Optimizmus és immunfunkciók = Optimism and immune functions

A tanulmány áttekinti azokat a szakirodalomban fellelhető kutatásokat, melyek három optimizmus konstruktum (diszpozicionális, attribúciós és szituáció-specifikus) immun­működésre gyakorolt hatását vizsgálják. Az eredmények szerint az optimizmus immunműködésre kifejtett hatása komplex és olykor ellentmondásos. A szituáció-specifikus és attribúciós optimizmus jobb bejóslója az immunműködésnek, mint az általános vonás op­timizmus. Stressz- és konfliktusmentes helyzetben az optimizmus hatékonyabb im­mun­funkciókhoz kapcsolódott. A szakirodalmi áttekintés szerint az optimizmus abban az esetben gyengítette az immunműködést, amikor a személyek kontrollálhatatlan, vagy hosszabb időn át fennálló stresszhelyzettel szembesülnek

Anyagi helyzet és boldogság : kapcsolat individuális és nemzetközi szinten = Happiness and financial status: Connection on individual and national level

A szerző négy területen vizsgálja az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét (boldogság) közti kapcsolatot: (1) egy adott országon belül vizsgálható a korreláció a jövedelem és a szubjektív jóllét között („Boldogabbnak vallják-e magukat a tehetősebb személyek, mint a kevésbé tehetős személyek?”), (2) vizsgálhatjuk azon személyek szubjektív jóllét változásait, akiknek nagymértékben változik az anyagi helyzete („Boldogabbá teszi-e az embert a fizetésemelés vagy egy lottónyeremény?”), (3) megvizsgálhatjuk, hogy nemzetközi szinten milyen együtt járás tapasztalható az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje között („Boldogabbak-e a tehetősebb országok lakosai, mint a kevésbé tehetős országok lakosai?”), és végül (4) megvizsgálhatjuk, hogy egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet („Az ország anyagi helyzetének javulása növeli-e az átlagos boldogságszintet?”). A szakirodalomi áttekintés alapján az anyagi helyzet és a boldogság közti összefüggés mind egyéni, mind nemzetközi szinten ellentmondásos. A jobb anyagi helyzet mind individuális, mind nemzetközi szinten magasabb boldogsághoz társul, az anyagi helyzet javulása azonban – egy alapvető szinten túl – nem növeli a boldogságszintet se individuális, se nemzetközi viszonylatban. A rosszabb anyagi helyzetben lévő személyek, illetve országok esetén erősebb az összefüggés az anyagi helyzet és a boldogság közt, mint a jobb anyagi helyzetben lévő személyeknél, nemzeteknél. Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét közt fennálló gyenge, ellentmondásos viszony hátterében több tényező állhat. A hedonikus adaptáció azt jelenti, hogy viszonylag gyorsan képesek vagyunk alkalmazkodni megváltozott anyagi helyzetünkhöz, ezért pénzügyi helyzetünk javulása gyorsan elveszti jutalmazó erejét. Második tényezőként azt emeli ki a szerző, hogy az anyagi helyzet nem áll direkt kapcsolatban azon tényezőkkel, melyek bizonyítottan képesek növelni a szubjektív jóllét szintet (pl. kielégítő szociális kapcsolatok, áramlat-aktivitások keresése). Végül az anyagi javakra való fókuszálás rosszabb mentális állapottal, magasabb szorongás- és depressziószinttel társul. Összességében úgy tűnik, hogy az anyagi javak hiánya nagy valószínűséggel csökkenti a szubjektív jóllét szintjét, az anyagi javak megléte viszont nem jár együtt feltétlenül magasabb szubjektív jólléttel, az anyagi helyzet javulása nem növeli feltétlenül a boldogságszintet. A tanulmány végén áttekintjük az eredmények gyakorlati konzekvenciáit. | The author reviews the connection between income and subjective well-being (SWB) in 4 areas: (1) within nations what is the correlation between income and SWB? (“Are well-off individuals happier than poor individuals?”), (2) does the change in financial situation changes the level of SWB? (“Does the pay raise or lottery winning raise the level of SWB?”), (3) what is the connection between the wealth of nations and the mean reports of SWB in them? (“Are people in wealthier nations happier than people in poorer nations?”) and (4) what is the connection between economic growth and SWB (“Does the economic growth improve the level of SWB?”). Based on the review of literature the connection between income and SWB is inconsistent. Better financial situation is connected to higher SWB on both individual and national level, but the economic growth doesn’t improve the level of SWB not on individual nor on national level. The correlation between income and SWB is stronger for poorer individuals and nations, compared to wealthier individuals and nations. There are more factors which can explain the inconsistent, weak connection between income and happiness. The hedonic adaptation means that we adapt to our changed financial situation quickly, so the money loses its SWB-improving effect. As a second factor, the author stresses that there is no direct connection between the financial situation and factors which purportedly improve the SWB (e.g. deep social connections, flow activities). Finally the focus on material goals is connected to bad mental health and lower level of SWB. In sum the lack of financial security will probably decrease the level of SWB, but the good financial situation doesn’t connected inevitably to the high level of SWB and the raise of financial status doesn’t raises necessarily the level of SWB. At the end of the article we review the practical consequences of the findings

