Spontaneous speech based web screening test for MCI.

Background / Aim Even today there is a great diagnostic uncertainty in the prodromal stages of Alzheimer’s disease (AD). Our recent effort has focused on the very earliest detectable indicators of cognitive decline in mild cognitive impairment (MCI). Since language impairment has been demonstrated even in the mild stage of AD (1), the aim of the present study was to develop a sensitive neuropsychological screening method based on a memory task triggered by spontaneous speech which could be suitable for recognition the MCI via internet based interactive computerized test and software in the future

Egészséges és demens idős személyek munkamemóriájának és implicit tanulásának összehasonlítása

A demencia minél nagyobb arányú és korai felismerése klinikai szempontból rendkívül jelentős, mert a korai kezelés nagyobb hatékonyságú lehet. Kutatásunkba 29 főt vontunk be, akiket a Mini-Mental Teszten (MMT) elért pontszámuk alapján demens (11 fő) és kontroll (18 fő) csoportba osztottunk. Vizsgálatunkban a két csoport teljesítményét hasonlítottuk össze munkamemória és implicit tanulási feladatokban. A munkamemórián belül a verbális munkamemória mérésére a Számterjedelem Tesztet használtuk, a munkamemória téri összetevőjének mérésére a Corsi-kocka Tesztet alkalmaztuk, valamint a komplex munkamemória mérőeljárásaként a Hallási Mondatterjedelem Tesztet és a Számlálási Terjedelem Tesztet vettük fel. Ezen felül a SRT felhasználásával vizsgáltuk, hogy az azonnali és 24 órával később mért implicit tanulás mértéke megegyezik-e a két csoportnál. Eredményül azt kaptuk, hogy a demens csoport munkamemória tesztekben elért teljesítménye a Számterjedelem és a Számlálási Terjedelem Tesztek esetében szignifikánsan, míg a Corsi-kocka Teszt esetében tendencia szinten rosszabb volt a kontroll csoporthoz képest, míg a Hallási Mondatterjedelem Teszten nem volt szignifikáns szintű különbség a két csoport között. Az implicit tanulás esetében az első adatfelvételkor a csoportok tanulási mintázatában eltérés volt megfigyelhető, azonban a szekvencia-specifikus tanulás hasonló mértékű volt. A második adatfelvételnél a demens csoportfelejtést mutatta szekvencia-specifikus tudás esetében, szemben a kontrollcsoporttal, akiknél nem jelentkezett offline felejtés. Összességében elmondható, hogy a két csoportjelen vizsgálatsorozatban használt kognitív neuropszichológiai profilja eltér egymástól. A mindennapi életben is fontos munkamemória és implicit tanulási helyzetek bizonyos aspektusaiban a demens csoport gyengébben teljesített. Eredményeink hosszú távon segíthetik a diagnosztikát és a fókuszált fejlesztést

Az enyhe kognitív zavar automatikus azonosítása beszédátiratok alapján

Ebben a munkában az enyhe kognitív zavarban szenvedő páciensek automatikus azonosítására törekszünk beszédátirataik alapján. A rendszer elsődlegesen beszélt nyelvi sajátosságokra, illetve a beszédátiratok automatikus morfológiai és szintaktikai elemzésén alapuló jellemzőkre épül. Cikkünkben elemezzük az egyes jellemzők megkülönböztető szerepét mind statisztikai, mind gépi tanulási szempontból. Eredményeink alapján elsődlegesen a morfológiai jellemzők és a beszédjellemzők bírnak fontos szereppel a páciensek státuszának automatikus megállapításában

A Speech Recognition-based Solution for the Automatic Detection of Mild Cognitive Impairment from Spontaneous Speech

Background: Even today the reliable diagnosis of the prodromal stages of Alzheimer's disease (AD) remains a great challenge. Our research focuses on the earliest detectable indicators of cognitive decline in mild cognitive impairment (MCI). Since the presence of language impairment has been reported even in the mild stage of AD, the aim of this study is to develop a sensitive neuropsychological screening method which is based on the analysis of spontaneous speech production during performing a memory task. In the future, this can form the basis of an Internet-based interactive screening software for the recognition of MCI. Methods: Participants were 38 healthy controls and 48 clinically diagnosed MCI patients. The provoked spontaneous speech by asking the patients to recall the content of 2 short black and white films (one direct, one delayed), and by answering one question. Acoustic parameters (hesitation ratio, speech tempo, length and number of silent and filled pauses, length of utterance) were extracted from the recorded speech signals, first manually (using the Praat software), and then automatically, with an automatic speech recognition (ASR) based tool. First, the extracted parameters were statistically analyzed. Then we applied machine learning algorithms to see whether the MCI and the control group can be discriminated automatically based on the acoustic features. Results: The statistical analysis showed significant differences for most of the acoustic parameters (speech tempo, articulation rate, silent pause, hesitation ratio, length of utterance, pause-per-utterance ratio). The most significant differences between the two groups were found in the speech tempo in the delayed recall task, and in the number of pauses for the question-answering task. The fully automated version of the analysis process – that is, using the ASR-based features in combination with machine learning - was able to separate the two classes with an F1-score of 78.8%. Conclusion: The temporal analysis of spontaneous speech can be exploited in implementing a new, automatic detection-based tool for screening MCI for the community. </jats:sec

Általános nyelvészeti tanulmányok XXIX. - Kísérletes nyelvészet

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen. Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő. Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok. A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók