Erdélyi gótikus és korabarokk oltárok topografikus felmérése (15-17. század) = Topographic survey of the gothic and early baroque transilvanian altars (15th-17th century)

Kutatásunk elsődleges célja az erdélyi későgótikus, reneszánsz és kora barokk oltárok topografikus felmérése volt, valamint az emlékek adattárának elkészítése. Ennek megfelelően az elkészült katalógus első része összefoglalja a reformáció előtti időszak teljes, jelenleg ismert szárnyasoltár, faszobor és táblakép állományát, helyszíni kutatások alapján frissítve, gyakran módosítva, új tételekkel, adatokkal kiegészítve az eddig ismerteket. Számos esetben sikerült azonosítani az egyes ábrázolások konkrét metszetelőképeit is. A katalógus második részét 17. századi oltárok alkotják. Mivel a 17. századi erdélyi oltárművészet kevéssé kutatott terület, itt számos olyan emlék került be az adattárba, amely korábban ismeretlen volt a szakma számára. Ennek ellenére igyekeztünk a lehető legteljesebb mértékben feltérképezni ezeket az oltárokat, a katalógusban pedig az emlékekről tudható összes adatot rögzítettük. Az összeállított nyilvántartás kiindulópontul szolgálhat további művészettörténeti elemzések számára, jelentős eredményeket hozhat egy olyan területen, amelynek kutatásával régóta adós a művészettörténet. A katalógus összeállítása során máris alapvető, korábban ismeretlen összefüggések körvonalazódtak. Ezek egy része az elmúlt években közlésre került, további témakörök feldolgozás alatt állnak. A pályázatban eredetileg vállalt katalógus összeállítása azonban maradéktalanul teljesült. | Primary aim of our research was to compile a complete catalogue, based on a topographic inventory of Transylvanian winged altarpieces, dating from the late Gothic, Renaissance and early Baroque period. Thus, the first part of the catalogue contains the full number of altarpieces, wooden-sculptures and panel paintings nowadays known from the period preceding the Reformation, increasing the number of previously known pieces, modifying and completing in several cases the information known on them so far. It was also possible to identify the graphical pattern used in the compositions of several representations. The second part of the catalogue contains the altarpieces dating from the 17th century. As this topic is a much neglected one in art history, a large number of previously unknown pieces have been catalogued on this occasion. We have done our best in inventorying the complete number of these altarpieces, while the catalogue contains all the data known on the entries. The compiled database will serve as starting point for further research and will most probably bring new results in the research of a topic much ignored in art history. While working on the catalogue in point, new art historical connections were already contoured, a number of which have been published during the years of this research, while another part is being presently worked up. The compilation of the catalogue originally undertaken in the project has been entirely fulfilled

Multiphase carbonate cementation in the Miocene Pétervására Sandstone (North Hungary): implications for basinal fluid flow and burial history

The paper focuses on the reservoir heterogeneity of a sandstone formation in which the main issue is the evaluation of diagenetic features. Integrated data from field observations as well as petrographic and geochemical analyses from surface and core sections from different structural settings were applied. In the shallow marine Pétervására Sandstone, eogenetic minerals are comprised of calcite, pyrite and siderite; mesogenetic minerals are albite, ankerite, calcite, quartz, mixed layer clays and kaolinite. Dissolution occurred during mesogenetic and telogenetic phases. Ankerite is only present in the core setting, where the sandstone is at ca. 900 m depth and diagenetic calcite predates quartz cementation. Based on stable isotopic values (δ13 CV-PDB −18.3 to −11.4 ‰ and δ18 OV-PDB −9.5 to −7.2 ‰), diagenetic calcite is of mesogenetic origin and was precipitated from fluids migrated along fault zones from the underlying, organic matter-rich formation. In outcrop setting, on the other hand, calcite is present in a larger quantity and postdates quartz cementation. Carbon isotope data (δ13 CV-PDB = −9.9 to −5.1 ‰) indicate less contribution of light isotope, whereas more negative oxygen isotopic values (OV-PDB = −13.1 to −9.9 ‰) likely imply higher temperature of mesogenetic fluids. However, carbon–oxygen isotope covariation can indicate precipitation from meteoric fluid. In this case, further analyses are required to delineate the final model

