Az ösztrogén és pajzsmirigy-hormonok szerepe a táplálékfölvétel szabályozásában

Absztrakt Összefoglalás. A szerzők áttekintik a szervezet energia-háztartását leginkább befolyásoló két hormon, ill. hormoncsalád, az ösztrogének és a pajzsmirigyhormonok (PMHK)"önállóan" és egymással kölcsönhatásban kifejtett hatásait a táplálékfölvétel központi szabályozásának szemszögéből. Az áttekiniés, túl azon, hogy megerősíti azon tényt, hogy e két hormoncsalád kölcsönösen képes befolyásolni egymás klaszszikus működési területeit. részletes betekintést ad az E2 és á PMHK interaktív folyamataiba. Ezen kölcsönhatások idegsejtek közötti, valamint sejten belüli színtéren zajlanak, és legkevesebb három szinten azonosíthatók: a specifikus magreceptorok, a plazmamembránban található receptorok, valamint genomiális és nem genomiális sejten belüli jelzőrendszerek közötti kapcsolódások szintjén. A szerzők a két hormoncsálád integrált hatásainak a táplálékfölvételre gyakorolt döntő hatásait is tárgyalják

ÖSZTROGÉN- ÉS PAJZSMIRIGYHORMON RECEPTOROK EXPRESSZIÓJÁNAK LIGANDUM-FÜGGő VÁLTOZÁSAI A FEJLőDő KISAGYBAN: KVANTITATÍV PCR ÉS WESTERN BLOT VIZSGÁLATOK.

Az ösztrogének (E2) és a pajzsmirigy hormonjai (PMH) jelentős szerepet játszanak a kisagy fejlődésében. Jelen kutatásunkban az ösztrogén és a pajzsmirigyhormonok receptorainak (ER és PMHR) kifejeződési szintjét vizsgáljuk patkány kisagyi sejtenyészetben. Megvizsgáltuk az E2 és PMH szabályozó hatását a receptorok mRNS expressziójának és fehérje expressziójának szintjén. Vizsgálatainkat hét napos patkányok kisagyából készült primer idegi sejttenyészeteken végeztük. A kisagyi idegsejt-tenyészeteket vagy E2-vel vagy PMH-val, vagy pedig ezek kombinációjával kezeltük, majd Western blot technikával határoztuk meg a receptor fehérjék relatív mennyiségét, és kvalitatív PCR technika alkalmazásával határoztuk meg a vonatkozó receptorok mRNS szintjeit. Eredményeinket minden esetben összehasonlítottuk egy negatív kontrollal (nem kezelt sejttenyészet) valamint hasonló korú (fejlettségi szintű) in situ kisagyból vett minták mérési eredményeivel. Szintén meghatároztuk a glia sejtek hatását az E2- és PMH receptorok expresszió-szintjének szabályozásában. Eredményeink egyértelműen mutatják, hogy: (i) mind az ösztrogén receptorok, mind pedig a pajzsmirigyhormon receptorok kifejeződési szintje függ mindkét hormon jelenlététől; (ii) a glia sejtek fontos szabályozó szerepet töltenek be az egyes vizsgált hormon receptorok expressziójának a szabályozásában; (iii) a szöveti integritás elvesztése is egyértelmű hatással van a vizsgált receptorok mennyiségi viszonyaira. Összehasonlítva az in vitro, valamint az in situ eredményeinket arra a következtetésre jutottunk, hogy a kisagy megfelelő fejlődésében meghatározó szerepe van az ösztrogén és pajzsmirigyhormonok fiziológiás arányának, és arra is adatokat szolgáltatunk, hogy a szöveti integritás elveszítése (szövetsérülés) kompenzációs változásokat idéz elő a fejlődő kisagy nukleáris receptorainak expressziójában. Köszönetnyilvánítás: A fenti munka az NKB 15971 és 15728 társfinanszírozásával készült

BISZFENOL A, ARZÉN ÉS ZEARALENON HATÁSA FEJLŐDŐ PATKÁNY KISAGYSEJTJEINEK ÖSZTROGÉN- ÉS PAJZSMIRIGYHORMON RECEPTOR MRNSÉNEK EXPRESSZIÓJÁRA

