Calibration and Sensitivity Analysis of a Stereo Vision-Based Driver Assistance System

Az http://intechweb.org/ alatti "Books" fül alatt kell rákeresni a "Stereo Vision" címre és az 1. fejezetre

HIPERTENZIVNE BOLESTI TRUDNOĆE Teorija hipoperfuzionog i hiperperfuzionog oblika preeklampsije

Preeclampsia is one of the most serious complications of pregnancy. Although the etiology of preeclampsia remains obscure, examinations of central hemodynamics and recent epidemiologic data have challenged its homogenous origin. Hypertension could theoretically be secondary to elevated resistance or elevated cardiac output. Accumulating data suggest that both, organ hypoperfusion due to increased resistance of vasculature, the vascular content and also hyperperfusion due to augmented fluid retention may lead to hypertension with proteinuria in pregnancy. »Functio laesa« secondary to hypoperfusion of kidneys manifests in proteinuria in hypoperfusion type but the hypertension itself may also lead to moderate but significant proteinuria during pregnancy. Examination of central hemodynamics seems to be a useful tool for early differentiation of hypo- and hyper-perfusion types for evaluating the outcome, appropriate management and also accurate patients’ recruitment for studies.Preeklampsija je jedna od najozbiljnijih komplikacija trudnoće. Premda etiologija preeklampsije ostaje nepoznata, istraživanja centralne hemodinamike i svježi epidemiološki podaci su doveli u pitanje jedinstvenost njezina postanka. Hipertenzija teoretski može nastati sekundarno zbog povišenog otpora ili zbog povećanog srčanog minutnog volumena. Podatci upućuju da oboje, hipoperfuzija organa zbog povećanog krvožilnog otpora i volumena te isto tako hiperperfuzija zbog povećanog zadržavanja tekućine, mogu u trudnoći uzrokovati hipertenziju s proteinurijom. »Functio laesa« zbog hipoperfuzije bubrega očituje se kao proteinurija u hipoperfuzijskom tipu, a i sama hipertenzija može proizvesti umjerenu do značajnu proteinuriju trudnoće. Istraživanje centralne hemodinamike čini se da je koristan način za rano razlikovanje hipo- i hiper-perfuzijskog tipa da bi se prosudio ishod, odgovarajuće liječenje te pacijentice prikladne u izboru istraživanja

Egy belső-somogyi fás legelő múltja, jelene és jövője természetvédelmi szempontból

A fás legelő az európai kultúrtáj egyik kiemelten fontos élőhelytípusa, amely iránt pár évtizedes tájhasználat felhagyást követően, a természetvédelem és a mezőgazdaság részéről is elkezdett nőni az érdeklődés. Célunk egy felhagyott fás legelő tájtörténetének, botanikai értékeinek és jövőbeli kezelési lehetőségeinek a feltárása. A vizsgált Nyíresi legelőt (Pusztakovácsi) a 19. század végétől egészen az 1960-as évekig községi legelőként használták, majd a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került. Ezután a terület legeltetését és tisztítását fokozatosan felhagyták. Utoljára 1998-ban legeltettek a területen. A felhagyás óta spontán beerdősülés és cserjésedés indult el a legelő nagy részén, emellett egyes részeket beerdősítettek, szántóvá alakítottak át, az északi és a déli részeket pedig kaszálják. A legelőn napjainkban négy védett növényfaj fordul elő, melyeket eredeti nyílt élőhelyük beerdősülése és az özönfajok terjedése veszélyeztet. A művelési ág változtatások nem hoztak gazdasági eredményeket. Természetvédelmi és gazdálkodási szempontból is a terület fás legelőként való újbóli hasznosítása lenne a legmegfelelőbb. Ennek megvalósítását elsősorban a bekövetkezett művelési ág változások akadályozzák, amellett hogy a terület tulajdoni viszonyai is megnehezítik az egykori egységes területhasználat visszaállítását

Renin- és aldoszteronvizsgálat hypertoniás betegekben

Absztrakt Bevezetés: A primer aldosteronismus diagnosztikája bizonytalanságokkal terhelt; legújabban az is felvetődött, hogy a szűrésként alkalmazott aldoszteron/renin hányados érzékenysége – a szuppressziós aldoszteron alapján – valójában alacsony. Célkitűzés: A szerzők elsődleges célja az aldoszteron/renin hányados pontosságának vizsgálata volt. Módszer: A retrospektív elemzésben 309 hypertoniás beteg vett részt, akiknél a fekvés és járás után mért aldoszteronszint egymástól függetlenül rendelkezésre állt. Eredmények: Kilencvenkilenc betegnél volt emelkedett az aldoszteron/renin hányados, akik közül 31-nél a fekvő testhelyzetben vizsgált aldoszteron is emelkedett volt. Harmincnégy betegnél a fekvő testhelyzetben vizsgált aldoszteron úgy volt magasabb, hogy az aldoszteron/renin hányados nem; akik közül azonban csak 3 esetben volt alacsony a renin, és így a primer aldosteronismus nem volt elvethető. Kóros reninemelkedés 69 betegnél fordult elő, de csak ezek 59%-ánál társult magas aldoszteronszinttel. Következtetések: Az aldoszteron/renin hányados érzékenysége magas (91%), ha csak indokolt esetekben alkalmazzák. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 830–835

“Platelet-associated regulatory system (PARS)” with particular reference to female reproduction

BACKGROUND: Blood platelets play an essential role in hemostasis, thrombosis and coagulation of blood. Beyond these classic functions their involvement in inflammatory, neoplastic and immune processes was also investigated. It is well known, that platelets have an armament of soluble molecules, factors, mediators, chemokines, cytokines and neurotransmitters in their granules, and have multiple adhesion molecules and receptors on their surface. METHODS: Selected relevant literature and own views and experiences as clinical observations have been used. RESULTS: Considering that platelets are indispensable in numerous homeostatic endocrine functions, it is reasonable to suppose that a platelet-associated regulatory system (PARS) may exist; internal or external triggers and/or stimuli may complement and connect regulatory pathways aimed towards target tissues and/or cells. The signal (PAF, or other tissue/cell specific factors) comes from the stimulated (by the e.g., hypophyseal hormones, bacteria, external factors, etc.) organs or cells, and activates platelets. Platelet activation means their aggregation, sludge formation, furthermore the release of the for-mentioned biologically very powerful factors, which can locally amplify and deepen the tissue specific cell reactions. If this process is impaired or inhibited for any reason, the specifically stimulated organ shows hypofunction. When PARS is upregulated, organ hyperfunction may occur that culminate in severe diseases. CONCLUSION: Based on clinical and experimental evidences we propose that platelets modulate the function of hypothalamo-hypophyseal-ovarian system. Specifically, hypothalamic GnRH releases FSH from the anterior pituitary, which induces and stimulates follicular and oocyte maturation and steroid hormone secretion in the ovary. At the same time follicular cells enhance PAF production. Through these pathways activated platelets are accumulated in the follicular vessels surrounding the follicle and due to its released soluble molecules (factors, mediators, chemokines, cytokines, neurotransmitters) locally increase oocyte maturation and hormone secretion. Therefore we suggest that platelets are not only a small participant but may be the conductor or active mediator of this complex regulatory system which has several unrevealed mechanisms. In other words platelets are corpuscular messengers, or are more than a member of the family providing hemostasis

Metabolikus tünetegyüttes és egyes szülészeti szövődmények kapcsolata = The metabolic syndrome and the risks of unfavourable outcome of pregnancy