A kora-miocén Pétervásárai Homokkő diagenezis-története

Az eggenburgi korú, sekélytengeri környezetben képződött Pétervásárai Homokkő Formációt, mint ismert rezervoár kőzet felszíni analógját vizsgáltuk. A szemcseösszetétel, a diagenezistörténet és a porozitásfejlődés rekonstrukciójához terepi vizsgálatokat és petrográfiai megfigyeléseket végeztünk, melyeket geokémiai mérések egészítettek ki. A vizsgált, apró-durvaszemcsés, kőzettörmelékes homokkőben a komponensek mennyiségi aránya alapján négy litofácies külön - böztethető meg; ezek a porózus (LF1), mátrixgazdag (LF2), cementgazdag (LF3), és mátrix- és cementgazdag (LF4) homokkőtípusok. A diagenezis során, az eogenezis tartományában képződött autigén ásványok a glaukonit, a fram - boidális pirit, sziderit, káliföldpát továbbnövekedési cement, kaolinit és a feltételezhetően nagyon kis mennyiségű kalcit - cement. A legalább 80 °C-os hőmérsékletet elérve, a mezogenezis tartományában megjelent a kvarc tovább növekedési cement, kevert szerkezetű illit/szmektit és albit keletkezett. Így a fokozatosan betemetődött homokkőben a porozitás folyamatosan csökkent a kompakció és a megjelenő új ásványfázisok miatt. A legnagyobb mennyiségben megjelenő,egyik legkésőbbi autigén ásványfázis a kalcit. Ez főleg ásványhelyettesítésként, kisebb részben pedig cementként,elszigetelt lencsékben van jelen. A rendelkezésre álló geokémiai adatok alapján, figyelembe véve a terület földtani felépítését, a kalcit eredete több genetikai modellel is magyarázható. Ezek szerint képződhetett egyrészt a mezogenezis tartományában, az üledékkel betemetődött módosult tengeri eredetű pórusfluidumból, másrészt keletkezhetett törések mentén a kőzettestbe áramlott egzotikus fluidumból. Ez utóbbi esetben is két változat lehetséges, vagy egy magas hőmérsékletű formációs fluidumból vált ki, vagy egy mélyre cirkulált és felmelegedett meteorikus eredetű fluidumból. A homokkő jelentős porozitással rendelkezik, főleg a kalcitot nem tartalmazó részeken. Ez a porozitás a kiemelkedés során, a felszín közelében alakulhatott ki a beszivárgó meteorikus vizek oldó hatása révén. A feltárásban megjelenő különleges mállási formák kialakulásában a homokkő diagenezistörténetének jelentős szerepe volt. For this paper, the Eggenburgian Pétervására Sandstone — a shallow marine siliciclastic formation — was studied as a surface analogue for known reservoir rocks. Field observation in the area of Kishartyán, detailed petrography (including SEM, CL) and geochemical analysis (XRD, SEM-EDS, stable isotope analysis) were applied to find out more about the diagenetic processes, the burial history, the porosity evolution, and their relationship with the weathering forms. The composition of the fine to very coarse-grained sandstones varies between subarenite and litharenite. The most common detrital grains are mono- and polycrystalline quartz and sedimentary rock fragments (cherts, dolomites and metamorphic rock fragments). Ductile grains are represented by micas and altered volcanoclastic rock fragments. Based on the proportion of components, four lithofacies were distinguished: porous sandstone (LF1), matrix-rich sandstone (LF2),cement-rich sandstone (LF3), and matrix and cement rich sandstone (LF4). The eogenetic minerals are: glauconite,framboidal pyrite, flattened rhombohedral siderite crystals, K-feldspar overgrowth cement, kaolinite, and (supposedly)small amounts of calcite. The maximum burial temperature was likely reached at around 80 °C; this is indicated by the presence of quartz overgrowth cement, mixed layer illite/smectite, and replacive and cementing albite. These minerals were formed in the mesogenetic realm. During eogenesis and mesogenesis, the porosity of the sandstone progressively decreased due to compaction and the precipitation of authigenic minerals. Calcite is one of the latest diagenetic minerals and occurs both as a replacive phase and as cement. The distribution of calcite within the studied sandstone is heterogeneous. Calcite is present in elongated lenses where the sandstone has a very low porosity. Considering the geochemical data and the geological setting, the origin of the calcite can be explained by several genetic models. According to these models, the formation of the calcite may have taken place either in the mesogenetic realm from modified marine pore waters (buried together with the sediment), or from an exotic fluid channelled along fault zones. In the second scenario, there are two possibilities regarding the origin of the parent fluid: namely, (a) a formational fluid or (b) a deeply circulated, warmed-up meteoric fluid. The high porosity of the sandstone is the result of dissolution by meteoric water during uplift. Diagenetic evolution of the sandstone had a crucial role in the formation of the weathering morphology

