A controlling szervezeti jelentősége a magyar vállalatoknál – Befolyásoló tényezők és időbeli változások kvantitatív elemzése

Jelen tanulmány célja, hogy a vállalatok első számú vezetőinek véleménye alapján vizsgálja, azonosítsa és mérje a controlling jelentőségét befolyásoló tényezőket. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által készített felmérések adatait használja. Míg a controllerek megkérdezésén alapuló felmérések a controlleri szerep jelentőségének növekedéséről számolnak be, jelen kutatás rávilágít arra, hogy a magyar felső vezetők a controlling szervezeti súlyát inkább stagnálónak ítélik meg az összvállalati sikeres működés szempontjából. A controlling adott vállalatban betöltött jelentőségét három tényező, a környezeti bizonytalanság, a bizonytalanságra történő stratégiai reagálás mértéke és a költségnyomás befolyásolja. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban e három magyarázó faktor közül a költségnyomás befolyásoló szerepe a legkisebb, s a vállalati stratégiai magatartásának reaktív vagy proaktív volta a leginkább meghatározó. A tanulmány kiindulópontként szolgálhat a controlling szervezeti szerepét a vállalati teljesítménnyel összefüggésben vizsgáló további kutatásokhoz

Menedzsmentkontroll rendszerek és a controller szervezeti szerepe = Management control system design and the organisational role of controllers

(...) A controllerek szervezeti szerepének vizsgálata mindig is a kutatók érdeklődésének középpontjában állt, de az utóbbi évtizedben különösen nagy figyelem irányult rá. A közelmúlt vállalati összeomlásai nemcsak a külső kontrollmechanizmusok hibáit jelzik, de a belső kontroll hiányosságait is. A megkérdőjelezhető számviteli eljárások és a gyenge belső beszámolási rendszerek (és nyomás alatti tevékenykedő audit partnerek) olyan gigavállalatok bukásához vezettek, mint az Enron vagy a WorldCom. Ezen botrányok után pár évvel, 2008-ban kezdődő pénzügyi, majd gazdasági válság egyértelművé tette, hogy szükség van a kontroll mechanizmusok változtatására. Manapság mind a gyakorlati, mind az elméleti szakemberek arról számolnak be, hogy ez a változás – legalább részben – bekövetkezett, s ezen változások részeként a controllerek több feladattal és nagyobb felelősséggel bírnak. A controllerek szerepében bekövetkező változás levezethető a működési környezetük radikális változásából (Dobák, 2009; Dankó & Barakonyi, 2012; Horváth, 2012). A változások tetten érhetők mind a külső környezetben (változó piaci feltételek, új menedzsment filozófiák), mind a belső környezetben (szervezeti átalakulások, IT rendszerek fejlődése, fejlődő humán erőforrás) (Burns & Baldvinsdottir, 2005). A controllerek szerepét és a menedzsmentkontroll rendszereket (MKR) befolyásoló kontingencia faktorokat számos tanulmány vizsgálta, de a kettő közti kapcsolat már kevesebb figyelmet kapott. Ezen kutatási hiátus pótlására jelen disszertáció a menedzsmentkontroll rendszerek és a controllerek szervezetekben betöltött szerepei közti kapcsolatot kutatja, a külső környezet és egyéb befolyásoló faktorok vizsgálata nélkül. Habár a tágabb kontextus jelentősége vitathatatlan, kutatásomban a menedzsmentkontroll formális eszközei, a vezetésnek nyújtott információk és a controlleri szerepek kapcsolatrendszerére fókuszálok. (...

The relationship between the role of controlling and corporate performance

The financial crisis and the constantly increasing environmental uncertainty has changed the regular controlling practices of corporations. More and broaderbased information is required by management and stricter cost control has been implemented at many organizations. Both practitioners and academics claim that controlling, as a decision supporting tool has gained more managerial attention. This paper analyzes the organizational role played by the controlling function and investigates the connection between the role of controlling and corporate performance. The study is based on the survey of the Competitiveness Research Centre at the Corvinus University of Budapest that was conducted in summer 2013. The paper argues that while the business-oriented role of controlling is apparent at Hungarian enterprises, this is only the characteristics of the minority. It shows that companies with business-oriented controlling do perform better, however this relationship is weak

