A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project

Smart destinations for smart Generation? – The requirements of Generation Y in the area of innovative communication

Social media and mobile-marketing all among the most challenging trends the tourism destinations facing with, particularly in the area of reaching the so called smart or Internet Generation, the tourists from the Generation Y. However the most innovative destinations’ objective is to implement SoCoMo (Social-context-based – mobile marketing), the main question is whether the members of the Generation Y need these kind of approaches. Generation Y is considered as the most technology savvy Generation, whose members are conscious consumers with well-defined, high needs regarding quality, and price/value ratio, and as sharing their most important life-events on several social media channels with their peers, Web.2.0. is crucial for them as a channel for communication and co-creation. The main dilemma is whether this opened Generation with an advanced technology-using habits would need “smart” solutions and “smart destinations” based on social-mobile marketing, and highly personalized services? The main objective of the paper is to introduce the results of a quantitative research with more than 430 answers from 45 countries from the members of Generation Y regarding their needs, limits in the area of highly innovative communication and product-development questions

Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége - "Hol volt, hol nem volt...?" (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations - "Where was, where it was not...?")

A versenyző együttműködés (co-opetition) népszerű fogalma számos elméleti alátámasztást nyert a versenyképesség elméleti megközelítéseiben is, így a regionális versenyképesség és a klaszterek elméleti alapvetéseinek területén. Maga a fogalom pedig kifejezetten „divatossá” vált hazánk turizmusában: a közelmúltban kerültek a versenyző együttműködést és a turisztikai versenyképességet szolgáló desztináció-menedzsment szervezetek (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek, TDMSZ a továbbiakban) a turisztikai irányításpolitika és a turisztikai szakma figyelmének középpontjába. Jelen cikkben a szerző célja a versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége közötti elméleti összefüggés feltárása. További cél az elméleti alapvetések primer kutatás során való vizsgálata: az együttműködés mintáinak feltárása a desztinációk szereplői között három (egy hazai és két ausztriai) esettanulmány keretében, a hazai és nemzetközi esetek specifikumainak, valamint a desztinációk fejlettsége miatti kritikus különbségeknek a kimutatása által. / === / The popular term of co-opetition gained theoretical support even in the theoretical approaches of the area of competitiveness, particularly in the field of regional competitiveness and the clusters.The term became rather popular in Hungary: as the tools of destination management and the destination management organizations (DMOs) focusing on the development of co-opetition and competitiveness came to the focus of the Hungarian touristic practice, governmental decisions in the recent past. In this article the author’s aim is to describe the theoretical connections among co-opetition, and the competitiveness of the touristic destinations. Further aim is to analyze the theoretical baselines in primary research, to map the samples of cooperation among the actors of touristic destinations in three case studies (made in one Hungarian, and two Austrian destinations) regarding the topic with regard to Hungarian and international cases, as well as the stage of development

Az e-business kooperatív turisztikai adaptációja : "A kicsi, a szép esélyei hazánkban" (The cooperative touristy adoption of e-business: "The chances of small beautiful in Hungary")

A cikk legfontosabb megválaszolandó kérdése: Milyen esélyekkel és milyen szükséges lépésekkel indulhatnak a nemzetközileg kevéssé ismert hazai célállomások és vállalkozásaik a turisztikai piac globális versenyében, melynek egyre jelentősebb színterét az internet adja? A turisztikai piacon az internet piacalakító hatása és az individualista, élmény, és értékközpontú kereslet megjelenése olyan változásokat indított el az elmúlt közel húsz évben, melyek befolyásolva a szereplők erőviszonyait a fejlődés lehetőségét hordozzák a regionális célállomások, a kevéssé ismert desztinációk számára. Mindezen trendek egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt, és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányban szenvedő vidéki régiókat. A cikkben ismertetendő kutatás célja az, hogy egy best practice-ként ismert osztrák és három hazai eset alapján felderítse azon tényezőket, melyek a desztinációfejlesztés kezdeti lépésétől az e-business sikeres adaptációjához, a desztinációmenedzsment-rendszerek bevezetéséhez és működtetéséhez vezetnek. __________ The main question of the paper: What kind of steps should the Hungarian less-known destinations take to meet the challenges of the global competition increasingly taking place on the internet? The trends of “new tourism” – driven by post-materialistic values –, and the growing role of internet in touristy activity have formed new conditions and changed the balance of forces in the touristy market. These two trends hand in hand have intensified the competition: on the one hand force global destinations to renew, on the other hand give great but challenging possibilities for regional destinations in comparative disadvantage. The aim of the paper is to identify the success-factors of adopting e-business solution called destination management system in the regional, undeveloped areas starting destination management from zero position. For this purpose case studies were examined by analyzing Hungarian regional destinations’ development and making a benchmark analysis through an Austrian best practice