Dolomitization of shallow-water, mixed silicilastic-carbonate sequences: The Lower Triassic ramp succession of the Transdanubian Range, Hungary

The Lower Triassic succession of the Transdanubian Range in Hungary comprises limestones, dolomite, marl, sandstones and siltstones, deposited in tidal flat, lagoon and ooid shoal environments on the marginal ramp of the western Neotethys. Seven cores were chosen for petrographic and stable isotope investigations aiming to reconstruct the paragenetic sequence with special regard to the dolomitization and hydrothermal events. Five lithotypes were differentiated: (i) dolomite, (ii) sandy, silty, clayey dolomite, and dolomarl, (iii), dolomitic siltstone and sandstone, (iv) dolomitic limestone, and (v) limestone. In these lithotypes, three types of dolomites are present: non-ferroan replacive, ferroan replacive, and ferroan cement. Fabric retentive and fabric destructive non-ferroan replacive dolomitization are interpreted to have occurred by seepage reflux. Supporting evidence includes the presence gypsum and anhydrite in the Lower Triassic beds. Stable isotope values of the ferroan dolomite (δ18O of −10.7 to −4.2‰ and δ13C of −4.8 to 4.7‰) suggest dolomitization by fluids of relatively high temperature. The similar stable isotope values (δ18O of −9.3 to −5.8‰ and δ13C of −1.9 to 2.5‰) of the non-ferroan dolomite phase suggest that the reflux dolomite was overprinted by this second dolomitization event. Traces of exotic minerals, such as barite, chalcopyrite, galena and sulphosalts were found as fillings of vugs and fractures in the dolomite-cemented sandstone. The metals could have been sourced from the underlying Permian red sandstone beds. The heterogeneous sediment composition had profound impact on the diagenesis of these sedimentary successions

A pétervásárai homokkő diagenezis szempontú petrográfiai vizsgálata a kishartyáni feltárásban