Bevezetés: A szervezet ivari mőködése és energia háztartása mellett az ösztrogén (E2) és pajzsmirigyhormonok (PMH) a szövetfejlődéstani folyamatokat is szabályozzák, beleértve a központi idegrendszer fejlődését. E hormonok hatásaikat javarészt specifikus receptorok (ER, PMHR) aktiválása révén érik el, mégpedig nem csupán saját, hanem egymás receptorainak mennyiségi szabályozásán keresztül is. Az ipari eredetű környezeti szennyező anyagok egy csoportja, hasonlóan néhány természetes növényi eredetű anyaghoz, a szervezetbe kerülve, képes e két hormon csoport hatásait utánozva, vagy éppen antagonizálva, a normális hormonális szabályozó folyamatok befolyásolására. Ezen anyagok az un. endokrin diszruptorok (ED). Cél: Kísérleteink célja, hogy korábbi vizsgálatainkra alapozva megvizsgáljuk három jelentős ED anyag (biszfenol A, arzén, zearalenon) azon képességét, hogy mennyire képesek befolyásolni az PMHR-k és ER-k mennyiségi viszonyait kisagyi idegsejt-kultúrában. A várható eredmények remélhetően körvonalazzák a vizsgált ED-k önállóan vagy kombináltan kifejtett káros hatásait, ezúton lehetőséget teremtve az általuk okozott káros hatások korrigálására, illetve a káros hatás igazolása esetén bizonyos ipari alkalmazások során történő használatuk kiküszöbölésére tehetünk megalapozott javaslatot. Módszer: Vizsgálatainkat primer kisagyi sejttenyészeten végeztük, szérum- és szteroid mentes környezetben. A biszfenol A, arzén és zearalenon hatásait önmagukban vagy hormonkezeléssel kombinálva vizsgáltuk glia mentes-, vagy gliát is tartalmazó tenyészetekben. Eredmény: Az Egyes ED-k egymástól eltérő, de jellegzetes módon változtatták meg a vizsgált hormon receptorok génjeinek transzkripcióját. A biszfenol A jellemzően fokozta az E2 transzkripcióra kifejtett hatását, míg az As jellemzően antagonizálta e téren az E2 hatást. A zearalenon mindhárom receptor fajta transzkripcióját hasonló módon befolyásolta az egyes hormonkezelések függvényében. A glia mediáló hatása legerőteljesebben a biszfenol A esetében volt megfigyelhető, illetve az As kezelés esetében akkor, ha az E2 kezeléssel párosult. A zearalenon neuronális receptor expresszióra kifejtett hatását látszólag nem befolyásolta a glia jelenléte vagy hiánya. Következtetés: Kísérleteinkből levonható legfontosabb következtetés, hogy az egyes ED-k jelentős és egyedi hatással vannak az idegrendszer fejlődésének szabályozásában fontos szerepet játszó PMH- és E2 receptorok mRNS-ének expressziójára. Köszönetnyilvánítás: Köszönet illeti az Élettani Tanszék minden munkatársát lelkiismeretes és odaadó munkájáért. Jelen munkát az OTKA 81745, NKB 15711 és TÁMOP 4.2.2 B-10/1- 2010-0011pályázatok finanszírozták

Endocrine factors in the hypothalamic regulation of food intake in females: a review of the physiological roles and interactions of ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin

Controlling energy homeostasis involves modulating the desire to eat and regulating energy expenditure. The controlling machinery includes a complex interplay of hormones secreted at various peripheral endocrine endpoints, such as the gastrointestinal tract, the adipose tissue, thyroid gland and thyroid hormone-exporting organs, the ovary and the pancreas, and, last but not least, the brain itself. The peripheral hormones that are the focus of the present review (ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin) play integrated regulatory roles in and provide feedback information on the nutritional and energetic status of the body. As peripheral signals, these hormones modulate central pathways in the brain, including the hypothalamus, to influence food intake, energy expenditure and to maintain energy homeostasis. Since the growth of the literature on the role of various hormones in the regulation of energy homeostasis shows a remarkable and dynamic expansion, it is now becoming increasingly difficult to understand the individual and interactive roles of hormonal mechanisms in their true complexity. Therefore, our goal is to review, in the context of general physiology, the roles of the five bestknown peripheral trophic hormones (ghrelin, leptin, thyroid hormones, oestrogen and insulin, respectively) and discuss their interactions in the hypothalamic regulation of food intake