A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása

Elméleti háttér: A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Cél: Tanulmányunk célja a Boldogság Orientáció Skála magyar nyelvű változatának elkészítése, illetve reliabilitás- és validitásvizsgálatának elvégzése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validálására a pozitív élmények feldolgozási módját, az élettel való elégedettség, illetve az élet értelmességével kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. Eredmények: A kérdőív magyar változata megfelelő megbízhatóságúnak és validnak bizonyult. Az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. A legmagasabb szintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte (az ún. „teljes élet”) eredményezte. Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköze a boldogságorientáció módjainak. Jövőbeli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientációk eredetét, stabilitását és változtathatóságát. | Background: The Orientations to Happiness Scale (Peterson, Park, & Seligman, 2005) makes a distinction between three types of happiness orientation: Life of Pleasure (search for hedonistic experiences and positive stimulus), Life of Engagement (search for flow activities), and Life of Meaning (search for meaning in daily experiences). Aim: The aim of our study was the adaptation of the Hungarian version of the Orientations to Happiness Scale (OTH). Method: Data from our cross-sectional study (N = 596, 296 male, 300 female) were analyzed. To examine the validity of the scale, we used instruments measuring savoring, satisfaction with, and meaning in life. Results: The Hungarian version of the scale seems to be reliable and valid measure of the three happiness orientations. The level of satisfaction with life was predicted by the Engagement and Meaning scores but not by the Pleasure score. The joint presence of all three orientations (called “full life”) goes with the highest level of life satisfaction. Conclusions: The scale is a valid measure of happiness orientations. Further studies have to clarify the origin, the stability, and the variability of the happiness orientations

Adenosine A2A receptor signaling attenuates LPS-induced pro-inflammatory cytokine formation of mouse macrophages by inducing the expression of DUSP1

K

Adenosine in the Thymus

K

Pozitív technológia – Hogyan segíthetik az új technológiák a teljes emberi működést? = Positive Technology. How New Technologies Could Help Human Flourishing?

Az új digitális technológiák (mint például a virtuális realitás) megjelenésével és elterjedésével egyre fontosabb, hogy mennyire tudjuk kihasználni úgy az általuk adott lehetőségeket, hogy közben elkerüljük a veszélyeiket (például addikció és technostressz). Tanulmányomban bemutatom, hogy az új technológiák hogyan segíthetik a diagnózis, a rehabilitáció és a pszichoterápia folyamatát. A diagnózis területén csökkenthetik a szubjektív torzítás esélyét, mivel segíthetnek élményszerűen és in vivo megjeleníteni a tüneteket. A terápiáiban immerzív jellegük és rugalmas használatuk, elérhetőségük miatt lehetnek vonzóak. Ezután körbejárom, hogy különféle pozitív érzelmeket és állapotokat (például mindfulness, empátia vagy önegyüttérzés) hogyan segíthetnek az új eszközök. A jövőben további kutatásoknak kell tisztáznia, hogy mi a kapcsolat a digitális jóllét, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét között. With the birth and the more and more widespread usage of new technologies (like Virtual Reality) it is crucial to use them in a mindful way – that is avoiding the potential dangers of the usage (e.g. addiction and technostess). In the article first I review the ways in which new technologies can help the process of the diagnosis and the therapy. After this I focus on the possible ways in which can help positive emotions and states (e.g. mindfulness, empathy and self-compassion). Further research is needed to understand the con-nection between the digital, psychological and subjective well-being