Az eggenburgi korú Pétervásárai Homokkő Formáció egy sekélytengeri sziliciklasztos képződmény, amely Észak-Magyarországon jelentős területen jelenik meg a felszínen. Diplomamunkám során a képződményt, mint lehetséges rezervoár kőzet felszíni analógiáját vizsgáltam, a Kishartyán mellett található „Kőlyukoldal” nevű feltárásban. A részletes terepi és petrográfiai (CL, SEM) megfigyelések geokémiai vizsgálatokkal (XRD, EDS, stabil izotóp) vizsgálatok egészültek ki. Ezek segítségével sikerült meghatározni a homokkő törmelékes összetételét, rekonstruálni a diagenezis történetét, valamit a porozitás változását ennek folyamán. Emellett képet kaptunk a feltárásban megjelenő különleges mállási formák és diagenezis összefüggésiről is. A dolgozat tartalmaz egy módszertani részt, melyben diagenezis vizsgálatok során általánosan használt pontszámolás mechanikus és szoftveres módszerét hasonlítottam össze a vizsgált mintákon. A vizsgált minták apró- durvaszemcsés homokkövek, az üledékszerkezetek általában nehezen ismerhetőek fel a felszíni mállás miatt. A kőzettörmelékes homokkövek leggyakoribb vázalkotó szemcséi a mono- és polikristályos kvarc, az üledékes kőzettörmelék-szemcséket képviselő tűzkő és dolomit, illetve a metamorf kőzettörmelék-szemcsék. A képlékeny szemcséket a csillámok és mállott vulkáni eredetű kőzettörmelék-szemcsék képviselik. A mátrix eloszlása és megjelenési formái változatosak. A képződményben szabad szemmel és mikroszkópos pontszámolás segítségével litofáciesek különíthetőek el, melyek a törmelékes és diagenetikus komponenseik alapján különböznek egymástól. Ezek a következők: 1) porózus homokkő (LF1), mátrix-gazdag homokkő (LF2), 3) cement-gazdag homokkő (LF3) és 4) mátrix- és cement tartalmú homokkő (LF4). A homokkőben az eogenezis zónájában megjelenő legkorábbi autigén ásványok a dolomit szemcsék köré növő sziderit, a framboidális pirit és a kis mennyiségű, általában bioklasztok vázkitöltő üledékéből képződő glaukonit voltak. Megjelenésük reduktív környezetet jelez, a sekély eltemetődés zónájában. A fokozatos eltemetődés során a mezogenezis zónájában a képződmény legalább 80oC-os hőmérséklet tartományba került, a megjelenő kvarc továbbnövekedési cement tanúsága szerint. Egyéb mezogenetikus ásványok a kevert szerkezetű illit/szmektit, az ásványhelyettesítő albit és feltételezhetően a kaolinit egy része. Az eogenezis és a mezogenezis tartományában a képződmény porozitása folyamatosan csökkent, amiben nagyobb részt a kompakciónak, kisebb részt a megjelenő új ásványfázisoknak volt szerepe. A homokkőben legnagyobb mennyiségben megjelenő, egyik legkésőbbi ásványfázis a kalcit, amely javarészt ásványhelyettesítésként, kisebb részben pedig cementként van jelen. A jelen pillanatban rendelkezésre álló geokémiai információk birtokában, a terület földtani felépítésének figyelembe vételével nem dönthető el egyértelműen, hogy egy módosult meteorikus eredetű, vagy egy formációs fluidumból vált ki. Elszigetelt foltokban, lencsékben jelenik meg, ezeken a területeken a képződmény porozitása minimális. Valószínűleg telogenetikus eredetűek a viszonylag nagy mennyiségben megjelenő kaolinit és a kis mennyiségű káliföldpát továbbnövekedési cement. A képződmény jelenleg jelentős porozitással rendelkezik, főleg a kalcit cementet nem tartalmazó részeken, ez a porozitás a kiemelkedés során a felszín közelében alakulhatott ki. A diagenezistörténet utolsó fázisában a felszínről beszivárgó meteorikus fluidumok jelentős mértékű oldódáshoz vezettek, mely kihangsúlyozta a cementációs különbségeket. Ennek köszönhetően jöttek létre a feltárásban látott mállási formák

Multiphase carbonate cementation in the Miocene Pétervására Sandstone (North Hungary): implications for basinal fluid flow and burial history

The paper focuses on the reservoir heterogeneity of a sandstone formation in which the main issue is the evaluation of diagenetic features. Integrated data from field observations as well as petrographic and geochemical analyses from surface and core sections from different structural settings were applied. In the shallow marine Pétervására Sandstone, eogenetic minerals are comprised of calcite, pyrite and siderite; mesogenetic minerals are albite, ankerite, calcite, quartz, mixed layer clays and kaolinite. Dissolution occurred during mesogenetic and telogenetic phases. Ankerite is only present in the core setting, where the sandstone is at ca. 900 m depth and diagenetic calcite predates quartz cementation. Based on stable isotopic values (δ13 CV-PDB −18.3 to −11.4 ‰ and δ18 OV-PDB −9.5 to −7.2 ‰), diagenetic calcite is of mesogenetic origin and was precipitated from fluids migrated along fault zones from the underlying, organic matter-rich formation. In outcrop setting, on the other hand, calcite is present in a larger quantity and postdates quartz cementation. Carbon isotope data (δ13 CV-PDB = −9.9 to −5.1 ‰) indicate less contribution of light isotope, whereas more negative oxygen isotopic values (OV-PDB = −13.1 to −9.9 ‰) likely imply higher temperature of mesogenetic fluids.However, carbon–oxygen isotope covariation can indicate precipitation from meteoric fluid. In this case, further analyses are required to delineate the final model

Territorial differences of climate change impact on Romanian crop production

Effects of the climate change appear in several fields of the economy and agriculture can be considered as one of the most affected among them. In a country, where almost 10% of the total GDP is produced by the agricultural sector and more than 30% of the total work force is employed in this field, these changes may have severe economic impacts. As in Romania almost 65% of the agricultural production is represented by vegetal production, we concentrate our investigations on this agricultural sector. Our aim is to present, basing on econometric modeling, how the climate changes will affect the Romanian crop production in the next 20 years, highlighting the territorial differences which appear between the Romanian NUTS2 development regions. This paper presents some of the first results of the FP6 research project “CLAVIER – Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe”, contract no. 037013 (2006-2009)