A controlleri szakma hazai középvállalatokban

A menedzsment szakirodalom régi dilemmája, hogy milyen vezetési stílus támogatja, fokozza a szervezeti teljesítményt. Hasonlóképpen, évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, hogy milyen menedzsmentkontroll rendszerek, s milyen controlleri működés támogatja leginkább a vezetői döntéshozatalt, s ezen keresztül a vállalati sikert. Jelen tanulmány e két régi dilemma kutatási területét kapcsolja össze, s arra keresi a választ, hogy a hazai vállalatok felsővezetőinek vezetési stílusa miként függ össze a vállalatban dolgozó controller(ek) szervezetben betöltött szerepével. 178 vállalat adatainak kvantitatív elemzése alapján a kutatás négy jellemző vállalati csoportot azonosít a controlleri szerepek tekintetében, mely csoportok esetében a vezető racionális vagy intuitív volta szignifikánsan különbözik

Controllers’ profession in contemporary organisations - Evidence from Hungary

This paper describes an analysis of the profession of controller; this is a profession that has changed remarkably in the past few decades and that has features that distinguish it in many ways from other groups of experts within the organisation. The results of a questionnaire survey show that the involvement of controllers both in operational decision making and in strategy development and implementation is recognized by Hungarian top executives. At the same time, the traditional role of the controller as a data provider is very much alive and growing and the role of consultant is limited to injecting economic common sense. These limitations of the latter role can be partly traced back to the local managerial mentality in the CEE context

Kontrolling és adatvezérelt vállalatirányítás Magyarországon – Helyzetkép és összefüggések a Versenyképesség Kutatás adatbázisa alapján

A Versenyképesség Kutatás hatodik, 2019-es felmérésének egyik kiemelt témája a digitalizáció és annak hatása a vállalati gyakorlatra. Az adatok első elemzéséből készült gyorsjelentés egyértelművé tette, hogy a 2008-as pénzügyi, s az azt követő gazdasági válság alatt elvesztett technológiai optimizmus új erőre kapott (Chikán et al., 2019). Az IT fejlesztések, s azon belüli is a digitalizációs törekvések élvezik a vezetők figyelmét, s jelentős pozitív várakozás övezi a digitalizációs projekteket. E várakozások között első helyen a gyorsabb döntések, második helyen pedig az új információkhoz jutás áll, azaz két olyan terület, mely a döntéstámogató kontrolling funkciót (is) érintik. E tanulmány célja annak feltárása, hogy e felfokozott várakozások miként jelennek meg a vállalatok gyakorlatában. Hogyan jellemezhető a hazai vállalatok kontrolling gyakorlata? Mennyire elterjedt a haladóbb adatelemzési technikák alkalmazása és vajon a vezetők mennyiben építenek a döntéseikben ezen számszaki elemzésekre? A vállalat általános digitális felkészültsége mennyiben bír befolyásoló hatással? Miként függ össze a digitális felkészültség, az adatelemzési gyakorlat a vállalatok teljesítményével és versenyképességével? A tanulmány további részei először röviden áttekintik a digitalizáció kontrollingra gyakorolt hatásának nemzetközi irodalmát, különös tekintettel az adatelemzésre és az adatalapú döntéshozatalra. A kutatási módszertan fejezet részletezi a vizsgálatba bevont változókat és az alkalmazott statisztikai eljárásokat. Az eredmények részletes bemutatását a következtetések megfogalmazása zárja

Towards data-driven decision making

The surge in data-related investments has drawn the attention of both managers and academia to the question of whether and how this (re)shapes decision making routines. Drawing on the information processing theory of the organization and the agency theory, this paper addresses how putting a strategic emphasis on business analytics supports an analytical decision making culture that makes enhanced use of data in each phase of the decision making process, along with a potential change in authorities resulting from shifts in information asymmetry. Based on a survey of 305 medium-sized and large companies, we propose a multiple-mediator model. We provide support for our hypothesis that top management support for business analytics and perceived data quality are good predictors of an analytical culture. Furthermore, we argue that the analytical culture increases the centralization of data use, but interestingly, we found that this centralization is not associated with data-driven decision making. Our paper positions a long-running debate about information technology-related centralization of authorities in the new context of business analytics

A költségelemzéstől az adathasznosításig – a hazai vállalatok által használt controllingeszközök alakulása az elmúlt ötven évben = From cost analysis to data utilization – Management control tools used by hungarian enterprises in the last fifty years

