkotásának, melyek a legfőbb akadályai, és választ adjak azon kérdésekre, hogy a terrorizmust hogyan, milyen formában, korlátok és keretek között lehetne meghatározni. A bemutatás teljesen új megközelítésből történik, mert a terrorizmus fogalmát a szektorelmélet felől keresem.Megállapítások: Az egyes szektorokban nincsen egységes, mindenki által elfogadott terrorizmus-fogalom.Érték: A cikk javaslatai új megközelítési módokat mutat be, amelyek szóba jöhetnek olyan terrorizmus-definíciók megalkotásánál, amelyek alapjául szolgálhatnak új és szélesebb körben elfogadott büntetőjogi definíció megalkotása során, és ezek alkalmazhatók a büntetőjog területén

Jelzőkkel teleaggatott terrorizmus

Annak ellenére, hogy napjainkban a terrorizmus az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi biztonsági fenyegetés a világban, jelen van a mindennapi társadalmi életben és a rendészeti szervek mindennapi munkájában is, mégsem tudjuk meghatározni, hogy mi pontosan a terrorizmus, és mi ellen harcolunk. Nincsen egységesen elfogadott terrorizmusdefiníció sem a nemzetközi büntetőjogban, sem a tudományos kutatásokban. A kérdés, hogyha egységesen elfogadott definíció hiányában a terrorizmust tipologizáljuk, jelzőkkel illetjük, vagy fejlődését hullámokban határozzuk meg, pontosabb képet kapunk-e a terrorizmus jelenségéről. Jelen tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy amellett, hogy nincsen egységesen elfogadott és értelmezett nemzetközi büntetőjogi és tudományos definíció a terrorizmusra, a terrorizmus hullámai, tipologizálása vagy jelzői indokoltak-e, azok a terrorizmus meghatározásában segítenek-e

Terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unióban és a terrorizmus egységes fogalma megalkotásának problémái

Nowadays one of the most dangerous phenomena is terrorism in the European Union, which is a kind of political violence and affects the internal security, as well. Therefore – after a short historical review – it is necessary to examine the definition and conceptualization of terrorism in the European Union’s criminal law system and to clear if the legal regulation is common and adequate? With special regard to the fact, that scholars flash the problem, that there is a lack of common definition of terrorism, which arises some problems at global and at the European Union’s level, as well. My treatise shows the mentioned problems in five chapters. In the first chapter is shown the present impact of terrorism in the European Union and after a short historical review (chapter II) is separately presented the definition of terrorism in the European Union’s law system and in the scientific world, showing the disadvantages of the lack of common definition (chapter III and IV). At the end in the conclusion I present some proposals and possible directions of a new regulatory method.Az Európai Unióban napjainkban az egyik legfontosabb, a belső biztonságot is veszélyeztető jelenség a politikai erőszak egyik fajtája, a terrorizmus. Ezért mindenképpen szükséges rövid történeti áttekintést követően annak vizsgálata, hogy jelenleg az Európai Unióban milyen módon szabályozott a terrorizmus büntetőjogilag, és az egységes-e, megfelelő-e? Különös tekintettel arra, hogy jelenleg a tudományos kutatások is rávilágítanak azon problémára, hogy hiányzik a terrorizmus egységes fogalmának meghatározása, és ez számos egyéb problémát vet fel, nem csak uniós, de globális szinten is. Erre tekintettel a tanulmányom öt fejezetre bontva mutatja be a problémafelvetést. Első részben a terrorizmus jelenlegi elterjedését mutatja be az Európai Unióban, majd a rövid történeti áttekintést követően külön-külön részletezi az Európai Unió jogalkotásában megjelenő terrorizmus fogalmat, szóhasználatot és a tudományos kutatásokban megjelenő fogalmakat, rávilágítva az egységesség hiányára, és az abból eredő hátrányokra. Végezetül pedig az összegzésben részletezem a szabályozás újragondolásának lehetséges irányait, és javaslatokat fogalmazok meg

Mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztéssel kapcsolatos ismeretei Magyarországon | Adult advanced life support knowledge among ambulance officer/paramedic students in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A megfelelő emelt szintű újraélesztési ismeretek elengedhetetlenek a sürgősségi ellátásban dolgozó szakemberek számára. Célkitűzés: A szerzők célja a magyarországi mentőtiszthallgatók felnőtt emelt szintű újraélesztési ismereteinek felmérése volt. Módszer: Felmérésüket a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának III. és IV. évfolyamos hallgatói körében végezték, saját szerkesztésű kérdőív segítségével. A mintába 97 fő hallgató került be (n = 97). Eredmények: A hallgatók átlagosan 67,79%-os eredménnyel teljesítettek a felmérésen. A férfiak és a nők összpontszámai között nem volt szignifikáns különbség (p = 0,725). Az alacsony életkor szignifikánsan javította az elért összpontszámokat (p = 0,003). A nappali tagozatosok szignifikánsan magasabb összpontszámot értek el, mint a levelezősök (p = 0,004). Az egyes képzőintézmények hallgatóinak összpontszámai között szignifikáns különbség nem volt a felmérés során (p = 0,254). Következtetések: Célszerű lenne a mentőtisztképzésben a témával foglalkozó tantárgyak számát növelni, a számonkérések kritériumrendszerét szigorítani. A szerzők a jövőben indokoltnak tartanák a gyakorlati ismereteket vizsgáló felmérés elvégzését. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482. | Abstract Introduction: Resuscitation knowledge is necessery for emergency care workers. Aim: The aim of the authors was to investigate the advanced life support knowledge of paramedic students in Hungary. Method: The research has been executed at University of Pécs – Faculty of Health Sciences, Semmelweis University – Faculty of Health Sciences, and University of Debrecen – Faculty of Health Care. 97 students (n = 97) were involved in the study from third and fourth grades. Data were recorded with a self-fill-in questionnaire. Results: Average scores were 67.79%. There was no significant difference between women and men (p = 0.725). Younger age improved significantly scores (p = 0.003). Full-time students completed the test significantly better than part-time students (p = 0.004). There was no significant difference between the students from different locations (p = 0.254). Conclusions: It would be appropriate to increase the number of resuscitation courses and to tighten the exams. The authors propose that it would be reasonable to examine the students’ practical skills. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1476–1482

