186 research outputs found
Az aranysakĂĄl (Canis aureus Linnaeus, 1758) Ășj elĆfordulĂĄsai MagyarorszĂĄgon
ĂsszefoglalĂĄs. Az aranysakĂĄl (Canis aureus L., 1758) Ćshonos, Vörös Könyves ragadozĂł fajunk, amely a XX. szĂĄzad utolsĂł Ă©vtizedĂ©ben Ășjra megtelepedett hazĂĄnkban. Egy közepes testƱ, tĂĄplĂĄlĂ©k Ă©s Ă©lĆhely vĂĄlasztĂĄsĂĄban is generalista, a hazai közössĂ©gekben csĂșcsragadozĂłnak szĂĄmĂtĂł faj megjelenĂ©se mindenkĂ©ppen fontos vĂĄltozĂĄsok kivĂĄltĂłja lehet az Ă©rintett tĂĄrsulĂĄsokban. A aranysakĂĄl megtelepedĂ©sĂ©nek tĂ©nyĂ©t ma mĂĄr mindenki elfogadja, jelenlĂ©tĂ©t szĂĄmos megfigyelĂ©s Ă©s a tömegtĂĄjĂ©koztatĂĄsban (RTL Klub: HĂradĂł, FĂłkusz, Reggeli BeszĂ©lgetĂ©s; Magyar Nemzet, NĂ©pszabadsĂĄg) is megjelent hĂradĂĄs tĂĄmasztja alĂĄ. Ugyanakkor, Ășj bizonyĂtĂł pĂ©ldĂĄnyok gyƱjtĂ©se, azaz a megtelepedĂ©s Ă©s Ăgy az Ășj elĆfordulĂĄsi terĂŒlet bizonyĂtĂĄsa nem törtĂ©nt meg. Ezt a hiĂĄnyossĂĄgot pĂłtoltuk azzal, hogy vizuĂĄlis megfigyelĂ©sek, közvetett jelek â hang, hullatĂ©k â vadĂĄszaton terĂtĂ©kre kerĂŒlt egyedek tetemĂ©nek, trĂłfeĂĄjĂĄnak â gerezna vagy koponya â vagy a terĂtĂ©krĆl kĂ©szĂŒlt egyĂ©rtelmƱ fĂ©nykĂ©pek alapjĂĄn megkezdtĂŒk az Ășj bizonyĂtĂł pĂ©ldĂĄnyok szĂĄmbavĂ©telĂ©t Ă©s lelĆhelyeik 10x10 kilomĂ©teres UTM kĂłdjainak meghatĂĄrozĂĄsĂĄt, azaz a faj hazai Ă©lĆhelyeinek rĂ©szletes feltĂĄrĂĄsĂĄt. 1999 Ă©s 2003 között összesen 32 pĂ©ldĂĄny egyĂ©rtelmƱ azonosĂtĂĄsĂĄt sikerĂŒlt elvĂ©gezni. A vizsgĂĄlt egyedekben hĂmek, nĆstĂ©nyek, juvenilis Ă©s adult pĂ©ldĂĄnyok is voltak, amelyek egyĂŒttesen egyĂ©rtelmƱen a szaporodĂł ĂĄllomĂĄnyok jelenlĂ©tĂ©t bizonyĂtjĂĄk. VizuĂĄlis megfigyelĂ©sekkel, Ă©s közvetett jelek alapjĂĄn, kĂ©t terĂŒleten tudtuk bizonyĂtani az aranysakĂĄl folyamatos jelenlĂ©tĂ©t. A bizonyĂtĂł pĂ©ldĂĄnyok terĂŒleti elhelyezkedĂ©se Ă©s a vizuĂĄlis megfigyelĂ©sek egyben alĂĄtĂĄmasztottĂĄk a faj aktuĂĄlis elterjedĂ©sĂ©rĆl korĂĄbban közvetett felmĂ©rĂ©sek â kĂ©rdĆĂves felmĂ©rĂ©s Ă©s orszĂĄgos terĂtĂ©k adatok elemzĂ©se alapjĂĄn â publikĂĄlt eredmĂ©nyeinket
Sétålhatósågi tervezés a vårosfejlesztésben
Urban development today entails the emergence of urbanisation disadvantages, noise and air pollution, overcrowding, etc. as negative externalities. In larger cities it can be traced back to the drastic increase in car transport, which, besides its certain advantages, also involves the deterioration in the residentsâ quality of life, which has negative consequences on both the economy and the society. A solution for this issue may be the sustainable urban mobility, which covers environmentally friendly and attractive communal transport, in addition to active modes of transport. A necessary, but not sufficient condition for the inhabitants to favour walking as an active mode of transport is the city to be walkable. The walkability of cities can be successfully developed by conscious planning and applying a strategic approach. In our study we address the question what the most important conditions of drawing up walkability plans are in a city, which can contribute to developing a pedestrian-friendly, sustainable urban transport system. Our findings may provide help for the cities which aim to move towards sustainable urban mobility
- âŠ