A végrehajtó funkciók zavara afáziában

Háttér és célok Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel. Módszer A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük. Eredmények Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között. Konklúzió Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti

A kötődési kapcsolatok stabilitása gyermekkorban = Stability of attachment relationships in childhood

Alacsony szociális rizikójú családokkal folytatott longitudinális vizsgálatunkban elsőszülött gyermekek kötődési kapcsolatainak állandóságát ill. változását, valamint ezek feltételezett korrelátumait elemeztük. A csecsemőkorban megfigyelt anya-gyermek kötődési minőség nem bizonyult stabil mintázatnak sem 1 és 4, majd 4 és 6, sem 1 és 6 éves kor között. Az anyához való kötődés változása elsősorban a fiú gyermekeket érintette, akik egyik életkori összehasonlításban sem mutattak stabil kötődési mintázatot. A lány gyermekek csoportjában ugyakkor folytonosságot találtunk mindhárom mérési időpont között a biztonságos vs. bizonytalan anyai kötődés tekintetében. Az anya-gyermek kötődési kapcsolat kevésbé optimális irányba történő változásának hátterében a gyermek nemét (fiú) és a kumulatív környezeti stresszt (súlyos betegségek, halálozások, szeparációk, stb.) azonosítottuk rizikófaktorként. Az anyához való kötődéssel ellentétben az apa-gyermek kötődési biztonság jelentős stabilitást mutatott 1,5 és 7,5 éves kor között. Kimutattuk, hogy a 6 éves korban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek jobbak az érzelmek felismerését és megnevezését vizsgáló feladatban, míg az apához való kötődés minősége ezt nem befolyásolta. Bővítve korábbi felfedezésünket a gyermekek DRD4 genotípusa és az 1 éves kori dezorganizált (D) kötődés kapcsolatáról, jelen kutatásban kimutattuk, hogy ez a genotípus a 4 és 6 éves kori D kötődés megjelenésében, valamint életkori állandóságában is szerepet játszik. | The present research investigated continuity and change in attachment relationships of firstborn children from infancy to childhood in a low-social-risk sample. For the whole sample, no longitudinal stability of mother-child attachment security was found from 1 to 4, from 4 to 6, or from 1 to 6 years. Changes in mother-child attachment mainly concerned boys, who did not show stable attachment patterns over time in any age contrasts. In the group of girls, however, security of attachment to the mother proved stable across all assessment periods. Male sex and cumulative life stress (serious illnesses, major losses, separations, etc.) were identified as risk factors for unfavourable change in mother-child attachment from infancy to childhood. In contrast to mother-child attachment, significant continuity in father-child attachment security was found from 1.5 to 7.5 years. We showed that 6-year secure attachment to the mother was associated with children?s better performance in recognition and labelling of emotions, while quality of attachment to the father was not related to the ?emotion task?. Expanding our previous findings on the association between child DRD4 genotype and 1-year disorganised (D) attachment, the present study showed that this genotype also influences the occurrence of D attachment both at 4 and 6 years of age, and its stability over early childhood

rFRET: a comprehensive, Matlab-based program for analyzing intensity-based ratiometric microscopic FRET experiments

K

Reducing the Detrimental Effects of Saturation Phenomena in FRET Microscopy

L

Reducing the Detrimental Effects of Saturation Phenomena in FRET Microscopy

ABSTRACT: Although Fo ̈ rster resonance energy transfer (FRET) is one of the most widely used biophysical methods in biology, the effect of high excitation intensity, leading to donor and acceptor saturation, has not been addressed previously. Here, we present a formalism for the experimental determination of the FRET efficiency at high excitation intensity when saturation of both the donor and the acceptor significantly affect conventional FRET calculations. We show that the proposed methodology significantly reduces the dependence of the FRET efficiency on excitation intensity, which otherwise significantly distorts FRET calculations at high excitation intensities commonly used in experiments. The work presented here adds additional rigor to the FRET-based investigation of protein interactions and strengthens the device independence of such results.L