A boszorkányság 19. századi irodalmi tükre

Tanulmányomban Arany János Vörös Rébék, Mikszáth Kálmán Galandáné asszonyom, valamint Cholnoky Viktor Polixénia kisasszony pöre című munkái kapcsán mutatom be, hogyan jelenik meg az irodalomban a boszorkány alakja és a boszorkányüldözés jelensége, miként épül be a szépirodalmi szövegekbe a több száz éves képzetkör a népi hiedelmek és a teológiai eszmék metszetéből. Az értekezésben arra is kitérek, hogy miért lehetett a korszakban olyan népszerű ez a tematika, valamit, hogy a boszorkány képzetével közvetlenül és közvetett módon miként társul a társadalmi normák áthágása, a hagyományos női szerepektől, elvárt viselkedésmintáktól való eltérés. Munkámban a szövegelemzések kapcsán arra is igyekeztem rámutatni, hogy miként lesz a három irodalmi szövegben a boszorkányság hírében álló asszony alakjából bűnbak, s hogy ez milyen következményekkel jár az érintett, s adott közössége számára

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18-19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával. Az ebből a vállalkozásból létrejövő, átdolgozott és újrafogalmazott tanulmányok, textológiai és filológiai eredetükre építve, az értelmezés kereteit, műfaji határait kihasználva válnak egy történeti-poétikai szövegértemlezés hordozóivá, elmélyítve az irodalomtörténeti reflexió lehetőségeit. Az esettanulmányok, illetve a teoretikus és módszertani általánosításra is vállalkozó dolgozatok sokrétű, változatos képét rajzolják fel a textológia tudományterületének, s kijelölik a közeljövő számos feladatát is.Kecskeméti Gábor: Előszó - 7 A textológiai reflexió időszerűsége Szilágyi Márton: Textológia, filológia, értelmezés - 15 Debreczeni Attila: Kritikai kiadás papíron és képernyőn - 26 Teoretikus dilemmák a szerzői kritikai kiadásokban Bodrogi Ferenc Máté: Dologi hurok a szellemi műveleten: a szöveg mint nyomtatott termék. A Kazinczy Ferencz’ Munkáji: Szép Literatúra kiadástörténetéhez - 43 Czifra Mariann: A szöveg történeti feltárásának materiális feltételeiről - 57 Granasztói Olga: Kazinczy Ferenc, avagy Abafi Lajos Magyar Pantheonja. Egy új Kazinczy-kiadás előkészületei - 75 Orbán László: A szövegváltozatok öröme. Kapcsolatépítési stratégiák a Kazinczy-levelezésben - 93 S. Varga Pál: „…a keverék-mű a fejedre támad…”. Arany János 1860 és 1882 között keletkezett verseinek alapszövegéről - 116 Hajdu Péter: Szövegváltozat – novellaváltozat – műfajváltozat. A Mikszáth kritikai kiadás némely tapasztalatai - 136 Orosz Beáta: Csokonai költői életművének elektronikus kiadása. Problémák, tanulságok - 153 Kollektív szövegforrások kiadásának kérdései Labádi Gergely: A filológiai tudás formái - 173 Porkoláb Tibor: Szempontok a francia háborúk inszurrekciós költészetének textológiai és filológiai vizsgálatához - 191 Gábori Kovács József: A textológus felelőssége a Pesti Hirlap szerzőségi azonosításainak tapasztalatai alapján - 215 Steinmacher Kornélia: Élclapok a kiegyezés idejében (1865–1867) - 237 A nem szépirodalmi szövegek textológiai dilemmái Balogh Piroska: „Temptare volui possentne proferri in lucem”. Latin nyelvű esztétikai szövegek kiadásának fordításelméleti kérdései - 257 Bátori Anna: Kompilációs olvasás. Hivatkozások és keresőeszközök Paullus Wallaszky historia literariájában - 268 Völgyesi Orsolya: Hogyan dokumentálható egy reformkori politikus tevékenysége? A Kölcsey Ferenc országgyűlési működéséhez kapcsolódó szövegtípusok közléséről - 287 Textológia és értelmezés Biró Annamária: Aranka György: titoknok és magánember. Szerepértelmezési problémák az Aranka-levelezésben - 303 Csonki Árpád: „Arad munkás ’s jó szívű Lantosa”. Peretsenyi Nagy László mint Vörösmarty elődje - 323 Doncsecz Etelka: „Ez az írás éppen nem kedvez a’ németnek.” Szaicz Leó Magyar Világ című történeti munkájáról - 351 Hermann Zoltán: A Himfy-strófa műfaji határai - 373 Rövidítésjegyzék - 391 Névmutató - 39