Families, finds and generations: an interdisciplinary experiment at the early medieval cemetery of Vörs–Papkert B.

A Kis-Balaton program keretében 1983 és 1996 között a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai ásatásokat végeztek a Vörs–Papkert B lelőhelyen, ahol többek között egy kora középkori temető feltárására került sor. A leletanyag feldolgozását célzó interdiszciplináris kutatások körében lényeges helyet kaptak a csontkémiai vizsgálatok is. Lengyel Imre (1934–1992) biokémiai vizsgálatai az 1960-as évek közepétől nyertek fokozatosan alkalmazást a hazai régészetben. Az őskortól a késő középkorig számos lelőhely feldolgozásánál támaszkodtak eredményeire. A hasonló jellegű kutatásokhoz képest a vörsi lelőhelyet az teszi egyedivé, hogy míg általában a korszak, régészeti kultúra vagy etnikum tekintetében homogén esetekről van szó, itt több, a vizsgált korszak és etnikum értelmében az eddigiekben egymástól következetesen elkülönített (késő avar kori, Karoling-kori, magyar honfoglalás és Árpád-kori) leletanyagot tartalmazó temetkezés került elő, ezért alapvető kérdésként merült fel, hogy egyidejű és/vagy folytatólagos jelenségekről van-e szó. A régészeti feltárásokkal párhuzamosan végzett munkával több, mint 400 sírt elemzett, ezek alapján 48 (alcsoportjaival együtt 53) genetikai egységet körvonalazott (Fig. 1). A tárgyi hagyaték relatív időrendjének figyelembe vételével a leglényegesebb eredményt éppen azoknak a „családoknak” (Figs. 2–10; Pl. I-IX) a körvonalazása jelentette, amelyek az eddigi módszerekkel különböző régészeti korszakokba sorolható lelet-együttesekkel jellemezhetőek. A vörsi embertani hagyaték szerológiai vizsgálatánál a régészeti leletek időrendi besorolását Lengyel Imre előzetesen nem ismerhette. Miután a biokémiai elemzés során meghatározta az elhunyt személyek nemét, életkorát, vércsoportját és kollagén-típusát, az ásató régészek kérésére elsőként azoknak a személyeknek a feltételezett rokonságait kezdte el (a síroknak a temetőtérképről leolvasható távolságai és statisztikai–matematikai módszerek alkalmazásával) meghatározni, akiknek tárgyi hagyatéka egyértelműen besorolható volt valamely régészeti korszakba. A feldolgozás első szakaszában nyolc genetikai csoportot rajzolt meg, majd ezek számát eggyel növelve, az egyik csoport összetételét megváltoztatva (46a csoport), összesen kilenc genetikai egység véglegesítése fűződik a nevéhez. A temető embertani anyagának vizsgálatát Pap Ildikó kezdte meg, paleosztomatológiai elemzését Szikossy Ildikó végezte el. Az ásatás befejezését követően a teljes temető embertani anyagának antropológiai feldolgozását Bernert Zsolt végezte el. A Lengyel Imre által szerológiai módszerekkel korábban megállapított nem és életkor adatoknak a morfológiai vizsgálatok eredményeivel való össze¬vetése során néhány esetben olyan ellentmondások merültek föl, amelyek miatt át kellett gondolnunk az előzetesen publikált genetikai egységek valószínűségét. A vizsgálat első fázisában a szerológus által felállított kilenc családrekonstrukcióban 60 személy kapott helyet. Ezek közül 8 esetben (13,3%) mond ellent a szerológiai és a morfológiai jegyek alapján meghatározott nemi jelleg. Ez önmagában magas arányszám, bár ezeknek az eseteknek csupán egy része teszi lehetetlenné az adott családfa értelmezhetőségét (pl. azonos neműek esetén nem lehet közös utódok feltételezése). Az esetek egy másik részénél az életkor meghatározások nincsenek összhangban, ezek szintén megkérdőjelezhetik a korábbi feltevések némelyikét (pl. utódok feltételezése azoknál, akik nem érték el a reproduktivitás korát). Vizsgálataink során arra törekedtünk, hogy kiszűrjük az ellentmondásos adatokat tartalmazó család-rekonstrukciókat, és csakis azokkal a csoportokkal foglalkozzunk, amelyeknek mind az embertani (szerológiai és morfológiai) adatai kifogástalanok, mind régészeti szempontból alkalmasak az egymást követő generációk tárgyi hagyatékának nyomon kísérésére (Figs. 11–12). Dolgozatunkban felsoroltuk azt a kilenc „genetikai egységet”, amelynek Lengyel Imre a családfáját is megrajzolta. A táblázatok Bernert Zsolt meghatározásait is tartalmazzák. Ellentmondásos adatok esetén – ha lehetett – a mellékletek figyelembe vételével foglaltunk állást a felmerült kérdésekben, majd a keltező leletek alapján megkíséreltük időrendbe sorolni az egyes generációk tagjait. Lengyel Imre korai távozása miatt nem keríthetett sort az összes család elemzésére: a 48 kisebb-nagyobb létszámú csoport közül csupán 9 esetben vázolta föl a családfa rajzát, és ez alapvetően megnehezíti a vörsi rokonsági csoportok értékelhetőségét. Nem született meg az az összefoglaló táblázat sem, amely az egyes csoportokon belül megállapított generációk összehangolását adta volna meg saját módszertana, a szerogenetika szabályai szerint. A Vörs-Papkert B temető szerológiai eszközökkel rekonstruált genetikai csoportjai közül négyet választottunk ki ellenőrzés céljára: a négy „családból” származó, feltételezett genetikai rokonsággal bíró emberi maradványok klasszikus antropológiai vizsgálatához nagyon kevés bizonyító eszköz áll a rendelkezésünkre. Kísérletünk célja annak megállapítása volt, hogy az interdiszciplinaritás adta lehetőségek segítségével kaphatunk-e új fogódzókat olyan kérdések eldöntéséhez, melyek terén évtizedek óta nem vagyunk képesek előrébb jutni. Az általunk bemutatott „családfák” kis száma óvatosságra int bennünket, ám arra alkalmasak, hogy többféle jelenséget rögzítsünk általuk. A késő avar kori és a Karoling peremkultúra tárgyait birtokló „családok” egyidejűleg, de egymástól bizonyos mértékig elhatárolódva élhettek, legalábbis erről tanúskodnak sírjaik a vörsi temetőben. Lengyel Imre módszerének változatlan folytatására már nincs mód, a szerogenetikai vizsgálatok másféle irányba mozdultak el. Az egykori családi kapcsolatok pontosabb meghatározására legújabban a modern, DNS-alapú biológiai kutatások segítségével teremtődött új lehetőség. A morfológiai vizsgálatok mellett szükségesek olyan DNS-elemzések elvégzése, melyekkel ellenőrizhetők és kibővíthetők az eddigi megállapítások a genetikai rokonsági fák szerkesztésére

