A szövegkohézió újrateremtése műfordításban: esettanulmány Salinger The Catcher in the Rye című művének két magyar fordításáról

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szövegszerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) kohéziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül

Kérdőíves felmérés a fordítói, a lektori és az utószerkesztői kompetencia megítéléséről a fordítóiparban

Napjainkban a gépi fordítás a fordítóipar egyre megkerülhetetle- nebb tényezője, kutatási témaként éppúgy, mint fordításoktatói kihívásként. Kevés szó esik azonban arról, hogyan vélekednek a fordítóipari szereplők a fordítási, az utószerkesztési és a lektorálási kompetencia viszonyáról. A szakmai közösséget megcélzó kérdőíves felmérésemmel ezt az űrt igyekeztem betölteni. Az eredmé-nyekből kiderült, hogy a fordítóipari szereplők véleménye sok tekintetben egységes képet alkot: bizakodók a fordítói szakma jövőjét illetően; úgy gondolják, hogy a sikeres utószerkesztéshez és a sikeres lektoráláshoz egyaránt szükséges fordítási kompetencia; az utószerkesztési kompetenciát a fordítási és/vagy a lektorálási kom- petenciával részben átfedésben lévő, de önálló alkompetenciákkal bíró kompeten- ciának vélik, ám nincs egységes képük arról, milyen alkompetenciák tartozhatnak hozzá. Kutatásom rámutat arra is, hogy a gépi fordítás legjellemzőbb felhasználá- si módja a fogalmak, szegmensek tisztázása. Nem ritka azonban a fordításra kapott megbízás fordítómotor segítségével történő feldolgozása, utószerkesztése sem

Kérdőíves felmérés a fordítói, a lektori és az utószerkesztői kompetencia megítéléséről a fordítóiparban

Napjainkban a gépi fordítás a fordítóipar egyre megkerülhetetle- nebb tényezője, kutatási témaként éppúgy, mint fordításoktatói kihívásként. Kevés szó esik azonban arról, hogyan vélekednek a fordítóipari szereplők a fordítási, az utószerkesztési és a lektorálási kompetencia viszonyáról. A szakmai közösséget megcélzó kérdőíves felmérésemmel ezt az űrt igyekeztem betölteni. Az eredményekből kiderült, hogy a fordítóipari szereplők véleménye sok tekintetben egységes képet alkot: bizakodók a fordítói szakma jövőjét illetően; úgy gondolják, hogy a sikeres utószerkesztéshez és a sikeres lektoráláshoz egyaránt szükséges fordítási kompetencia; az utószerkesztési kompetenciát a fordítási és/vagy a lektorálási kom- petenciával részben átfedésben lévő, de önálló alkompetenciákkal bíró kompetenciának vélik, ám nincs egységes képük arról, milyen alkompetenciák tartozhatnak hozzá. Kutatásom rámutat arra is, hogy a gépi fordítás legjellemzőbb felhasználási módja a fogalmak, szegmensek tisztázása. Nem ritka azonban a fordításra kapott megbízás fordítómotor segítségével történő feldolgozása, utószerkesztése sem

Védett L-talóz donor előállítása heparin-analóg pentaszacharid szintéziséhez

Szakdolgozatom elkészítése során feladatom egy L-talóz monoszacharid donor előállítása volt egy L-taluronsav-tartalmú heparin-analóg pentaszacharid szintéziséhez. Munkám során a tervezett L-talóz donor előállításához egy kereskedelmi forgalomban is kapható D-allóz származékból indultunk ki. Az elvégzett munka során 11 új, az irodalomban még nem ismert, vegyületet sikerült szintetizálnunk, valamint bizonyítást nyert, hogy az L-hexóz tioglikozidok szintézisére kifejlesztett módszer kiválóan alkalmazható L-talóz előállítására.BSc/BAVegyészmérnö