A Pécs környéki szénbányászat épített környezetének nevei

Names indicating the man-made environment of the coal-mining district in the neighbourhood of Pécs (south-western Hungary)     The paper discusses the names indicating the elements of the man-made environment established after 1848 in the coal-mining district neighbouring the town of Pécs. Names for shafts, galleries and mine premises are analysed in a functional-semantic framework. With respect to the three types of names, names for shafts should be considered as the most characteristic type, as names for galleries and mine premises are often derived from shaft names. Direct motivation is common in all three name types: names for shafts often refer to a person, whilst galleries and mine premises usually take their names from an establishment. The lack of direct relationship between the specific name constituent and the designated denotatum can mostly be observed in the case of shaft names. One third of the names for galleries are of uncertain origin, and only a single name for a mine premise has a blurred function. Names of commemorating function are frequent in case of names for shafts and mine premises, but are lacking in case of names for galleries (as galleries are usually used for a short period of time). Mine premises, often functioning up to the present day, long after the mines were closed down, were not named after their characteristics at all, and do not bear names of conventional function either. Names indicating the type of the denotatum are extremely rare: in the observed name corpus this function can only be exemplified by a single name for a gallery

The Potential Roles of Biodiverse Green Roofs in the Extending Urban Green Network

The role of urban green network is increasingly needed due to urbanization and the growing urban population. The high number of buildings, the different infrastructural developments and the high quantity of covered surface do not allow increase greenery on the ground level; there are few residual spaces that can be turned into green areas. One solution could be the vertical walls and green roofs which can considerably help developing urban green network of the future (Susca et al., 2011). Due to the acute conflicts between high density development and limited land, many European, American and Chinese cities adopted an effective way to increase green space in high-rise building areas, such as roof gardens, wall, vertical, balcony and windowsill greening (Li et al., 2004). The range of benefits was set out in many researchers (e.g., Johnston and Newton, 1993; Wong et al., 2003; Gregoire and Clausen, 2011). In Hungary the first green roof was built in 1991. Even since then, complex studies on green roofs have not been conducted with long-term monitoring and scientific statistical evaluation of the vegetation, substrates etc. In 2016 a PhD study was made on extensive experimental green roofs (Szőke, 2016), but it only superficially deal with biodiverse green roofs as a type of extensive green roofs, the aim of said study was not the biodiversity of green roofs. Moreover, no data is available on the number and extension of these kinds of roofs. Only a few attempts were made to organize and register green roofs in the past two decades (Szabó, 2010; Szőke et al., 2013). The number of biodiverse green roofs is low (half a dozen)

A forgalomban lévő fásszárú dísznövénytaxonok szárazságtűrésének értékelése a klímaváltozás tükrében (Evaluation of the impact climate change on current drought-tolerant woody plants)

