An adsorptive approach to enhance the 2-phenylethanol (2-PE) production from L-phenylalanine (L-Phe) biotransformation

[Excerpt] Introduction: The consumers demand for flavors produced by natural means has led to a decrease of natural resources and, in this scenario the use of microorganisms as biotechnological platforms for its production is becoming a promising alternative. 2 - PE is an aromatic alcohol with a delicate fragrance of rose petals. In fact, product inhibition during biotransformation limits the final 2 - PE concentrations in conventional biotransformation. In order to improve 2 - PE production a strategy applying in situ product removal by adsorption was investigated. [...]info:eu-repo/semantics/publishedVersio

Enhancement of lipase production by Yarrowia divulgata

info:eu-repo/semantics/publishedVersio

Optimization of lipase production by Yarrowia divulgata

info:eu-repo/semantics/publishedVersio

Az étkezési csírák jelentősége és mikrobiológiai szennyezettségük csökkentése

Az elmúlt években a különböző csírák fontos tényezőkké váltak a modern és egészséges táplálkozásban tápértékük, és gyógyhatásuk miatt. Rendkívül magas vitamin-, fehérje-, ásványi anyag- és rosttartalommal, valamint rákellenes hatással rendelkeznek. Nem csak egészségesek, változatos ízükkel színesíthetik étrendünket. A csíranövények számos jótékony hatásuk mellett kockázatot is hordozhatnak, hiszen a csírázás körülményei megfelelőek a különböző mikroorganizmusok fejlődéséhez és elszaporodásához. Ezek az élelmiszer romlását okozhatják, és akár az élelmiszer eredetű megbetegedésekért is felelőssé tehetők. E kockázatok csökkentése érdekében kémiai előkezelések szükségesek, hogy már a csíráztatni szánt magokról eltávolítsuk a kórokozókat. Ezeknek a kémiai előkezeléseknek nem csak hatásosaknak, de a fogyasztók egészségére ártalmatlannak kell lenniük. Dolgozatomban különböző kezelések csírák felszínén lévő mikroorganizmusok szaporodására gyakorolt hatásait értékeltem. Értékeltem a Neomagnol- (klorogén) és ezüstkolloid-oldattal történő kezelés hatékonyságát. Általánosságban elmondható, hogy mindkettő hatásos volt a mikrobák számának csökkentése szempontjából. A Neomagnolos kezelésnek nagyobb antimikrobás hatása volt, mint az ezüstkolloidosnak, ami viszont tovább tartott. Érdekes megemlíteni, hogy az ezüstkolloid használatával sikerült szinte teljesen eltüntetni a magokról a kóliformokat, de azok a csírázás során újra elszaporodtak. Összehasonlítva az ezüst-kolloid és a Neomagnol hatásfokát azt mondhatjuk, hogy az összcsíraszámot, élesztő- és penészgomba számot tekintve a Neomagnol, a kóliform számot tekintve viszont az ezüstkolloid hatásosabb. Az eredményeket és leírtakat összefoglalva elmondható, hogy a nemkívánatos folyamatok és a csírafogyasztással kapcsolatos megbetegedések megelőzésére a csíráztatás előtt kémiai előkezelések szükségesek, hogy a mikroorganizmusok számát a lehető legkisebbre csökkentsük. A mikrobiológiai kockázat ellenére a csírák fogyasztása jelentős vitamin-, aminosav-, ásványi anyag- és rost-tartalmuk miatt az étrend kiegészítésének természetes és egészséges módja lehet, fogyasztásukkal nagymértékben hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.MscÉlelmszerbiztonsági és –minőségi mérnö

Differentiation of food spoilage yeast strains of the Yarrowia group by microsatellite polymerase chain reaction fingerprinting

Yarrowia lipolytica is a frequently reported food spoilage yeast which occurs mainly in meat and milk products. Besides its detrimental role in the food spoilage it has many favourable properties. This yeast also has been developed as a production host for a large variety of biotechnological applications. Some species of the Yarrowia group cannot be differentiated by conventional methods based on phenotypic characteristics, so it is probable that not only Yarrowia lipolytica, but also other species of the Yarrowia group contribute to food spoilage or can have a beneficial role in the industry. A relatively fast, easy and low-cost but reliable method would be useful to differentiate and identify these species properly. Microsatellite PCR fingerprinting method is commonly used for the discrimination of species or strains within species, it is also applied for the identification of yeast species and in many yeast diversity studies, however, its reliability can be queried. The aim of this study was to assess the reliability of microsatellite PCR fingerprinting using (GAC)5 primer in the differentiation and identification of the yeast strains of the Yarrowia group by clustering them using microsatellite-PCR fingerprinting, then identifying them by sequencing the D1/D2 regions of the LSU rDNA of one or a few selected representatives of each cluster. Two hundred and nineteen yeast strains of the Yarrowia group were examined. Using this molecular biological method, yeast strains of the Yarrowia group from raw meat, raw milk, cheese and cottage cheese were assigned to seven species The food spoilage yeast strains of the Yarrowia group can be successfully differentiated by using microsatellite PCR fingerprinting method using (GAC)5 primer, even their identity, thus their diversity can be assessed