184 research outputs found

    Az aranysakĂĄl (Canis aureus Linnaeus, 1758) Ășj elƑfordulĂĄsai MagyarorszĂĄgon

    Get PDF
    ÖsszefoglalĂĄs. Az aranysakĂĄl (Canis aureus L., 1758) Ƒshonos, Vörös Könyves ragadozĂł fajunk, amely a XX. szĂĄzad utolsĂł Ă©vtizedĂ©ben Ășjra megtelepedett hazĂĄnkban. Egy közepes testƱ, tĂĄplĂĄlĂ©k Ă©s Ă©lƑhely vĂĄlasztĂĄsĂĄban is generalista, a hazai közössĂ©gekben csĂșcsragadozĂłnak szĂĄmĂ­tĂł faj megjelenĂ©se mindenkĂ©ppen fontos vĂĄltozĂĄsok kivĂĄltĂłja lehet az Ă©rintett tĂĄrsulĂĄsokban. A aranysakĂĄl megtelepedĂ©sĂ©nek tĂ©nyĂ©t ma mĂĄr mindenki elfogadja, jelenlĂ©tĂ©t szĂĄmos megfigyelĂ©s Ă©s a tömegtĂĄjĂ©koztatĂĄsban (RTL Klub: HĂ­radĂł, FĂłkusz, Reggeli BeszĂ©lgetĂ©s; Magyar Nemzet, NĂ©pszabadsĂĄg) is megjelent hĂ­radĂĄs tĂĄmasztja alĂĄ. Ugyanakkor, Ășj bizonyĂ­tĂł pĂ©ldĂĄnyok gyƱjtĂ©se, azaz a megtelepedĂ©s Ă©s Ă­gy az Ășj elƑfordulĂĄsi terĂŒlet bizonyĂ­tĂĄsa nem törtĂ©nt meg. Ezt a hiĂĄnyossĂĄgot pĂłtoltuk azzal, hogy vizuĂĄlis megfigyelĂ©sek, közvetett jelek – hang, hullatĂ©k – vadĂĄszaton terĂ­tĂ©kre kerĂŒlt egyedek tetemĂ©nek, trĂłfeĂĄjĂĄnak – gerezna vagy koponya – vagy a terĂ­tĂ©krƑl kĂ©szĂŒlt egyĂ©rtelmƱ fĂ©nykĂ©pek alapjĂĄn megkezdtĂŒk az Ășj bizonyĂ­tĂł pĂ©ldĂĄnyok szĂĄmbavĂ©telĂ©t Ă©s lelƑhelyeik 10x10 kilomĂ©teres UTM kĂłdjainak meghatĂĄrozĂĄsĂĄt, azaz a faj hazai Ă©lƑhelyeinek rĂ©szletes feltĂĄrĂĄsĂĄt. 1999 Ă©s 2003 között összesen 32 pĂ©ldĂĄny egyĂ©rtelmƱ azonosĂ­tĂĄsĂĄt sikerĂŒlt elvĂ©gezni. A vizsgĂĄlt egyedekben hĂ­mek, nƑstĂ©nyek, juvenilis Ă©s adult pĂ©ldĂĄnyok is voltak, amelyek egyĂŒttesen egyĂ©rtelmƱen a szaporodĂł ĂĄllomĂĄnyok jelenlĂ©tĂ©t bizonyĂ­tjĂĄk. VizuĂĄlis megfigyelĂ©sekkel, Ă©s közvetett jelek alapjĂĄn, kĂ©t terĂŒleten tudtuk bizonyĂ­tani az aranysakĂĄl folyamatos jelenlĂ©tĂ©t. A bizonyĂ­tĂł pĂ©ldĂĄnyok terĂŒleti elhelyezkedĂ©se Ă©s a vizuĂĄlis megfigyelĂ©sek egyben alĂĄtĂĄmasztottĂĄk a faj aktuĂĄlis elterjedĂ©sĂ©rƑl korĂĄbban közvetett felmĂ©rĂ©sek – kĂ©rdƑíves felmĂ©rĂ©s Ă©s orszĂĄgos terĂ­tĂ©k adatok elemzĂ©se alapjĂĄn – publikĂĄlt eredmĂ©nyeinket

    Sétålhatósågi tervezés a vårosfejlesztésben

    Get PDF
    Urban development today entails the emergence of urbanisation disadvantages, noise and air pollution, overcrowding, etc. as negative externalities. In larger cities it can be traced back to the drastic increase in car transport, which, besides its certain advantages, also involves the deterioration in the residents’ quality of life, which has negative consequences on both the economy and the society. A solution for this issue may be the sustainable urban mobility, which covers environmentally friendly and attractive communal transport, in addition to active modes of transport. A necessary, but not sufficient condition for the inhabitants to favour walking as an active mode of transport is the city to be walkable. The walkability of cities can be successfully developed by conscious planning and applying a strategic approach. In our study we address the question what the most important conditions of drawing up walkability plans are in a city, which can contribute to developing a pedestrian-friendly, sustainable urban transport system. Our findings may provide help for the cities which aim to move towards sustainable urban mobility
    • 

    corecore