Nemzetközi Rendészeti Figyelő VI. = International Law Enforcement Observer VI.

1. A szabadság és biztonság viszonya Svájcban: mit értenek a svájciak „szabadság” és „biztonság” alatt, hogyan értékelik a kettő egymáshoz való viszonyát 2. Közbiztonság és közrend – fogalmi és intézményi hatály = Public Security and Public Order – Conceptual and Institutional Scope 3. Zsúfolt helyek terrorizmus elleni védelme: a védelmi intézkedések elfogadását gátló jelenlegi tényezők és akadályok elemzése = Protecting Crowded Places from Terrorism: An Analysis of the Current Considerations and Barriers Inhibiting the Adoption of Counterterrorism Protective Security Measures 4. Az ausztrál rendőrségen belüli súlyos visszaélések elemzése gépi tanulással = Machine Learning Analysis of Serious Misconduct Among Australian Police 5. Az amerikai rendészeti szervek válaszai a COVID–19-re = American Law Enforcement Responses to COVID–19 6. SWaPOL – Szociális Munka és Rendészet – A szociális munka és a rendészet szakmai továbbképzése = SWaPOL – Social Work and Policing - Berufiche Weiterbildung für Soziale Arbeit und Polize

Nemzetközi Rendészeti Figyelő IV.

The column flashes excellent and also internationally interesting research results from several fields of law enforcement management and law enforcement practice at this time. Here you can get acquainted through several historical surveys and by use of statistics the course of contract killings in the Russian Federation between 2003 and 2019. Two further recensions focus on the coherences of law enforcement and public policy during the COVID-19 pandemic. On one hand you can get known the practice in the United States, characteristic for the role of the police in management of the pandemic, and on the other hand you can get a picture of the effects of coronavirus pandemic on environment protection and public health. A recurring topic is the corruption meeting the police organisations, through Turkish examples at this time. You can read in a new aspect about the „hybrid” practice of public and private security. An exciting topic is the review of debate questions between law enforcement science and practice. Here is a key question whether the scientific researches on the fields of security and law enforcement theory can be realised within the frames of an independent discipline and if they can consort with other scientific branches, too. A special area of crime prevention is architecture, where an important aspect is the increase of urban security in the environment of housing estates. To realise that, a cooperation among urban planners, criminologists and police experts is needed.  A rovat ezúttal a rendészeti igazgatás és a bűnüldözés több területéről villant fel nemzetközi méretekben is érdeklődést kiváltó kutatási eredményeket. Ezek sorában történeti áttekintésen keresztül, statisztika megjelenítésével ismerhetjük meg a bérgyilkosságok alakulását az Orosz Föderációban a 2003–2019 közötti időszakban. Két további recenzió a COVID–19 járvány rendészeti és közpolitikai összefüggéseit tárgyalja. Egyfelől megismerkedhetünk az Egyesült Államokban követett gyakorlattal, ami jellemezte a rendőrség járványkezelésben játszott szerepét, másfelől pedig képet kapunk a koronavírus-járványnak a környezetvédelemre és közegészségügyre gyakorolt hatásairól. Visszatérő téma a rendőrségeket sújtó korrupció, ezúttal törökországi példákon keresztül bemutatva. Új megvilágításban olvashatunk a köz- és a magánbiztonság hibridnek is nevezhető gyakorlatáról. Izgalmas téma a rendészettudomány és a gyakorlat között jelentkező vitakérdések áttekintése. Kulcskérdés, hogy a biztonság- és rendészetelmélet területén végzett tudományos kutatások egy független tudományos diszciplína keretében történhetnek, illetve társulhatnak-e más tudományágakkal is? A bűnmegelőzésnek egy sajátos területe az építészet, amelyben szempont a városi biztonság növelése a lakótelepek környezetében. Ennek érdekében várostervezők, kriminológusok és rendőrségi szakemberek együttműködésére van szükség

A gyermekkori koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás diagnosztikája és kezelése

A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652-667. Summary. Pediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS) is a rare complication of SARS-CoV-2 infection in children. PIMS is a severe condition, involving two or more organ systems. The symptoms overlap with Kawasaki disease, toxic shock syndrome and macrophage activation syndrome. PIMS patients should be treated in an intensive care unit or in an institution with an intensive care background, where cardiological care is also provided. The required specific immunotherapy depends on the clinical presentation. In this paper, after reviewing the relevant international literature, the authors make a recommendation for the diagnostic and therapeutic algorithm for PIMS. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652-667

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41