Comparative analysis and functional implications of ligand dependent changes in estrogen- and thyroid hormone receptor expression in the developing cerebellum

Abstract Trophic hormones are important regulators of CNS development and function. In particular, estrogen (E2) and thyroid hormones (THs) regulate cell migration, differentiation, proliferation and synaptogenesis/network formation during cerebellar development. These hormone-regulated events involve the binding of hormone ligands to their cognate receptors that function as transcription factors to activate relevant genes for the adequate orchestration of developmental processes. Recent reports implicate a complex mechanism through which E2 and THs influence the expression levels of each other’s receptors (ERs and TRs) to precisely mediate developmental signals. Here we examined the effects of the presence or absence of E2 and THs on the expression levels of their receptor mRNAs and proteins. Cerebellar granule cell cultures were treated with either E2, T3, T4 or a combination of these hormones, and resulting receptor expression levels were determined by quantitative PCR and Western blot techniques. Results were compared to non-treated controls and to samples obtained from 14-day-old in situ cerebella. Additionally, we determined the effects that glial cells might have on the regulation of ER-TR expression levels. Results show that: (i) ER and TR expression levels depend on the individual or combined presence/absence of E2 and THs; (ii) glial cells are important mediators in the hormonal regulation of neuronal ER-TR expression, and (iii) loss of tissue integrity results in characteristic changes in ER-TR expression levels. These observations suggest that both E2 and THs are required for the precise orchestration of cerebellar development and that alterations in the tissue concentration of either of the hormones may influence signaling mechanisms that are driven by both E2 and THs. Comparison of data from in vitro and in situ samples also revealed a shift in receptor expression levels after loss of tissue integrity, likely indicating possible adjusting/regenerative mechanisms after cerebellar tissue injury

Possible hypothalamic laterality in the central regulation of GnRH release: thoughts that might lead to a novel approach in hypothalamic studies

The midcycle E2 surge induces a synaptic reorganization in the mediobasal hypothalamus (MBH), thus increasing the ratio of stimulatory/inhibitory synapses. This synaptic reorganization disinhibits GnRH neurons and leads to an LH surge. Synaptic functions are energy dependent and require mitochondrial ATP production. Ectonucleoside triphosphate diphosphohydrolase 3 (NTPDase3) may play a crucial role in the regulation of mitochondrial ATP levels in stimulatory MBH neurons. The positive gonadophin feedback involves the generation and function of large numbers of hypothalamic stimulatory synapses, thus, it might be associated with increased mitochondrial ATP production and increased mitochondrial respiration (mr). Anatomically, there are paired brain areas in the two hemispheres and unpaired structures along the anatomical midline. Distinct sides of paired brain areas usually regulate distinct physiological processes, rather than sharing roles to regulate the exact same functions. However, there are certain brain regions with no known functional differences between the two sides. One such brain area is the MBH, which has always been investigated as an unpaired midline structure despite its clearly symmetric anatomical characteristics. Investigation of mr in MBH synaptosomal fractions in our laboratory has indicated that besides ipsylateral intrahypothalamic differences (i.e., differences between the lateral and medial regions of the MBH on the same side) a functional laterality may exist between homologous areas of symmetric hypothalamic structures. Therefore, we have investigated mr rates, with special regard to ADP-dependent state 3 mr, in the MBH with isolated left and right sides. Our initial results imply that the MBH regulation of the E2-induced gonadotrophin surge is unilateral, and that there is an urging need for a technical solution to identify in vivo the dominant hypothalamic side that enters into the positive gonadotrophin phase of the estrous cycle