Anthropogenic air pollution in the ancient times

Several comprehensive publications have been issued recently on the environmental pollution of the past times (e.g. Brimblecombe, 1987; Brimblecombe and Pfister, 1990; McNeill, 2001, Bowler and Brimblecombe, 2000; Karatzas, 2000, 2001). The aim of the study is to give further information on the subject - mainly in the ancient and the medieval times. Napjainkig számos összefoglaló kötet, illetve tanulmány jelent meg az elmúlt korok környezetszennyezéséről (pl. Brimblecombe, 1987; Brimblecombe and Pjister, 1990; McNeill. 2001, Bowler and Brimblecombe, 2000; Karatzas, 2000,2001). E dolgozat célja, hogy további adalékokkal szolgáljon a tárgykörben - elsősorban az ókorból és a középkorból

A gyógyszer okozta állcsontnekrózis prognózisát befolyásoló faktorok

Absztrakt: Bevezetés: A gyógyszer okozta állcsontnekrózis (MRONJ) prognózisában szerepet játszó lehetséges rizikófaktorok – az egyes faktorok esetében kapott eltérő eredmények miatt – továbbra is kutatások tárgyát képezik. Célkitűzés: Munkánk során a MRONJ prognózisában szerepet játszó lehetséges rizikófaktorokat vizsgáltuk. Módszer: Kutatásunkba a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján 2006 júniusa és 2013 novembere közötti időszakban MRONJ miatt sebészi terápiával kezelt pácienseket vontuk be, minden egyéb beválogatási kritérium nélkül. A megbetegedés prognózisát a stádiumjavulás, a gyógyulás és a relapsusráta alapján vizsgáltuk. Az utánkövetési idő minden beteg esetében minimum 5 év volt. Statisztikai analízis: Eredményeink kiértékelését a Fisher-féle egzakt teszt, a Mann–Whitney-teszt, a Kruskal–Wallis-próba és a khi-négyzet-teszt segítségével végeztük. Szignifikáns eredménynek fogadtuk el, ha a p<0,05 volt. A kiértékeléshez az SPSS Statistics 22.0 programot használtuk. Eredmények: Az első találkozáskor rögzített stádium szignifikánsan rontotta a megbetegedés prognózisát (p = 0,009). A diabetes mellitusban szenvedő betegek relapsusrátája a cukorbetegséggel nem rendelkezőkhöz viszonyítva szignifikánsan magasabb (p = 0,050). A relapsusráta tekintetében az ösztrogénellenes terápiában részesült betegek és a hormonkezelést nem kapott betegek közötti összefüggés szignifikáns (p = 0,036). A mandibulán kialakult nekrózisok prognózisa szignifikánsan rosszabb (p = 0,003), mintha a maxillában alakultak volna ki. Vizsgálati eredményeink a nem, az életkor, a biszfoszfonát adagolási formája, a nekrózist megelőző invazív szájüregi beavatkozások, valamint a kemoterápiás és szteroidkezelés esetében nem mutattak statisztikailag igazolható összefüggést a megbetegedés prognózisával. Következtetés: A kutatásunk során vizsgált tényezők közül a MRONJ prognózisát a diagnosztizáláskor észlelt stádium, az állcsont-lokalizáció, a kísérő betegségként fennálló diabetes mellitus, a biszfoszfonátterápia mellett alkalmazott ösztrogénellenes terápia befolyásolja. Orv Hetil. 2020; 161(8): 283–289. | Abstract: Introduction: The potential risk factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw remain the subject of research because of the different results of the studies. Aim: In our study, we examined the potential prognostic factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw. Method: Patients with medication-related osteonecrosis of the jaw presenting between June 2006 and November 2013 were included in this study. Prognosis was examined, based on stage improvement, healing and the rate of relapse. The minimum follow-up time was 5 years. Statistical analysis: The results were evaluated by Fisher’s exact test, Mann–Whitney test, Kruskal–Wallis probe and chi-square test. The outcomes were accepted as significant when the p value was <0.05. Results: The