Postdiction in Visual Awareness and Intrinsic Religiosity

The mistiming and fusion of predictive thought and actual perception result in postdiction in awareness, a critical factor in the emergence of nonrational beliefs. Individuals with delusive thinking tend to experience a temporal reversal of prediction ("I guess the rain will fall.") and real perception ("I feel the rain falling."), incorrectly showing conviction that their predictions are correct. It is unknown how postdiction is related to religious cognition with a particular reference to intrinsic religiosity when religious beliefs and values are master motives and fundamental frameworks of life. Using a temporal decision-making task, we investigated a group of religiously committed individuals, atheists, and people from the general community. Results revealed higher postdiction at short thought-precept time intervals in the intrinsic religious group relative to the atheists. Intrinsic religiosity, but not delusive thinking, was predicted by postdiction in both religious individuals and the general population. These results indicate that people who display pronounced thought-percept reversal and fusion feel that they are close to a higher power and the sacred

How Jews, Christians, and Muslims perceive people who do not share their religious beliefs

This paper is an outline of a lecture for health care professionals. Without an ambition to provide a comprehensive and theologically founded approach to the complex and sensitive topic of interaction among Abrahamic religions, I would like to provide a brief introduction to those who work with people from different faith traditions. There is no doubt that our globalized and interconnected world must face new challenges, with a special reference to the interaction of Abrahamic religions, namely Judaism, Christianity, and Islam. In this complex mesh of cultural exchanges, it is crucial to understand how individuals with different religions perceive each other. Despite this fact, relatively few attempts have been made to perform a head-to-head comparison of the attitudes of Abrahamic religions. In this brief paper, I first elucidate the etymological and historical aspects of interfaith attitudes, and then describe more modern perceptions of disbelievers. Although there are some differences among Jews, Muslims, and Christians in their perception of individuals with other faith traditions, these seem to be exaggerated by the current political turmoil and hysteria. Every effort must be made to take into consideration the cultural and individual determinants of interfaith interactions in order to avoid potentially detrimental reactions, violence, close-minded prejudice, and political-religious fundamentalism and fanaticism

Postdiction in Visual Awareness in Schizophrenia

The mistiming of predictive thought and real perception leads to postdiction in awareness. Individuals with high delusive thinking confuse prediction and perception, which results in impaired reality testing. The present observational study investigated how antipsychotic medications and cognitive-behavioral therapy (CBT) modulate postdiction in schizophrenia. We hypothesized that treatment reduces postdiction, especially when antipsychotics and CBT are combined.We enrolled patients with schizophrenia treated in a natural clinical setting and not in a randomized controlled trial. We followed up two schizophrenia groups matched for age, sex, education, and illness duration: patients on antipsychotics (n = 25) or antipsychotics plus CBT (n = 25). The treating clinician assigned the patients to the two groups. Participants completed a postdiction and a temporal discrimination task at weeks 0 and 12.At week 0, postdiction was enhanced in patients relative to controls at a short prediction-perception time interval, which correlated with PANSS positive symptoms and delusional conviction. At week 12, postdiction was reduced in schizophrenia, especially when they received antipsychotics plus CBT. Patients with schizophrenia were also impaired on the temporal discrimination task, which did not change during the treatment. During the 12-week observational period, all PANSS scores were significantly reduced in both clinical groups, but the positive symptoms and emotional distress exhibited a more pronounced response in the antipsychotics plus CBT group.Perceptual postdiction is a putative neurocognitive marker of delusive thinking. Combined treatment with antipsychotics and CBT significantly ameliorates abnormally elevated postdiction in schizophrenia

Faith Unchanged: Spirituality, But Not Christian Beliefs and Attitudes, Is Altered in Newly Diagnosed Parkinson’s Disease

In this study, we aimed at investigating the validity and characteristics of the concept of hyporeligiosity in Parkinson’s disease. Twenty-eight newly diagnosed, never-medicated patients with Parkinson’s disease and 30 matched healthy control individuals received the Brief Multidimensional Measure of Religiousness/Spirituality (BMMRS), the Stolz’s index of Christian religiosity, and the Francis Scale of Attitude to Christianity (FSAC). All participants identified themselves as Roman Catholic or Protestant. Parkinson’s patients displayed decreased positive and negative spirituality on the BMMRS, whereas beliefs and attitudes related to their Christian religion were unchanged. The severity of the disease was associated with reduced spirituality, but not with Christian faith. These results suggest a dissociation between general spirituality and traditional religious faith in Parkinson’s disease, which is consistent with the findings from patients with schizophrenia

Egyéni különbségek az alkotó gondolkodásban: Pszichózis az adaptív működésben?