A metabolikus szindróma jellemzői a hasi elhízás, a magas vérnyomás, az éhhomi glükóz és dyslipidaemia együttes előfordulása. A vizsgálat célja, hogy feltárja a metabolikus anyagcserezavar és egyes terhességi szövődmények kapcsolatát. Anyag és módszer: A releváns kódok alapján retrospektíve leválogatott digitális adatbázisból a 2005–2008 közötti vizsgált időszakban (4 év) a kórházi dokumentációkban 5869 várandós anya gondozási adataival rendelkeztek. Százhetvenkettő anya (2,9%) esetében a várandósságuk első harmadában a metabolikus tünetegyüttes jellemzői szerepeltek. Ezen betegek adatait részletesen megvizsgálták, feldolgozták és releváns adataikat a többi várandós hasonló dokumentációival összehasonlították. Eredmények: A metabolikus tünetegyüttes tüneteit mutató csoportban a koraszülési arány 15,1% (26/172) volt, míg a metabolikus szindrómától mentes esetekben az idő előtti születés csupán 11,7% volt [OR: 1,52 (95%-os CI: 0,996–2,33) p=0,051]. Az anyagcserezavarban érintettek csoportjában 32 anyánál intrauterin növekedési zavart észleltek, míg ezen tünetegyüttes nélküli esetekben ez csupán 3,6%-ban (205/5697) fordult elő [OR: 6,38 (95%-os CI: 4,24–9,61) p<0,001)]. A vizsgált csoportban 47 praeeclampsiával szövődött várandósságot észleltek (27,3%), szemben a beteganyaguk további részével, ahol a terhességi mérgezés előfordulása 4,7% volt [OR: 7,93 (95%-os CI: 5,54–11,33) p<0,001]. A metabolikus tünetegyüttesben szenvedők körében 67 (38,2%) olyan beteg volt, aki több mint egy, a betegségre jellemző szülészeti szövődményben szenvedett. A kontrollcsoportban ugyanez az arány 17,0%-nak adódott [OR: 3,11 (2,27–4,26) p<0,001]. A metabolikus szindróma által érintett csoportban csupán 47 (27,3%) olyan esetet találtak, akik várandósságuk és szülésük alatt tünetmentesek voltak, míg az 5697 anyából, akiknél az első terhességi harmadban a metabolikus tünetegyüttes jeleit nem észlelték, szignifikánsan kedvezőbb arányban (74,1%, 4220 várandós) voltak olyan anyák, akik minden szövődmény nélkül viselték várandósságukat [OR: 0,132 (0,09–0,18) p<0,001]. Következtetések: A metabolikus szindróma irodalmi adatok alapján és saját megfigyeléseik szerint is jelentős szerepet játszik a szövődményes várandósságok kialakulásában, elsősorban a gyulladásos faktorok és a fokozott trombóziskészség provokálásával. Számos irodalmi adat utal arra, hogy a metabolikus tünetegyüttes esetén a már a koncepció idején alkalmazott heparinkezelés eredményes lehet. 2007-ben prospektív vizsgálatot indítottak azzal a céllal, hogy megismerjék, vajon az alacsony molekulatömegű heparin megelőző célú kezelés, segít-e elkerülni ennek az anyagcserezavarnak a kedvezőtlen következményeit? Reményeik szerint a 2010-es évektől a heparinkezelés eredményeiről adatokkal rendelkeznek. | The metabolic syndrome is defined by abdominal obesity, elevation of blood pressure, fasting glucose and triglycerides and low levels of high-density lipoprotein cholesterol. The metabolic syndrome may play an important role in the pathogenesis of unsuccessful pregnancy, by including a pro-inflammatory and prothrombotic state. Some authors have suggested that in case of metabolic syndrome the LMW heparin therapy given from the time of conception has a favourable effect. The aim of our study was to elucidate the association of the metabolic syndrome with the risk of unsuccessful pregnancy. Design and methods: During the study period 2005–2008 (4 years) we followed 5869 pregnancies. Retrospectively, 172 (2.9%) patients met the criteria of metabolic syndrome at the time of the first trimester. Results: The rate of premature birth was 15.1% [26/172 in the metabolic syndrome group vs. 11.7%; OR: 1.52 (95% CI: 0.996–2.33) p=0.051], in control group. Within the affected group 32 pregnancies were complicated with intrauterine grow retardation (18.6%); versus 3.6%, in the unaffected group; OR: 6.38 (95% CI: 4.24-9.61 p<0.001). In 47 cases we observed preeclampsia during pregnancy [27.3%; vs. 4.7%; OR: 7.93 (95% CI: 5.54–11.33) p<0.001] in the control group. Among the patients affected by the metabolic syndrome 67 patients (38.2%) had more then one pregnancy complications during pregnancy, and only 47 cases (27.3%) were lacking adverse events during pregnancy and delivery [OR: 3.11 (2.27–4.26) p<0.001]. Conclusions: Our study demonstrated higher rate of complicated pregnancies in association with metabolic syndrome compared to the control group. In addition, we started a prospective study in 2007, using LMWH therapy to prevent thromboplastic and atherosclerotic effects of the metabolic syndrome. The study is planned to be reported in 2010 to assess the effect of LMWH therapy on the outcome of pregnancies

Studia Litteraria

Márkus Béla: „író leszek vagy parasztvezér" (Veres Péter Számadásának formálódása) p. 5-23. Görömbei András: A poétikai én változása Csoóri Sándor költészetében p. 23-43. Bódis Zoltán: A hamvasi nyelvszemlélet megközelítése p. 43-71. Szirák Péter: Emlékezés és példázat Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi István elbeszélő prózájában p. 71-95. Dobos István: A vallásos horizont Esterházy Péter novelláiban p. 95-103. Tamás Attila: A személyiség megjelenési formáinak változásai századunk magyar irodalmában (Második, befejező rész) p. 103-124