Turisztikai desztinációk versenyképességének értelmezése és elemzése [védés előtt] = Interpreting and analyzing the competitiveness of touristic destination

A turisztikai piacon végbemenő folyamatok, - a posztmaterialista értékeket valló, egyéni utazók megjelenése és az internet által transzparenssé tett értékesítés - új erőviszonyokat teremtettek a szereplők között. Ezen változások a fejlődés lehetőségét hordozzák a vidéki és autentikus célterületek számára, de egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányos helyzetben lévő vidéki célterületeket. A célterületek közötti erősödő verseny miatt egyre nagyobb kutatói figyelem fordult a turisztikai desztinációkra, a desztinációk versenyképességére

World Heritage Sites through the Eyes of New Tourists – Who Cares about World Heritage Brand in Budapest?

Budapest is one the most emerging tourism destinations in Central-Eastern Europe, and besides the popularity of the regenerated “multicultural and design” district, its cultural heritage, particularly those on the list of the UNESCO World Heritage, assure its growing attractiveness. However the cultural sites are the most visited sightseeing attractions, our proposition was that the tourists are not aware of the fact, that they are visiting UNESCO World Heritage Site (WHS). The main aim of the paper is to highlight the importance of the WHS in cultural tourism, and to introduce the significance of place branding in it. A structured content analysis were taken out to analyse the reviews of the Tripadvisor considering the attractions of Budapest, with the objective of crystallizing the main motivations and awareness of the tourists visiting the world heritage site of Budapest. Further on our objective was to analyse their satisfaction with interpretation, attraction, and visitor management issues. Then their overall experiences, development needs and ideas for the world heritage sites attracting cultural tourism were taken into consideration. Our presupposition was that new technologies can improve a site’s popularity by pulling the attention on its real values that can be experienced by the visitors

How attractive can Cultural Landscapes be for Generation Y?

The economic significance of Generation Y has been improving. The members of this segment are the so called Internet aboriginals, those who have high needs regarding technological solutions in their ordinary life and on their trips as well. Further on, they have greater focus on their special interests, the authenticity and the so called edutainment activities during their travels. Creating the best experiences fitting their needs is rather challenging. According to the propositions, cultural sites and landscapes must change their traditional perspectives regarding raising awareness and interpretation so as to catch the Generation Y and open up for technology, mobile applications, location-based services, interactive solutions and exciting interpretation. The main aim of the paper is to give a valid picture of the special needs of Generation Y to support the better understanding of their lifestyle and travel needs. Further on, the newest technological solutions are described in the area of online sales and communication, and interpretation tools could be useful for cultural landscapes. Finally, based on the results of a quantitative survey, recommendations are given for the two Hungarian cultural landscape, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape and Fertö / Neusiedlersee Cultural Landscape so as to improve their attractiveness for Generation Y, by developing their online and mobile presence and interpretation through the newest technological solutions

Desztinációk menedzsmentjének alapjai – Fókuszban a pozícionálás és a kínálatfejlesztés

A turisztikai célterületek, a desztinációk sok tekintetben a turisztikai verseny alapvető egységei. Napjaink turisztikai trendjei számos kihívást tartogatnak a versenyben való helytállás tekintetében, elegendő akár csak az új turisták fokozódó igényeire, a személyes, autentikus élmények keresésére gondolnunk. Mindemellett szükséges azt is látnunk, hogy a desztinációk nem csupán turisztikai keresletet hivatottak kielégíteni, hanem mindennek úgy szükséges történnie, hogy a helyi közösség jólléte fokozódjon és az egyébként gyakran attrakcióként szolgáló értékek ne sérüljenek. Mindezért a turisztikai desztinációk bármilyen szervezeti formájú menedzsmentje elsődleges fontosságú. Kiemelt jelentőséget kap a stratégiai tervezés és azon belül is a desztináció pozícionálása, ezáltal válik lehetővé az, hogy a célterület olyan élményeket tudjon nyújtani, amelyek egyediek, az adott célcsoport számára emlékezetesek, visszatérésre motiválók, és ezáltal a jelentősen megkülönböztethetők a versenytársaktól. Minderre épülhetnek fel az élményeket szolgáló kínálati elemek, a piacon megjeleníthető ajánlatok. Jelen jegyzet az alapfogalmak tisztázásával, a legfrissebb megközelítések bemutatásával kezdődik, mind a desztinációt, mind annak menedzsmentjét illetően, különös hangsúlyt helyezve az emlékezetes élmény jelentőségének megértésére. A következőkben a desztinációk pozícionálása kerül a fókuszba a napjaink gyakorlatában alkalmazott szegmentációval és egyedi élményígéretek kikristályosításával kapcsolatos módszerek és példák bemutatásával