E történeti áttekintő cikk a hazai vállalatok által használt controllingeszköztár változását követi végig az elmúlt öt évtizedben. A külső környezet, a kontextus jellegzetességei alapján ez az öt évtized három jól elkülöníthető szakaszra osztható: a gazdasági reform kezdetétől a rendszerváltásig, a piacgazdaságra való áttérés kezdetétől az ezredfordulón induló technológiai fordulat kezdetéig, s végül a digitális átalakulás kezdeteitől napjainkig. Milyen eszközök voltak ismertek és elérhetők a vállalatvezetők és controllerek számára a különböző korszakokban? Melyeket véltek hasznosnak a döntéstámogatás minősége, a vállalati hatékonyság és eredményesség javítása szempontjából? A cikk az elmúlt fél évszázad controlling gyakorlatának egy lehetséges olvasatát tárja fel oktatók, tanácsadók, módszertani szakértők megfigyelései és javaslatai alapján. ---- This review article tracks the change of Hungarian enterprises’ formal management control toolset during the last five decades. Based on the characteristics of the external environment and the context, these five decades can be divided into three distinct phases: from the beginning of economic reform to the change of regime, from the beginning of the transition to a market economy to the start of the technological boom at the turn of the millennium, and finally from the beginning of digital transformation to the present. What tools were known and available to managers and controllers in different periods? What did they consider as useful for improving the quality of decision-making, corporate efficiency and effectiveness? The article reveals a possible reading of control practices over the past half century based on observations and suggestions from academicians, consultants and experts

Üzleti intelligencia rendszerek felhasználói elfogadása egy hazai középvállalat példáján

Az utóbbi bő egy évtizedben széles vállalati kör ismerte fel az üzleti intelligencia (business intelligence – BI) rendszerekben rejlő előnyöket, s áldozott rengeteg erőforrást rendszerfejlesztési és -bevezetési projektekre. A várt előnyök realizálásának azonban fontos feltétele, hogy a technológiai újítást a felhasználók elfogadják és használják. Az IT-rendszerek felhasználói elfogadásával éppen ezért régóta foglalkoznak a kutatók. E tanulmány a BI sajátosságait figyelembe véve a szakirodalom alapján azonosítja azon tényezőket, melyek a felhasználói elfogadást befolyásolják, majd az azonosított tényezők mentén egy hazai középvállalat BI-rendszerének felhasználói elfogadását vizsgálja a kulcsfelhasználókkal készített interjúk segítségével. A tanulmány arra világít rá, hogy a felhasználók egyéni jellemzői, a szervezeti szintű és technológiai jellemzők nem adnak elégséges magyarázatot a használat során megtapasztalt kedvezőtlen attitűdváltozásra, azokat a rendszer hatalmi-politikai-kulturális hatásaival együtt kell értelmezni

Információs folyamatok digitalizációjának hatása a kontrolleri szakmára – Szisztematikus irodalomáttekintés

A cikk a nemzetközi irodalom szisztematikus áttekintése alapján keresi a választ arra a kérdésre, hogy az információs folyamatok digitalizációja miként alakítja a kontrollerek vezetői döntéstámogatásban betöltött szerepét. Az átalakulás motorját a megnövekedett adatmennyiség és a fejlett adatelemzési technikák elterjedése jelenti. Ugyanakkor a rendelkezésre álló, a döntések szempontjából releváns ’új típusú’ adatok már nem elsősorban pénzügyi, számviteli jellegűek, ezért a döntéstámogató adatelemzés terén más szakmai csoportok is megjelentek. A változások joggal vetik fel a kérdést, hogy milyen hozzáadott értéket tud teremteni a kontroller a vezetői döntéstámogatásban és hogyan teszi azt. Az áttekintett irodalom szintézise alapján az adatelemzésben a kontrollerek szerepe marginalizálódik, míg az elemzési eredmények interpretációja, a ’sense-making’ és az adatok iránti bizalom erősítése terén jelentőségük nő. Az adatelemzés fejlődése, a vállalati gyakorlat átalakulása egyúttal fontos hatásköri problémákhoz vezet: nemcsak más szakmai csoportokkal, hanem magával a technológiával való együttműködés is új kérdéseket vet fel