ANALYSIS AND IMPROVEMENT OF DETERMINISTIC URBAN WAVE PROPAGATION MODELS

An error analysis of the COST 231 Walfish-Ikegami model [1] proposed for urban area and the demonstration of a 3 dimensional deterministic wave propagation model are made in this paper. First the sensitivity of the COST 231 model to the uncertainty of the building parameters is analyzed and a modification in the application of the model that reduces the error caused by the irregular building structure is performed. The effect of the building database accuracy is also shown. The need for a more precise propagation model appears, and the first results from a 3D deterministic model based on the Uniform Theory of Diffraction are presented. The validity of the approximation in the calculation of the diffraction coefficients and the effect of the slope diffraction are investigated, and results of measurements of material parameters necessary for the model are presented. The calculations are assessed by measurements at 900 MHz on a suitable part of Budapest

Az ingázás területi jellemzőinek változása Magyarországon a rendszerváltozás után

A globális gazdaság egyik fő jellemzője a tőke, az áru, valamint a munkaerő korábbinál magasabb szintű mobilitása (Nagy 2010). Mindez egyebek közt összefügg a munkamegosztás elmélyülésével, az életmód gyökeres megváltozásával, a térbeli mobilitás feltételeinek javulásával, a közlekedés fajlagos költségeinek csökkenésével, az államhatárok szerepének elhalványulásával, valamint a neoliberális piaci környezet kiépülésével. A munkaerő-mobilitás vizsgálata során általában kitüntetett figyelmet kap az államhatárokat átlépő nemzetközi munkaerőmozgás, jóllehet nagysága a teljes munkaerőmozgáshoz képest szerény (Illés-Kincses 2012). Hozzá képest a kisebb földrajzi távolságot áthidaló, a munkavállaló lakó- és munkahelye között zajló, periodikus vándorlás (ingázás) szerepe jóval nagyobb. A lakó- és munkahelyek térbeli szétválásának folyamata és nyomában az ingázás, hazánkban már a 20. század elején megindult, bár tömegessé csak az államszocialista korszakban vált (Thirring 1935, Timár 1980). Új helyzetet teremtett e téren is az 1990-es rendszerváltozás, amelynek nyomán az ingázás intenzitása, jellege és földrajzi mintázata számottevően átalakult, az államszocialista (‘konzervált fordi típusú’) ingázást fokozatosan egy ‘posztfordi’ térbeli struktúra váltotta fel. A növekvő és 1990 után térben egyre összetettebb ingázás mögött számos ok sejlik fel. Egyrészt a tervutasításos gazdasági rend összeomlása rengeteg (ipari) nagyfoglalkoztató megszűnését eredményezte. A munkahelyek korábbi térbeli egyensúlya felbomlott, a nagy nehézipari körzetek kiürültek, az új, a globális gazdaság szereplői által létrehozott munkahelyek pedig egyre nagyobb arányban a főváros térségébe, illetve más dinamikus várostérségekbe (például Győr, Székesfehérvár) települtek. Ennek nyomán mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy „utána menjen” munkahelyének, akár állandó vándorlás (Illés 1995), akár kisebb léptékű periodikus mozgás formájában (Dövényi 2009a). A nagyvárosi térségekben ezzel egy időben végbement a munkahelyek térbeli dekoncentrációja is, a városközpontok helyett mind több szolgáltató tevékenység (például nagy- és kiskereskedelem, irodai funkció) települt az elővárosi övezetbe (Enyedi 2010). Átalakult a munkavégzés jellege is, a három műszakban végzett, rutin jellegű munka szerepe leértékelődött, nőtt a részfoglalkoztatás és a távmunka súlya, és mindez lehetőséget teremtett a térben és időben rugalmasabb munkavégzésre, benne az ingázás új formáinak elterjedésére. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a magyarországi ingázás kialakulását és fejlődését, különös tekintettel annak területi jellemzőire, illetve a rendszerváltozást követő átalakulására. A téma nemzetközi és hazai szakirodalmának áttekintése után kutatási kérdéseinket és hipotéziseinket fogalmazzuk meg. Ezt követően az ingázás területi változásait elemezzük népszámlálási adatok segítségével. Vizsgálatunk súlypontja a településhálózaton belüli elmozdulásokon, a munkaerő és a munkahelyek változó térbeli elhelyezkedésén van. Mivel az ingázás az urbanizációs folyamatok érzékeny jelzőszáma, tanulmányunkkal az 1990 utáni hazai városfejlődési folyamatok jobb megértéséhez is szeretnénk hozzájáruln