Regionális klímaváltozási forgatókönyvek szerint hazánk éghajlata az elkövetkező 90 évben a mainál jóval melegebb, a nyári évszakban csapadékszegényebb, összességében pedig szárazabb lesz. Kutatásunk célja volt felmérni szárazságtűrésük szerint a legjelentősebb faiskolák katalógusában fellelhető fa- és cserjefajokat (a gyűjtésben nem szerepelnek a faj alatti taxonok). A vizsgálatainkban szereplő öt faiskola növénykínálatát a tudományos nevek ellenőrzése után összesítettük, majd ezt követően az egyes fajokat vízigény szerinti kategóriákba soroltuk. A tényleges statisztikai értékelésbe – a 451 összegyűjtött faj tudományos neveinek ellenőrzése után – 420 fajt vontunk be, melyek 20%-a vízigényes, 53%-a közepesen vízigényes és 27%-a szárazságtűrő. Várakozásainkkal ellentétben a vízigényes fajok részaránya kevésnek mondható, ugyanakkor a szárazságtűrő fajok magasabb aránya kívánatos lenne. Ezért, a gyakorlati alkalmazást elősegítve, kiemeltünk olyan nemzetségeket, melyek kereskedelmi forgalmazását meg kellene kezdeni vagy fokozni, mint pl a Cupressus, Eucommia, Halimodendron, Paliurus, Pyrus, Rhus, Yucca Zanthoxylum, Zelkova, illetve olyanokat, melyek telepítését a jövőben nem, vagy csak kellő körültekintéssel javasoljuk, mint például a Clematis, Hydrangea, Liquidambar, Magnolia, Rhododendron nemzetségek. _____ According to regional climate change scenarios, the climate in Hungary will be warmer. Less precipitation is predicted in the summer seasons so, on the whole, it will be drier over the next 90 years. Our research attempted to survey the ornamental plant species in the most important nurseries in Hungary, in terms of their drought tolerance. The intraspecifi c taxa are not included. The plant assortment of the fi ve nurseries was merged after researching their scientifi c names. We then categorized species to 3 groups of drought tolerance. Out of 451 species, 420 of them were used in the statistical research. 20% of them were water demanding, 53% were medium drought tolerant and 27% were drought tolerant. In contrast to our initial expectation, the proportion of water demanding species was not too high. Nevertheless, the proportion of drought tolerant species should have been greater. We classifi ed the genera to assist in practical application. The trade of some of these species, such as Cupressus, Eucommia, Halimodendron, Paliurus, Pyrus, Rhus, Yucca, Zanthoxylum, Zelkova should be initiated or increased in the future. Other species, especially Clematis, Hydrangea, Liquidambar, Magnolia, Rhododendron are not recommended due to either their drought intolerance or their high maintenance requirement

Exploiting the beneficial properties of microalgae for food and feed use

By 2050, 9.8 billion people are projected to live on Earth, which means that we need to double our current food production to keep pace with such a large population increase. In addition, rising greenhouse gas emissions and the associated climate change are placing a significant strain on the planet’s ability to sustain itself. However, in order to increase the quantity of proteins of plant origin, it is necessary to increase crop production areas, harvesting frequencies and the quantity of crops produced. Unfortunately, the optimization of these factors is already very close to the available maximum in the current situation. The developed cultivation systems and maximum utilization of the soil power leads to very serious environmental problems, soil destruction, loss of biodiversity and serious environmental pollution through the transport of the produced plant raw materials. This poses a serious challenge to food security and further increases the risk of hunger. There is therefore a need for agricultural practices that can lead to the cultivation of food and feed crops that have better sustainability indicators and are more resilient to climate change, which can be used to safely produce health-promoting feeds, as well as novel and value-added foods. Within this group, a particular problem is presented by the protein supply of the population, as currently about one billion people do not have adequate protein intake. However, conventional protein sources are not sufficient to meet growing protein needs. As mentioned above, food and feed proteins are based on plant proteins. In recent years, a prominent role has been played by the research into alternative proteins and the mapping of their positive and negative properties. Among alternative proteins, special attention has been paid to various yeasts, fungi, bacteria, algae, singe cell proteins (SCPs) and insects. In this paper, we focus on the presentation of algae, particularly microalgae, which are of paramount importance not only because of their significant protein content and favorable amino acid composition, but also because they are also sources of many valuable molecules, such as polyunsaturated fatty acids, pigments, antioxidants, drugs and other biologically active compounds. It is important to learn about microalgae biomass in order to be able to develop innovative health food products