Célkitűzés A kreativitás összefüggést mutat a pszichotikus zavarok és a normalitás közötti átmenettel. A pszichózis spektrumon a szkizofrénia pozitív, negatív, dezorganizált és affektív tüneteire emlékeztető személyiségjegyek, a szkizotípiás vonások eltéréseit találjuk, melyek egészséges személyeknél összefüggést mutatnak az alkotókészséggel és az alkotó tevékenységekkel. Hogyan magyarázhatóak az összefüggések az alapveto megismerési folyamatok szintjén? Mely további egyéni különbségek relevánsak a kreativitás kérdésében? Módszertan Az áttekintésben olyan tanulmányokat dolgoztunk fel, melyek a kreativitást a pszichózis spektrum, illetve a személyiségvonások, kognitív képességek és társas tényezők mentén vizsgálták. Emellett szemléztünk a kérdéskör neurális oldalát célzó tanulmányokat is. Eredmények Bizonyos, az átmenetre jellemzo neurokognitív vonások, mint a csökkent latens gátlás, az atipikus mintázatészlelés, valamint a szokatlan jelentőségtulajdonítás, köthetik a kreativitást a szkizotípia területéhez. Ezen funkciók mindegyikében a dopaminerg rendszerek érintettsége feltételezhető. A kreativitást a pszichotikusszerű jelenségekhez kapcsoló kutatások mellett az empirikus szakirodalom jelentős része hangsúlyozza, hogy a nyitottság, a magas intelligencia vagy a jól működő végrehajtó funkciók rendkívül fontosak a kreatív gondolkodásban és teljesítményben. További, az alkotótevékenységet fokozó tényezőnek mutatkozik a társas támogatás. Következtetések Az áttekintett irodalom alapján a szkizotípia neurokognitív szerkezete adaptív tényezőkkel társulva a kreativitás szolgálatába állítható. Az irodalom szintézise felveti a kérdést, hogy miként viszonyul egymáshoz az adaptív szkizotípia és a nyitottság felépítése és fejlődése

A pszichózisok molekuláris architektúrája, valamint ennek kapcsolata a neurokognitív funkciókkal és a pszichoszociális stresszel = The molecular architecture of psychosis and its relationship with neurocognition and psychosocial stress

mechanizmusok, a kognitív funkciók és a pszichoszociális behatások közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Elsősorban a neuregulin 1 (NRG1) és az AKT kaszkád korrelátumaira voltunk kíváncsiak. Kimutattuk az NRG1 kockázati genotípusa (pszichózis konverzió magas kockázatú állapotból) és az intenzív negatív érzelmi környezet (expressed emotion) közötti kapcsolatot. Az NRG1 által aktivált AKT foszforiláció összefüggött a betegséghez társuló szenzoros kapuzási zavarral (P50 habituáció) és a hippocampus szerkezetével. E mechanizmusok egészséges személyek körében összefüggtek a delusiv tendenciákkal és a habituációval. Az NRG1-gyen felül kimutattuk a ZNF804 kapcsolatát a figyelmi funkciókkal, az FMRP pedig az elemi vizuális jelfeldolgozással korrelált (utalás a fragilis X szindróma és a szkizofrénia összefüggésére). A társas működések zavara interperszonális tranzakciók alatt redukálódott oxytocin felszabadulással társult, amely a negatív tünetek jelentős varianciáját magyarázta, és élettani szinten a habituációval függött össze. Csökkent habituációt és abnormális inger-jutalom kapcsolatokat találtunk dopamin agonistákat szedő Parkinson-kóros betegeknél, amely korrelált a pszichózis-jellegű szubklinikai tünetekkel. Végül adatokat nyertünk a pszichológiai trauma és a szkizofrénia kapcsolatáról, kimutatva, hogy ez rosszabb neuropszichológiai teljesítménnyel társul, míg a vizuális jelfeldolgozást nem érinti. | We investigated the relationship among the molecular mechanisms of schizophrenia-spectrum disorders, neurocognition, and psychosocial functions. We focused on the correlates of neuregulin 1 (NRG1)-induced AKT phosphorylation. Results indicated that the risk genotype of NRG1 (psychosis conversion from high risk states) influences reaction to harsh interpersonal criticism (expressed emotion). NRG1-induced AKT activation correlated with sensory gating (P50) habituation and structural anomalies of the hippocampus. In non-clinical individuals, these mechanisms were related to delusive tendencies and habituation. Beyond NRG1, we obtained data on the relationship of attentional functions and ZFN804, as well as the relationship between early visual processing and FMRP (a potential link to fragile X syndrome). Impairments in psychosocial functions were associated with decreased oxytocin release during interpersonal interactions, which explained a major portion of variance in negative symptoms, and it was related to habituation. Less habituation/aberrant stimulus-reward associations were present as an effect of dopamine agonists and striatal deficits in Parkinson’s patients, which were related to psychosis-like features. Finally, we studied the role of psychological trauma in schizophrenia and found that it is associated with worse neuropsychological functions but unaltered early visual processing

Early-Stage Vision and Perceptual Imagery in Autism Spectrum Conditions

Autism spectrum conditions (ASC) are characterized by multifaceted alterations in visual perception and mental imagery. However, the interaction between early-stage visual perception and imagery has not been explored. We recruited 40 individuals with ASC and 20 neurotypical control volunteers to participate in a lateral masking task. Participants detected a luminance-contrast target pattern (Gabor patch) flanked by two collinear masks. The flanking masks inhibit target detection at small target-mask distances and facilitate target detection at intermediate target-mask distances. In the perceptual task, the masks appeared adjacent to the target. In the imagery task, participants imagined the masks immediately after seeing them. Results revealed that individuals with ASC characterized by exceptional visuoconstructional abilities (enhanced Block Design performance; n = 20) showed weaker inhibition at small target-mask distances and stronger facilitation at intermediate target-mask distances relative to the controls. Visual imagery was markedly dampened in ASC regardless of the visuoconstructional abilities. At the behavioral level, these results indicate increased facilitation via lateral connections in the primary visual cortex (V1) of individuals with ASC who exhibit exceptional visuoconstructional abilities, together with less efficient mental imagery

Milyen a jó „komoly játék”? : Játékfejlesztés, tesztelés és hallgatóI visszajelzések

A játékosítás számos tudományterületen felkeltette már a kutatók érdeklődését, hiszen a pedagógiától kezdve, az orvostudományokon át az üzleti tudományokban is alkalmazott módszertannak számít. A játékosítási törekvések zászlós hajói a komoly játékok (serious games), melyek, habár a felsőoktatási intézmények rendelkezésére állnak, használatuk sok esetben nagyobb pénzügyi befektetést igényel, valamint a játékok tartalma csak korlátozottan testre szabható. Jelen tanulmány célja, hogy egy saját fejlesztésű, szabadon hozzáférhető és tartalmában is módosítható komoly játékot teszteljen az üzleti tudományok területén a felsőoktatásban tanuló hallgatók nagyszámú mintáján. A hallgatók elégedettségének és játék­ élményének felmérése, a játék tesztelése, ezt követően pedig a visszajelzések begyűjtése lehetőséget biztosít arra, hogy betekintést nyerhessünk a hallgatók játékosítással kapcsolatos nézeteibe. A kutatásban alkalmazott online kérdőíves meg- kérdezésben több mint 800 hallgató vett részt. Az adatokat IBM SPSS szoftver segítségével elemezték. Az eredmények arra utalnak, hogy a hallgatók egyetemi keretek között még mindig inkább hagyományos edukációs tartalmat várnak és bizonytalanokká válnak, ha ehelyett inkább szórakoztató tartalmat kapnak