15 research outputs found

    Primer szklerotizáló cholangitisben szenvedő, májtranszplantációra váró beteg sikeres várandóssága

    Get PDF
    A primer szklerotizáló cholangitis (PSC) nőkben különösen ritka, progrediáló, cholestasissal és gyakran colitis ulce- rosával járó, súlyos formájában szervátültetést igénylő májbetegség. A teherbe esés esélyére és a várandósság kiviselésére gyakorolt hatását hazai közlemény eddig nem elemezte. Közleményünk célja a súlyos colitis ulcerosával és cholestasissal szövődött PSC mellett fogant várandósság lefolyásával foglalkozó irodalom áttekintése, egy fiatal, először várandós sikeres szülése, majd postpartum colectomiája kapcsán. A 37 éves, májátültetésre váró primigravida várandóssága spontán fogant, és súlyos májbetegsége mellett, a gyógyszeresen kezelhető magas vérnyomás ellenére, zavartalan lefolyású volt. A harmadik trimeszterben cholestasisa jelentősen fokozódott, a szérum-összepesavszint 100 μmol/l fölé emelkedett, de napi 8 g kolesztiramin adásával az érték rövid időn belül a normáltartományba csökkent. Késői koraszülése a fekélyes vastagbélgyulladás akut fellángolása következtében kialakult chorioamnionitis miatt indult meg. Császármetszéssel eutrófiás, jó általános állapotú gyermek született, aki azóta is egészséges. A korai gyermekágyban a colitis ulcerosa tovább súlyosbodott, gyógyszeres kezeléssel a beteg szeptikus állapota nem volt kezelhető. Góctalanítás érdekében subtotalis colectomiára került sor, amely után 12 nappal a beteg jó állapotban otthonába került. A műtét után 3 hónappal a tehermentesítő ileostoma zárásra került. A máj állapota miatt a gyermekágyas ismét májátültetésre vár. Esetünk az irodalmi adatokkal egyezően arra utal, hogy a colitis ulcerosával szövődött PSC mellett fogant várandósság – szoros belgyógyászati és szülészeti ellenőrzés mellett – vállalható, de a bél- és a májbetegség mind a várandósság alatt, mind a gyermekágyas időszakban progrediálhat. Kolesztiramin adása alkalmas lehet a magas összepesavszint gyors, jelentős és biztonságos csökkentésére

    HFE C282Y and H63D in adults with malignancies in a community medical oncology practice

    Get PDF
    BACKGROUND: We sought to compare frequencies of HFE C282Y and H63D alleles and associated odds ratios (OR) in 100 consecutive unrelated white adults with malignancy to those in 318 controls. METHODS: Data from patients with more than one malignancy were analyzed according to each primary malignancy. For the present study, OR ≥2.0 or ≤0.5 was defined to be increased or decreased, respectively. RESULTS: There were 110 primary malignancies (52 hematologic neoplasms, 58 carcinomas) in the 100 adult patients. Allele frequencies were similar in patients and controls (C282Y: 0.0850 vs. 0.0896, respectively (OR = 0.9); H63D: 0.1400 vs. 0.1447, respectively (OR = 0.9)). Two patients had hemochromatosis and C282Y homozygosity. With C282Y, increased OR occurred in non-Hodgkin lymphoma, myeloproliferative disorders, and adenocarcinoma of prostate (2.0, 2.8, and 3.4, respectively); OR was decreased in myelodysplasia (0.4). With H63D, increased OR occurred in myeloproliferative disorders and adenocarcinomas of breast and prostate (2.4, 2.0, and 2.0, respectively); OR was decreased in non-Hodgkin lymphoma and B-chronic lymphocytic leukemia (0.5 and 0.4, respectively). CONCLUSIONS: In 100 consecutive adults with malignancy evaluated in a community medical oncology practice, frequencies of HFE C282Y or H63D were similar to those in the general population. This suggests that C282Y or H63D is not associated with an overall increase in cancer risk. However, odds ratios computed in the present study suggest that increased (or decreased) risk for developing specific types of malignancy may be associated with the inheritance of HFE C282Y or H63D. Study of more patients with these specific types of malignancies is needed to determine if trends described herein would remain and yield significant differences

    A logika oktatása a középiskolában

    No full text
    Szakdolgozatomban arról írok, hogy a – középiskolában igen kevés szerepet kapó – logika témakörét trükkös, furfangos, játékos fejtörők segítségével is be lehetne vezetni. A fejezetek két részből tevődnek össze: az első felében néhány elméleti jellegű alapismeretet fogalmazok meg. Ezeket az elméleti összefoglalókat igyekeztem úgy felépíteni, ahogyan a középiskolában is szívesen tanítanám. Ezt követően minden fejezet második felében az adott témakörhöz kapcsolódóan néhány olyan logikai fejtörőt mutatok be, amelyek elsősorban az adott művelettel (vagy kvantorral) oldhatók meg a legegyszerűbben. A dolgozat középső harmadában megjelennek következtetések helyességének eldöntésével kapcsolatos feladatok is, melyek megoldásait analitikus táblázatok segítségével mutatom be. Az utolsó fejezet pedig néhány érdekesebb logikai fejtörőről és azok megoldásáról, illetve síkidomok átdarabolásával kapcsolatos feladatokról szól.egységes, osztatlanangol-matematika tanárszakLBg
    corecore