INTRODUCTION OF DIFFERENT MANGALICA BREEDS’S PROLIFICACY AND REARING PERFORMANCES

Mangalica pig has a special significance in Hungary, because as a native breed it is substantial to preserve and keep in breeding. The professional membership and coordination of the breeding is performed by the National Association of Mangalica Breeders (NAMB) since 1994. The breed has three colour varieties – blonde, swallow-bellied and red – which are independent breeds verified by the results of gene-preservation researches. The paper compares prolificacy and rearing performances of the three mangalica breeds and also the determinants influencing the examined indicators among the years 2000 and 2011 on the basis of data from NAMB and National Food Chain Safety Office (NFCSO). It was analysed partly the number of days between two litters, the frequency of litter and the age at first litter of mangalica sows and the other hand the average results of one-day old piglets and the piglets reared to 21 days of age. Mangalica breeds have lower parameters in all indicators compared to a modern pig breed (e.g. Hungarian Large White) due to the speciality of the species (e.g. longer rearing period, tolerance to climatic and breeding conditions). Some economic factors (global economic crisis, drought damage) also affected the studied performances during the examined period

The analysis of predisposing factors of obstructive sleep apnoea syndrome (OSAS). The potential effects of the disease on heart rate variability and depression.)

Bevezetés: A disszomniák csoportjába tartozó, éjszakai légzészavarokkal jellemezhető alvási apnoe szindróma népegészségügyi jelentőségét számos vizsgálattal alátámasztották. A kórkép szoros összefüggést mutat a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, diabetesszel, metabolikus szindrómával és számos pszichiátriai kórképpel. Célkitűzések: A vizsgálat célja volt meghatározni az alvási apnoe szindróma rizikótényezőit, annak sorrendjét a kórkép kialakulására és annak súlyosságára is. További célkitűzés volt a kórkép kardiovaszkuláris egészégre és a depresszióra gyakorolt hatása mellett a tünetek közül a nappali aluszékonyság és oxigén szaturáció jelentőségének vizsgálata. Módszerek: A kutatás során, az Állami Egészségügyi Ellátórendszer által kezelt és tárolt, bezárt intézmények adatbázisából kerültek az anonim adatok feldolgozásra. A kórkép rizikótényezői közül a nyakkörfogat, BMI, életkor és elemzését végeztük el. Az alvási apnoe lehetséges szövődménye és társult betegség elemzése során HRV mutatók változásait és depressziót illetve annak súlyosságát vizsgáltuk. Leíró statisztikát, esélyhányados számítást és járulékos kockázati hányad becsléseket végeztünk. Eredmények: Az egyes rizikótényezők esélyhányadosait összehasonlítva, a férfiaknál a kóros nyakkörfogat szerepel vezető rizikótényezőként, mely a kórkép súlyosságában is jelentős szerepet játszik. A második helyen a kóros BMI szerepel. A férfiak közel háromszor esélyesebbek az OSAS-ra, és több mint háromszor a mérsékelt vagy súlyos kórkép kialakulására a nőkhöz képest. A vizsgált rizikók közül az életkor eredményezett legalacsonyabb esélyhányadost. A női csoport rizikótényezőinek elemzésekor, a kórkép kialakulása szempontjából a vezető helyen az életkor áll. Második rizikótényező a kóros tápláltsági index, legalacsonyabb esélyhányadost a nyakkörfogat vizsgálatakor kaptuk. A HRV mutatók vizsgálatakor az éjszakai értékek esetében születtek szignifikáns különbségek az apnoes és egészséges csoportot összehasonlítva. A kórkép súlyosságát is vizsgálva nem kaptunk valódi különbséget az enyhe és közepes apnoes csoportok mutatóinak átlaga között. A férfi csoportban az OSAS megléte a depresszió és annak mérsékelt vagy súlyos formájának esélyének valószínűségét is jelentősen növeli, mely a nőknél is megfigyelhető, de alacsonyabb esélyhányadosokkal. Vizsgálatunk eredményei szerint, az OSAS-ban szenvedő nők esélyesebbek a súlyos nappali aluszékonyságra, azonban a vizsgáltak közül 61 fő nem él meg nappali alváskésztetést. Férfiaknál ez a szám 128. Az átlagos éjszakai oxigén szaturáció csökkenés, különösen a férfiaknál eredményezett markáns esélyhányadost a depresszió kialakulására és annak súlyosságára vizsgálva is. A csökkent szaturáció mellett töltött alvásidő esetében, még magasabb esélyhányadosokat kaptunk a depresszió kialakulására és annak súlyosságára is, melyek már szintén jelentősek a női csoportban is. Új eredmények: 1. Az éjszakai alvás során jelentkező oxigén szaturáció csökkenés, és az mellett eltöltött alvásidő jelentős rizikótényezője a depressziónak. 2. A depresszió és annak mérsékelt vagy súlyos formájának hasznosabb prediktora az éjszakai csökkent oxigén szaturációs átlag és a csökkent szaturáció alatti alvásidő, mint az AHI. 3. Az OSAS betegek által megélt nappali alváskésztetés gyenge prediktornak minősül a kórkép és annak súlyossága szempontjából is.4. Az OSAS diagnosztikai kritériumait nem kimerítő (nappali aluszékonyság és AHI >15), betegek az éjszakájuk nagy részét tölthetik csökkent oxigén szaturáció mellett