Átalakuló világ, feltörekvő Ázsia

Country image, marketing, PR and public opinion all plays an important role in modern geopolitics. These tools are also necessary for building up Soft Power influence. One of the most effective ways of building up international prestige is by organizing international events. Events with the more international attention, the better. Modern Olympic Games are one of the most followed events globally, so they are a great way to facilitate international prestige and awareness. At its 128th meeting in Kuala Lumpur in July 2015, the International Olympic Committee selected the People’s Republic of China and the city of Beijing as its venue for the 2022 Winter Olympics. Thus, after the 2018 Korean and 2020 Japanese Olympic Games, Beijing will be the third consecutive Olympics in Asia. This is unprecedented in the history of the Olympics and shows the growing geopolitical and geoeconomic power of Asia. Looking back on the history of modern Olympic Games, it is obvious that countries in the process of modernization and catching up with the global elite are likely to use the Olympic Games to represent their level of development and power. Examples include the 1936 Berlin Olympics, the 1964 Tokyo Olympics, and the 1988 Seoul Olympics, and the 2008 Beijing Olympics, which was China's spectacular entrance to the forefront of the global elite club. To understand China’s situation better, we should also look at how China fit into the core-periphery model and the path of Asian countries that have already successfully risen to be developed countries like Japan and South Korea. We will also examine the relationship between China’s economic and foreign policy in the centre-periphery and then its geopolitical consequences

Changing geography of the creative economy in Hungary at the beginning of the 21st century

The Hungarian economy has gone through rapid transformation and modernization since the political changes of 1989/90. One of the signs of successful economic restructuring and re-integration to the world economy was the growing role of creative economy. In the present paper we analyse the changing geographical pattern of creative economy in Hungary, based on longitudinal statistical data. Our findings suggest growing core-periphery relations in the spatial pattern of creative economy, especially cince the recent financial crisis. The relative weight of Budapest and its urban region has been continuously growing and even major regional centres are unable to keep pace with the Hungarian capital. We also found that cities in the Hungarian urban system became highly differentiated according to their attractiveness for creative firms and labour, and there is a growing competition among secondary cities for knowledge based and creative activities. The growing geographical concentration of the creative economy (especially the knowledge intensive industries) is partly the result of previous neoliberal regional and urban policies

Átalakuló világ, feltörekvő Ázsia

Country image, marketing, PR and public opinion all plays an important role in modern geopolitics. These tools are also necessary for building up Soft Power influence. One of the most effective ways of building up international prestige is by organizing international events. Events with the more international attention, the better. Modern Olympic Games are one of the most followed events globally, so they are a great way to facilitate international prestige and awareness. At its 128th meeting in Kuala Lumpur in July 2015, the International Olympic Committee selected the People’s Republic of China and the city of Beijing as its venue for the 2022 Winter Olympics. Thus, after the 2018 Korean and 2020 Japanese Olympic Games, Beijing will be the third consecutive Olympics in Asia. This is unprecedented in the history of the Olympics and shows the growing geopolitical and geoeconomic power of Asia. Looking back on the history of modern Olympic Games, it is obvious that countries in the process of modernization and catching up with the global elite are likely to use the Olympic Games to represent their level of development and power. Examples include the 1936 Berlin Olympics, the 1964 Tokyo Olympics, and the 1988 Seoul Olympics, and the 2008 Beijing Olympics, which was China's spectacular entrance to the forefront of the global elite club. To understand China’s situation better, we should also look at how China fit into the core-periphery model and the path of Asian countries that have already successfully risen to be developed countries like Japan and South Korea. We will also examine the relationship between China’s economic and foreign policy in the centre-periphery and then its geopolitical consequences

A COVID-19 járvány nyomán formálódó szemléletváltás elemeinek megjelenése a 2020. évi uniós válságkezelés, valamint a 2020-ban közzétett új uniós iparstratégia dokumentumaiban

This article aims to provide a review about how the shift in economic strategy, partly in the wake of the COVID-19 pandemic, is reflected in the European Union’s new industrial strategy and to examine the elements of this discourse in the EU’s 2020 crisis management. In addition to the analisys of the EU crisis response, we are going tot o analyze the crisis management of Germany and Italy, the two largest industries in the European Union. The significance of the separate examination of these two countries is given by the fact that Koppány’s (2020) calculations of the world model of supply and demand-driven input-output show that the performance of the Hungarian economy is the most sensitive to the turbulence of the German and Italian economies (Koppány [2020]). The study will examine how the European Union and its two largest industrial powers have reacted to the epidemic in 2020 and will try to identify elements of the new trends observed internationally in the wake of the COVID-19 epidemic (appreciation of security of supply and national security, recognition of the importance of domestic production capacities, digitization, sustainability etc.). We will put special emphasys to report and examine the measures aimed at the SMEs, due to their key role in the regionalization and sustainability goals of the EU industrial strategy and economy in general