Endoszkópos arytaenoid abdukciós lateropexia foniátriai eredményei átmeneti kétoldali gégebénulás esetén = Phoniatric outcomes of endoscopic arytenoid abduction lateropexy in patients with transient bilateral vocal cord paralysis

Absztrakt: Bevezetés: A kétoldali gégebénulások esetén kialakuló légszomj azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. A nervus laryngeus recurrens esetleges regenerációja heteket, hónapokat vehet igénybe, előre nem jósolható meg. Az elmúlt évtizedekben a tracheotomia helyett számos nyitott és endoszkópos eljárást fejlesztettek ki a dyspnoe megszüntetésére, ugyanakkor ezek az eljárások a gégestruktúra reszekciója miatt irreverzibilis károsodást okoztak, mely a hangképzés minőségét hosszú távon gyengítette. Célkitűzés: Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia kétoldali gégebénulás esetén elfogadott reverzibilis eljárás, amely a kannaporc lateralizált helyzetben történő rögzítésével megszünteti a nehézlégzést. Célunk a hangszalagmozgások regenerációját követően a lateralizáló varrat eltávolítása után a beteg hangminőségének és légzésfunkciójának meghatározása. Módszer: Két, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexiával kezelt, kétoldali gégebénulásban szenvedő betegnél a hangszalagmozgások részleges, illetve teljes regenerációját követően eltávolítottuk a lateralizáló varratokat. Objektív és szubjektív módszerekkel vizsgáltuk a légzésfunkciót és a hangminőséget. Eredmények: Mindkét esetben megfelelő légzésfunkciós eredmények mellett jó hangminőséget sikerült elérni. Következtetések: Eredményeink bizonyítják a minimálisan invazív, endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia nagyfokú reverzibilitását. A hangszalagmozgások részleges vagy teljes visszatérése esetén a lateralizáció megszüntethető, ezt követően közel fiziológiás hangképzés észlelhető. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1188–1192. | Abstract: Introduction: Dyspnea caused by bilateral vocal cord paralysis often requires surgical intervention to prevent acute asphyxiation. The regeneration of the laryngeal nerves may last weeks or months and it is difficult to predict the outcome. In the past decades, several open and endoscopic surgical techniques have been introduced for treatment to avoid tracheostomy, however, these procedures with resection of the glottis resulted in irreversible changes in the laryngeal structure, thus the voice quality decreased over a long-term period. Aim: Endoscopic arytenoid abduction lateropexy is an accepted reversible, minimally invasive technique that provides an immediate patent airway by the lateralisation of the arytenoid cartilage with a suture. The aim of our study was to analyze the phonatory and respiratory outcomes of this treatment concept. Method: Two patients suffering from bilateral vocal cord palsy were treated with endoscopic arytenoid abduction lateropexy. After recovery of the vocal cord movements, the sutures were removed. Spirometric and phoniatric results of the two patients were analysed after suture removal. Results: Good spirometric parameters and normal voice quality were detected in both cases. Conclusions: These results prove the high reversibility of the minimally invasive endoscopic arytenoid abduction lateropexy. Lateralization suture can be removed in the case of vocal cord movement recovery, and phonation may be physiological. Orv Hetil. 2018; 159(29): 1188–1192

A laryngomalacia endoszkópos ultrapulzációs-lézeres (ultra dream pulse) sebészete. A módszer hazai bevezetése során szerzett tapasztalataink | Endoscopic ultra dream pulse laser surgery of laryngomalacia. Our experiences gained during the introduction of the method in Hungary

Absztrakt: Bevezetés: A veleszületett csecsemőkori dyspnoe és inspiratorikus stridor leggyakoribb oka a laryngomalacia. Célkitűzés: Jelen összeállításban a szerzők egy új, minimálisan invazív, ultrapulzációs (ultra dream pulse) lézeres gégesebészeti módszert mutatnak be, amely jóval kisebb karbonizációs zónát hoz létre, mint a korábbi CO2-lézeres beavatkozások, így kisebb az esély a posztoperatív gégeödéma és hegesedés kialakulására. Módszer: A szerzők 2012 és 2015 között 10, egy évnél fiatalabb, súlyos fokú stridort okozó laryngomalaciás betegen végeztek endoszkópos ultrapulzációs-lézeres supraglottoplasticát. Eredmények: A beavatkozás után a stridoros panaszok javultak, a korai posztoperatív időszakban ödéma egy esetben sem jelentkezett, a későbbiek során hegesedés sem alakult ki, tracheotomiát nem kellett végezni, reoperációra nem került sor. Következtetés: A késői utánkövetéses vizsgálatok során visszaesést egy alkalommal sem tapasztaltunk. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1288–1292. | Abstract: Introduction: Congenital stridor and dyspnoe are caused by laryngomalacia in most cases. Aim: In this article we present a new, surgical method for treating severe laryngomalacia in patients under the age of 1, where ultrapulsated (UDP) laser beam is used for supraglottoplasty. Ultra dream pulse laser creates lesser thermical side damage in the tissue, therefore the risk of postoperative laryngeal oedema and scarring is lower. Method: We present 10 cases and the endoscopic UDP-laser surgery of patients under the age of 1 with severe laryngomalacia. Results: After the surgery the stridorous symptoms disappeared, and there was no evidence of postoperative laryngeal oedema, there was no need for reoperation or tracheotomy in any of the cases. Conclusion: UDP-laser surgery of laryngomalacia is proven to be a safe and effective surgial modality. During the follow up visits we experienced neither recurrence of stridor nor laryngeal scarring. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1288–1292

Fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálat bevezetése és indikációs körének kiterjesztése klinikánkon [Introduction of fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing and increase of the range of indications in our department]

A dysphagia a nyelési folyamat előkészítő vagy transzportzavaraiból adódó betegség. A laesio helye szerint oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát különböztetünk meg. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat az oropharyngealis fázist érintő eltérésekre koncentrálódik, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a dysphagia okának differenciáldiagnosztikája, kivizsgálása és kezelése sokszor multidiszciplináris szemléletet és együttműködést igénylő, komplex feladat. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján fiberoszkóppal végzett funkcionális nyelésvizsgálati módszer (FEES) került bevezetésre, melynek segítségével a fül-orr-gégészeti és a neurológiai eredetű nyelészavarok vizsgálata, illetve a betegek nyelésminőségének objektív elemzése is lehetővé vált. A FEES olyan, minimálisan invazív eljárás, melynek segítségével a nyelés oropharyngealis fázisa vizualizálható, a dysphagiát okozó anatómiai eltérések vagy beidegzési zavarok is azonosíthatók, így a vizsgálat a későbbi betegrehabilitációban szintén meghatározó szerepet játszhat. Közleményünkben fej-nyaki daganat miatt parciális gége- és garatműtéten átesett és légúti szűkület miatt operált betegeinknek, illetve a Neurológiai Klinikával létrejött együttműködéssel a különböző neurológiai eredetű, oropharyngealis nyelészavarral küzdő pácienseknek a vizsgálatai során szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Orv Hetil. 2023; 164(46): 1817–1823

A laryngealis electromyographia szerepe a hangszalag-mozgászavarok diagnosztikájában és az alkalmazott kezelés kiválasztásában = The role of laryngeal electromyography in the diagnosis of vocal cord movement disorders

Absztrakt: A hangszalag-immobilitást okozó kórképek terápiás lehetőségeinek fejlődése megkövetelte a diagnosztikai módszerek párhuzamos megújulását is. Az utóbbi években ez a tendencia vezetett a már 70 éve ismert laryngealis electromyographia újrafelfedezéséhez. A nemzetközi irodalom áttekintésével és saját tapasztalataik alapján a szerzők bemutatják az eljárás alkalmazásának indikációját, technikai követelményeit és módszertanát, különös tekintettel az eredmények értékelésére. A laryngealis electromyographia lehetővé teszi a beidegzési zavarból és a mechanikus fixációból adódó hangszalag-immobilitás elkülönítését. Hangszalagbénulás esetén továbbá segítséget nyújt az idegsérülés fokának objektív megbecsülésében, a betegség prognózisának felállításában, az esetleges hangréstágító beavatkozás indikációjában és pontos típusának meghatározásában. A dinamikus rehabilitációs beavatkozások várható egyre szélesebb elterjedése sem képzelhető el az eljárás rutinszerű alkalmazása nélkül. Ezek a lehetőségek mindenképpen szükségessé teszik a laryngealis electromyographia bevezetését a gégészeti centrumokban. Orv Hetil. 2018; 159(8): 303–311. | Abstract: The development of the therapeutic possibilities of vocal cord immobility necessitated the parallel renewal of diagnostic methods. In the last years, laryngeal electromyography, which was first introduced more than 70 years ago, has been re-discovered. After reviewing the international literature and their own experience, the authors present the indications, technical requirements, method and, particularly, the evaluation of the results of this procedure. Laryngeal electromyography makes the differentiation between mechanical fixation and immobility with neurological origin of the vocal folds possible. In case of laryngeal paralysis/paresis it also evaluates objectively the severity of neural injury, the prognosis of the disease and the necessity of any glottis-widening procedure. The widespread application of dynamic rehabilitation interventions is not conceivable without the routine application of laryngeal electromyography, so this sensitive diagnostic tool has to be introduced in all laryngological centers. Orv Hetil. 2018; 159(8): 303–311

Isolated Recovery of Adductor Muscle Function Following Bilateral Recurrent Laryngeal Nerve Injuries

The aim of this study was to analyze the phoniatric and respiratory outcomes of a subset of bilateral vocal cord paralysis (BVCP) patients who were all treated with unilateral endoscopic arytenoid abduction lateropexy (EAAL). EAAL is a nondestructive, minimally invasive glottis widening operation, which does not damage either the surgically treated or the contralateral vocal cord. Therefore, it does not impair the regeneration potential of the recurrent laryngeal nerve.Case series.Ten out of 21 BVCP patients who were treated with EAAL showed signs of isolated adduction recovery at 1 year and were chosen for this study. Functional results (objective and subjective voice analysis, spirometric measurement) and vocal cord movements were assessed preoperatively, 1 week and 1 year after EAAL. Laryngeal electromyography was performed on the 12th postoperative month.The volitional adductor movement seen on laryngoscopy was corroborated by laryngeal electromyography evaluation. Peak inspiratory flow increased significantly after EAAL. Quality-of-life scores also showed high patient satisfaction. Shimmer showed consistent improvement along with harmonic-to-noise ratio and average maximal phonation time in parallel with the improving vocal cord movement. Complex voice analysis and subjective self-evaluation tests also demonstrated significant improvement.EAAL, as a minimally invasive, nondestructive airway widening technique, does not interfere with the potential regeneration process that can still occur after BVCP, allowing for laryngeal functional recovery. It is a safe and effective treatment for BVCP that allows a simple solution with good phonatory, swallowing, and respiratory benefits by unilateral passive and reversible vocal cord lateralization.4. Laryngoscope, 2018