A vállalkozói készségek hatása a gazdasági és társadalmi fejlődésre = The impact of entrepreneurial skills on economic and social development

A gazdaság sok szegmense számára kiemelten fontos, hogy minél több vállalkozó tevékenykedjen a piacon pozitív hatásaik miatt. Jelen tanulmány célja, hogy egy szakirodalmi áttekintés keretében megvizsgálja a vállalkozói készségek hatásával kapcsolatos diskurzusokat. Három fő témakör rajzolódott ki, melyek mentén a tanulmány struktúrája kialakult. Az első azon területek, amelyekre képesek hatni a vállalkozók, valamint azon készségek, amelyek segítségével el tudják ezt érni. Második téma a vállalkozói készségek megjelenése és alkalmazása egyéb területeken. Végezetül a tanulmány az említett vállalkozói készségek oktathatóságának kérdését helyezi középpontba. Az írás ezzel a három kérdéskörrel foglalkozik, majd végül összefoglalja a vizsgált szakirodalmak legfőbb üzeneteit és ezzel rávilágít arra, hogy a vállalkozók támogatása kiemelten fontos a gazdaság, a társadalom és sok más terület számára. = Entrepreneurial activities are fundamental for several segments of the economy. This study aims to investigate the discourse related to the effects of entrepreneurial skills using a literature review. The structure of the study is based on three themes formed by the content of the selected studies. The first theme concerns the areas in which entrepreneurs can make an impact using their skills. The second theme introduces additional areas in which entrepreneurial skills can also be useful. The third theme focuses on the teachability of entrepreneurial skills. Finally, the study summarises the most important messages of the literature and highlights the fact that supporting entrepreneurs is crucial for the economy, society, and other areas

Algebrák és kísérőstruktúráik = Algebras and their related structures

Bebizonyítottuk, hogy - a várakozásokkal ellentétben - véges algebrákra eldönthető, hogy van-e n-változós többségi kifejezésfüggvényük valamely n-re, és hogy véges csoportok izomorfiája nem következik a köbeik részcsoporthálójának izomorfiájából. Megmutattuk, hogy minden végesen generált, relatív kongruencia-metszet-féligdisztributív kvázivarietás rendelkezik véges kváziazonosság-bázissal, s hogy lokálisan véges varietásban a véges algebrák kompatibilis részbenrendezett halmazaira (topológiáira) kirótt különböző feltételek ekvivalensek azzal, hogy a varietás típushalmazában az öt Hobby-McKenzie-féle típus közül bizonyosak nem szerepelnek. Beláttuk, hogy minden E-tömör lokálisan inverz félcsoport beágyazható teljesen egyszerű félcsoport inverz félcsoporttal vett lambda-szemidirekt szorzatába. Bebizonyítottuk, hogy az a probléma, hogy létezik-e minden véges inverz monoidnak véges F-inverz fedője, ekvivalens a véges relatívan szabad csoportok Cayley-gráfjainak bizonyos tulajdonságával, s ennek segítségével a probléma visszavezethető véges inverz monoidoknak egy viszonylag szűk halmazára. Optimális Malcev-feltételeket konstruáltunk a modularitásnál erősebb hálóazonosságokra. Leírást adtunk nagy szimmetriával rendelkező klónokra, bizonyos centralizátor klónokra, továbbá olyan klónokra, amelyek unér része (maximális) inverz monoid. | We proved that - contrary to expectation - it is decidable for a finite algebra whether it has a near unanimity term operation, and that the ismorphism of finite groups does not follow from the isomorphism of the subgroup lattices of their direct cubes. We showed that every finitely generated, relatively congruence meet-semidistributive quasivariety has a finite basis of quasi-identities, and that in a locally finite variety certain conditions imposed on the compatible partial orders (topologies) of the finite algebras are equivalent to omissions of some of the five Hobby-McKenzie types from the type set of the variety. We proved that every E-solid locally inverse semigroup can be embedded in a lambda-semidirect product of a completely simple semigroup by an inverse semigroup. We showed that the problem whether every finite inverse monoid has a finite F-inverse cover is equivalent to a certain property of the Cayley graphs of finite, relatively free groups, and therefore the problem can be reduced to a relatively small class of finite inverse monoids. We constructed optimal Mal'tsev conditions for lattice identities that are stronger than modularity. We described clones with a high degree of symmetry, certain centralizer clones, and clones whose unary part is a (maximal) inverse monoid

Enzyme-linked fluorescent immunoassay for monitoring the herbicide active ingredient glyphosate in water

Within a modular water quality assessment fluorimeter instrument family, a newly developed enzyme-linked fluorescent immunoassay has been utilized for the quantitative analytical measurement of the herbicide active ingredient glyphosate in surface water. The developed 96- well microplate-based competitive immunoassay with fluorescence detection provides a 2.5- fold lower limit of detection (LOD = 0.09 ng/mL) in the investigated concentration range of glyphosate (0–100 ng/mL) compared to the detection of visual absorbance signals. Additionally, fluorescence detection resulted in a wider dynamic range for glyphosate measurement. Matrix effect was not observed for the undiluted surface water samples, and cross-reaction was not detected between glyphosate and its main metabolite (Naminomethylphosphonic acid) and structurally similar compounds. The method allows rapid monitoring of glyphosate as a ubiquitous water contaminant of agricultural origin that can affect, due to its global use, both aquatic and terrestrial ecosystems

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41

“From being a CO-OP town, we have become a town of unemployed”

The economic and social changes following 1990 have in all respects had an unfavourable influence on the life of the small Hungarian town of Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok County on the Hungarian Great Plain). From the 1970s the town’s inhabitants had enjoyed a secure livelihood and relative prosperity. The collapse of the socialist economy resulted in mass unemployment. The privatisation and the transformation of the structure of ownership were experienced in a positive way by only a few, the majority of the town’s inhabitants have been living in existential crisis for two decades now. A high percentage, close to 50% of those of active age, live on social benefits. The fewer than half a dozen medium-sized enterprises that strengthened after the turn of the millennium, and agriculture — which is characterised by a strong concentration of land-holding — are able to employ only a small proportion of the population. The majority of the town’s inhabitants are characterised by “invisible impoverishment” and struggle against loss of status. The lack of prospects leads to the out-migration of young people with qualifications. It is projected that fifteen to twenty years from now the town’s population will be made up of the inactive with low qualifications and the elderly. The economy, society, demography and health care all show an unfavourable picture. Anomie has become a permanent state. Comparative analysis of the economic and social indicators shows that Túrkeve can be described as an “average” settlement in Hungary today

Sustainable development goals for higher education institutions: What happened in the past years?

The United Nations’ Sustainable Development Goals (SDGs) highlight the importance of quality education in Goal 4 (United Nations, 2015). In 2020 a study was conducted about the projects and actions of Budapest Business School (BBS) related to SDGs – Goal 4. As a result, a SWOT matrix of BBS’s sustainability strategy was created. During the current research, I plan to review each element of the matrix and investigate BBS’s development from a sustainability point of view. Additionally, I also involved students in the research, and asked their opinion about BBS’s actions and studied their understanding of sustainability a questionnaire. The goal of this research is to follow-up the past years’ actions of BBS and create a status report of the university’s progress in sustainability projects. The updated SWOT matrix can be useful by BBS’s management, and the results of the student questionnaire can be considered for the purpose of planning future actions. Furthermore, the follow-up methodology can be useful for other universities and could also serve as a basis to investigate their own status in their sustainability projects