Malignus szájüregi daganatok előfordulása diabeteses és kontrollbetegekben

Magyarország vezető szerepet tölt be a szájüregi rák morbiditási-mortalitási statisztikáiban, és magas a 2-es típusú diabetes előfordulása is. A Semmelweis Egyetem munkacsoportja számos vizsgálatot indított, amelyek a diabetes mellitus, az emelkedett éhomi vércukorszint és a szájüregi rák közötti közvetlen kapcsolatot elemezték. Hosszú távú összehasonlító epidemiológiai vizsgálataink szerint az elmúlt tizennégy évben a 2-es típusú cukorbetegség és az emelkedett éhomi vércukorszint prevalenciája szignifikánsan nőtt a szájüregi daganatos betegek körében az elmúlt tizennégy évben. A szájüregi tumoros cukorbetegek dohányzási aránya magasabb volt az újabb vizsgálatainkban, mint a korábbiakban. | Hungary has a leading place in global statistics of oral cancer and there is a high incidence of type 2 diabetes. The working group of the Semmelweis University performed several studies which investigated the direct connection between diabetes mellitus, impaired fasting glycemia and oral cancer. Our long-term comparative epidemiological study shows that the prevalence of type 2 diabetes and impaired fasting glycemia increased significantly among oral cancer patients in the last 14 years. The smoking rate of diabetes patients with oral cancer was higher in the present than in the previous study

Ösztrogén- és pajzsmirigyhormon receptorok expressziójának ligandum-függő változásai a fejlődő kisagyban

A kisagy fejlődésében meghatározó szerepet játszanak az úgynevezett trófikus hormonok. Ezek közül is kiemelkednek az ösztrogének és a pajzsmirigy hormonjai, melyek specifikus receptorok aktiválása útján szabályzó szerepet játszanak a sejtmigráció, differenciálódás, sejtproliferáció, valamint a kisagyi összeköttetés-rendszer kiépítésében. Az utóbbi évek irodalmi adatai arra engednek következtetni, hogy az említett két hormoncsalád tagjai kölcsönösen befolyást gyakorolnak egymás receptorainak a kifejeződési szintjeire. A feltételezések szerint egy esetleges, az ösztrogén- és pajzsmirigyhormon receptorok között létező interaktív mechanizmus komplexebb módon, de precízebben szabályozhatja a korai posztnatális szövet-fejlődéstani eseményeket a kisagyban, ezért a kérdés beható vizsgálata élettani és klinikai szempontból is indokolt. Jelen vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy ösztrogén és az egyes pajzsmirigyhormonok (fiziológiás koncentrációban való) jelenléte vagy hiánya hogyan befolyásolja az adott hormon specifikus receptorának a kifejeződési szintjét primer kisagyi sejttenyészetben. Hét napos patkányok kisagyából készült olyan primer sejttenyészeteket hoztunk létre, melyek vagy tartalmaztak természetes módon szaporodó glia sejteket is, vagy pedig a glia fejlődését kísérletesen blokkoltuk. Ilyen körülmények között, a kísérletesen manipulált hormonális környezetben nem csupán a különálló- és kombinált hormonhatásokat, de a glia jelenlétének vagy hiányának a következményeit is megfigyelhettük. Eredményeinket minden esetben összehasonlítottuk hasonló korú (fejlettségi szintű) in situ kisagyból vett minták mérési eredményeivel. Annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk az ösztrogénés pajzsmirigyhormonok receptorainak kifejeződési viszonyairól, Western blot technikával határoztuk meg a receptor fehérjék relatív mennyiségét, és kvalitatív PCR technika alkalmazásával határoztuk meg a vonatkozó receptorok mRNS szintjeit. Eredményeink egyértelműen mutatják, hogy mind az ösztrogén receptorok, mind pedig a pajzsmirigyhormon receptorok kifejezıdési szintje függ mindkét hormon jelenlététől, és azt is kimutattuk, hogy a glia sejtek is fontos szabályozó szerepet töltenek be az egyes vizsgált hormon receptorok expressziójának a szabályozásában. Ugyanakkor az in situ kisagyi mintákkal történt összehasonlító vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a szöveti integritás elveszítése is egyértelmű hatással van a vizsgált receptorok mennyiségi viszonyaira, egyúttal felhívva a figyelmet az in vitro és in vivo kísérleti eredmények közötti relevancia-kérdésekre is. Eredményeink határozottan mutatják, hogy a kisagy megfelelő fejlődésében meghatározó szerepe van az ösztrogén és pajzsmirigyhormonok fiziológiás arányának, és arra is adatokat szolgáltatunk, hogy a szöveti integritás elveszítése (szövetsérülés) kompenzációs változásokat idéz élő a fejlődő kisagy nukleáris receptorainak expressziójában