The epidemiology of mathematical performance, anxiety, and psychosomatic symptoms

This work was supported by the Research Programme for Public Education Development of the Hungarian Academy of Sciences

Neuromítoszok az oktatásban – tények és törekvések

Háttér és célkitűzések: A neuromítoszok olyan tévhitek, amelyek az agyműködéssel kapcsolatos információk, jelenségek, idegtudományi eredmények félreértésén alapulnak. E tévhitek az oktatási rendszerben is elterjedtek, és sokszor kapcsolódnak össze különböző, úgynevezett neuropedagógiai elképzelésekkel, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a gyakorlati pedagógiai munkát. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb figyelmet kapott az a kérdés, hogy mennyire elterjedtek a neuromítoszok, milyen tényezők befolyásolják jelenlétüket és elfogadottságukat az oktatás területén, és milyen hatást gyakorolnak a tanítási módszerekre. A kutatások egyöntetűen arra jutottak, hogy ezen mítoszok igen elterjedtek mind a pedagógusok, mind a pedagógusjelöltek körében. Ezen mítoszokra olyan fejlesztési javaslatok és terápiás eljárások épülnek, melyek hatástalanságuk miatt felesleges idő- és energiaráfordítást is jelenthetnek. Jelen tanulmány célja, hogy egyrészt három elterjedt oktatási neuromítosz tudományos alapjainak rövid áttekintésével bemutassa a jelenség súlyát, másrészt átfogóan ismertesse az oktatási neuromítoszokkal összefüggő tudományos eredményeket, a téma kutatásának jövőbeli irányait. Módszer: Tanulmányunk a neuromítoszokkal, ezen belül a három legelterjedtebb neuromítosszal kapcsolatos magyar és angol nyelvű szakcikkek feldolgozása alapján készült, műfajában narratív jellegű kritikai összefoglaló elemzés. Eredmények: Hazánkban alig jelent meg tanulmány a témában. A nemzetközi szakirodalom azonban egyre szélesebb körben foglalkozik az oktatási neuromítoszokkal, amelyek közül a legelterjedtebbek (1) a tanulási stílusokkal, (2) az agyféltekei dominanciával és (3) az agyféltekei integrációval kapcsolatos mítoszok. A neuromítoszok elfogadását, illetve elutasítását elősegítő (prediktív, illetve protektív) tényezők egyaránt a vizsgálatok homlokterében állnak. Következtetések: A pedagógusok, pedagógusjelöltek és pedagógusképzésben dolgozó munkatársak evidenciaalapú idegtudományi ismereteinek bővítése kulcsfontosságúnak látszik a neuromítoszokkal szembeni küzdelemben. Lényeges szerepet töltenek be az aggyal kapcsolatos korszerű ismeretek, és a neuromítoszok felismeréséhez szükséges kritikai gondolkodás

Anxiety predicts math achievement in kindergarten children.

Peer reviewed: TrueINTRODUCTION: Math anxiety (MA) is an academic anxiety about learning, doing, and evaluating mathematics, usually studied in school populations and adults. However, MA likely has its origins before children go to school. For example, studies have shown that general anxiety (GA) for everyday events is less separable from MA in primary than in early secondary school. This suggests that GA may be a precursor of MA. For this reason, here, we have examined whether GA is already associated with math achievement at the end of kindergarten. METHODS: We tested 488 Hungarian kindergarten children aged 5.7 to 6.9 years (55% girls) and analyzed the effect of GA, sex, and family SES on math achievement in kindergarten children. RESULTS: Strikingly, confirming results from primary school children, we found that GA negatively correlated with math achievement already in this preschool population. Higher GA levels had a stronger negative effect on girls' than boys' math achievement. However, there were no significant sex differences in math achievement in kindergarten. Additionally, family socioeconomic status was the strongest predictor of math achievement. DISCUSSION: We speculate that high GA in preschool is a plausible early precursor of later high MA. Early interventions could aim to control GA levels before children start formal schooling

School grades in mathematics: the role of intelligence, family socioeconomic position, dyscalculia propensity and mathematics anxiety

Psychometric intelligence is associated with school grades including grades in mathematics. Low mathematics performance is also associated with low family socioeconomic status and scores on tools designed to measure specifical mathematics deficits such as dyscalculia screening tools and mathematics anxiety questionnaires. We used a sample of Hungarian schoolchildren (N = 102, mean age = 12.3 years) to directly compare the predictive power of dyscalculia, mathematics anxiety, and socioeconomic status for mathematics grades. Mathematics grades correlated with scores on the WISC-IV, the DPV dyscalculia screening tool, the MARS mathematics anxiety questionnaire, and a composite measure of family SES. The WISC-IV showcased a manifest correlation of 0.62 and a latent correlation of 0.78 with the DPV and high manifest (r=-0.53) and latent (r=-0.59) correlations with mathematics anxiety. WISC-IV IQ alone accounted for 52% of the variance in mathematics grades. WISC-IV IQ, DPV scores, family SES and mathematics anxiety jointly accounted for 56% of the variance in grades, with a non-significant contribution of DPV and family SES over IQ and a marginal contribution of mathematics anxiety. Our results show that psychometric intelligence is the most important predictor of mathematics grades, while family SES and scores on a dyscalculia screening tool are only associated with grades to the extent they reflect psychometric intelligence. The results, however, confirmed a small role of mathematics anxiety over intelligence in predicting grades

The Prevalence of Educational Neuromyths among Hungarian Pre-service Teachers

Teachers with poor neuroliteracy fail to distinguish scientific evidence from neuromyths (NM), which might lead to the implementation of pseudoscientific educational methods. The prevalence of NM and general knowledge about the brain (GKAB) among in-service and pre-service teachers has been assessed in multiple countries, but no such study has been performed in Hungary. The aims of this study were to (1) assess the neuroliteracy of pre-service teachers, (2) compare the results with those of previous studies and (3) analyze the factors influencing neuroliteracy. Our sample included 822 pre-service teachers from 12 Hungarian universities. We developed a survey including 10 NM and 13 GKAB statements, adapted from a widely used questionnaire. The average rate of incorrect answers to NM was 56.9%, whereas the average rate of correct answers to GKAB was 70.9%. Male gender and frequency of using Facebook as the primary information source about neuroscience were the only predictors of NM acceptance. In comparison with other studies, the Hungarian pre-service teachers had the second highest endorsement of NM. The most prevalent NM were linked to motor functions, which might be related to the widespread use and promotion of motor therapies in Hungar