A policisztás ovárium szindróma pszichológiai megközelítése. Módszertani ajánlások és a fenotipikus csoportalkotás bevezetése

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a leggyakoribb endokrin megbetegedés a reproduktív korú nők körében, amely különböző endokrin- és metabolikus zavarokkal, illetve széles skálán mozgó klinikai megjelenési formákkal jellemezhető. Domináns szimptómái a menstruációs ciklus zavara, a hyperandrogenismus, valamint a betegség névadó tünete, az ovárium policisztás elváltozása. A PCOS kezelése gyakran megreked a speciális tünetegyüttes farmakológiai terápiájánál, a betegséggel bizonyítottan együttjáró életminőségromlás kérdése viszont többnyire kikerül mind a kutatások, mind a betegellátó rendszer érdeklődésének homlokteréből. A tanulmány célja a PCOS tüneteivel kapcsolatos jelentős pszichológiai kutatások elemző összefoglalása, illetve a PCOS-szel kapcsolatos nemzetközi pszichológiai kutatások során alkalmazott (szimulált diagnózis felállítására alkalmas) mérőeszközök bemutatása. A tanulmány a PCOS fenotípusok szerinti pszichológiai elemzése és a betegség cirkuláris oksági megközelítése mellett érvel

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb válnak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma. Módszerek: Kutatásunk során azt vizsgál­tuk, hogy a gerincműtétet megelőző pszicho­edukáció milyen mértékben befolyásolja a gerincműtétet követő időszak gyógyszerigényét (fájdalomcsillapító-fogyasztás). Eredmények: Megállapítottuk, hogy a be­tegoktatásban részesülő vizsgálati csoport műtét utáni gyógyszerigénye szignifikánsan kisebb, mint a kontrollcsoporté. Következtetések: Eredményeink alátámasztják, hogy a sebészeti betegellátás részét képező pszichoedukáció elősegíti a betegek minél hamarabbi mobilizációját, testi-lelki jóllétének helyreállását, ezáltal a pszichológus mindennapi jelenléte a sebészeti osztályokon hozzájárul a betegellátás költséghatékony kivitelezéséhez

A családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség és a munka-magánélet egyensúly összefüggései a gyermekes nők életében

Bevezetés: A munka és a családi élet két központi területe az emberek életének (Makra et. al., 2012). Feltételeztük, hogy a gyermekek száma és életkora negatív hatással van a munka-magánélet egyensúlyra. A munkába- és a családba való bevonódás között valószínűsíthetően negatív irányú a kapcsolat. Továbbá, a harmonikus partneri kapcsolat, magasabb mértékű munkahelyi elégedettséget- és családi életbe való bevonódást eredményez, melyet a gyermekek magasabb száma is pozitív irányba befolyásolhat. Módszer: Jelen elemzésnél 231 fős mintán vizsgáltuk a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség és a munka-magánélet egyensúly összefüggéseit dolgozó, gyermekes anyáknál. Eredmények: A munka-család konfliktus, a gyermekek száma és életkora között csak tendenciaszintű, valamint a várttal ellentétes összefüggés mutatkozott meg. A munkába- és a családba való bevonódás tekintetében kölcsönös, negatív kapcsolat igazolódott be; továbbá a családba való bevonódásra a gyermekek száma is negatívan hat. A munkával- és a párkapcsolattal való elégedettség között nem volt szignifikáns kapcsolat. Következtetés: A munka-magánélet egyensúlyra való törekvés kulcsfontosságú a családi élettel, párkapcsolattal való elégedettség fenntartásának tekintetében is

Mechanism of hydration of biocompatible silica-casein aerogels probed by NMR and SANS reveal backbone rigidity

Starting from TMOS and implementing co-gelation in the sol-gel method, silica was hybridized with an industrial formulation of bovine casein. The hybrid alcogels were dried in supercritical CO2 to yield crack-free silica-casein aerogel monoliths of casein contents ranging from 4.7 wt% to 28 wt%. Cross-linked hybrid aerogels were produced from formaldehyde treated alcogels. The microstructures and the morphologies of the silica-casein aerogels highly resemble to that of pristine silica aerogels. The primary building blocks are spherical particles that interconnect into mesoporous networks (average dpore = 20 nm and SBET = 700 nm2/g), as shown by SEM, small-angle neutron scattering (SANS) and N2 adsorption-desorption porosimetry. Contrast variation SANS experiments show that silica and casein form homogeneous nanocomposite backbones. The interaction of water with silica-casein aerogels was investigated by SANS, and by NMR cryoporometry, relaxometry and diffusiometry. Even when fully saturated with water, the hybrid silica-casein aerogels retain their original, highly permeable, open mesoporous structures that formed under supercritical drying. This represents a unique and advantageous wetting mechanism among hybrid inorganic-biopolymer materials, since the strong hydration of the biopolymer component often causes the deformation of the backbone and the consequent collapse of the porous structure. Silica-casein aerogels are biocompatible and inert for CHO-K1 cells