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok = Basic research in support of chamomile (Matricaria recutita L.) breeding

12 db hazai vadontermő állományból származó 28 db populáció 3 éves vizsgálatával megállapítottuk, hogy a dunántúli és Duna-Tisza közéről származó anyagok erőteljesebb növekedésűek, nagyobb virágzatúak és magasabb illóolaj-tartalmúak (0,515-0,743g/100g) mint a tiszántúliak. Illóolajuk fő komponense a bisabolol-oxid A (34,7-47,1%), míg a tiszántúliak illóolajában a gyógyászatilag is kedvezőbb alfa-bisabolol komponens dominál (40,8-57,8%). A kamilla virágzatának és diszkoszának mérete a környezet (évjárat) által erősen befolyásolt, változékony tulajdonságok, de nagyságrendjük jellemző egy populációra. A növénymagasság és az illóolaj-tartalom környezeti varianciája igen jelentős, és a szelekciót nehezíti, hogy a genotípus-környezet kölcsönhatás is erős. A flavonoid-tartalom genetikai rögzítettsége a vizsgált tulajdonságok közül a legkisebb. Az illóolaj összetétele, a "kemotípus" azonban stabil tulajdonság, a környezeti feltételek által kevésbé befolyásolt. Az anyaállományokban öntermékenyítéssel előállított utódok a vizsgált tulajdonságok tekintetében homogénebbek lettek anyapopulációiknál, és azoktól többnyire szignifikánsan is eltértek. A diszkosz és a nyelves virágok méretbeli változása között szoros, pozitív kapcsolatot találtunk. Megállapítottuk, hogy az alfa-bisabolol fő komponens magas arányban öröklődik, és az illóolaj-tartalom valamint az alfa-bisabolol, kamazulén és apigenin változása között nincs igazolható összefüggés. | Examining for 3 years the 28 populations originated from 12 wild habitat it was stated, that the accessions from Transdanubium and Danube-Tisza Interfluve are more robustious, develop bigger inflorescence and have higher essential oil content (0,515-0,743g/100g) than those from Tiszántúl. The main component of their oil is the bisabolole oxide A (34,7-47,1%), while in the oil of populations from Tiszántúl the main constituent is the alpha-bisabolole (40,8-57,8%), being more favourable from medical point of view. The size of inflorescence and discus is strongly influenced by the environment (by years), are variable, but their order of magnitude is typical for population. The environment depended variance of the height and the essential oil content is significant. The interaction between genotypes and environment is rather strong resulting problems in selection. The genetic fixedness of flavonoid content is the least. The essential oil composition (chemotype) is a stabil characteristic and the one less influenced by the environmental factors. The inbreed lines were more homogenous than the mother populations and in most cases were significantly different from mother populations. Strong, positive correlation was found between the size-change of the inflorescence and the one of the discus. The main compound alpha-bisabolole inherited in high ratio, and no correlation can be proved between the change of essential oil content and the change of alpha-bisabolole, of chamazulene or apigenin