stage stated at the first check-up indicated poor prognosis (p = 0.009). The relapse rate of patients with non-insulin-dependent diabetes mellitus was significantly higher than the relapse rate of those without diabetes mellitus (p = 0.050). Regarding the relapse rate, the relationship between patients receiving anti-estrogen therapy and those without hormonal therapy was significant (p = 0.036). The prognosis of mandibular necrosis was significantly worse (p = 0.003) than the prognosis of maxillary necrosis. We did not find significant connection between prognosis and gender, age, administration route of bisphosphonate, invasive procedures preceding the necrosis, chemotherapeutic and steroid treatment. Conclusion: Of the factors studied here, the stage stated at the first check-up, the localization of the necrotic bone parts, diabetes mellitus and anti-estrogen therapy used simultaneously with the antiresorptive therapy affected the prognosis of the medication-related osteonecrosis of the jaw. Orv Hetil. 2020; 161(8): 283–289

Légtömegtípusok objektív osztályozása Szegedre különös tekintettel a levegő szennyezettségére a téli hónapokban = An objective classification system of air mass types for Szeged, Hungary with special interest to air pollution levels in the winter months

This paper determines the characteristic air mass types over the Carpathian Basin for the winter (December, January, and February) and summer (June, July and August) months with the levels of the main air pollutants. Based on the ECMWF data set, daily sea-level pressure fields analysed at 00 UTC were prepared for each air mass type (cluster) in order to relate sea-level pressure patterns with the levels of air pollutants in Szeged. The data basis comprises daily values of twelve meteorological and eight pollutant parameters for the period 1997-2001. Objective definition of the characteristic air mass types occurred by using the methods of Factor Analysis and Cluster Analysis. According to the results, during the winter months five air mass types (clusters) were detected corresponding to levels of the primary pollutants that appear with higher concentrations when irradiance is high and wind speed is low. This is the case when an anticyclone is found over the Carpathian Basin and when an anticyclone prevails over the region south of Hungary, influencing the weather of the country. Low levels of pollutants occur when zonal currents exert influence over Hungary. During the summer months anticyclones and anticyclone edge situations are found over the Carpathian Basin. (During the prevalence of anticyclone edge situations, the Carpathian Basin is found at the edge of a high pressure centre.) As a result of high irradiance and very low NO levels, secondary pollutants are highly enriched

László Gyula: A csákberény-orondpusztai avar kori temető. Szerk.: Szentpéteri József

Ez a monográfia – melyet az iskolateremtő professzor pályatársaiból, tanítványaiból és tisztelőiből álló szakemberek egy az 1936 és 1939 közötti csákberény–orondpusztai feltárások publikálására vállalkozó csoportja készített el – tisztelgés mindnyájunk Mestere, László Gyula (1910–1998) emléke előtt. A szerzőtársakkal és a kötetet elsőként németül közlő Monumenta Avarorum Archaeologica sorozat szerkesztőivel együtt biztosak vagyunk abban, hogy pontosan 80 esztendővel a lelőhely felfedezése után nem csak egy régi adósságunkat törlesztjük a könyv publikálásával, s nem csupán a lelőhellyel kapcsolatos tudományos eredményeket foglaljuk össze a hazai és a nemzetközi szakirodalom számára, de megteremtjük a hiteles hátterét a további kutatómunka – így mindenekelőtt az egykor kényszerűen félbeszakadt ásatások – folytatásának is